A Klebelsberg Központ új vezetője: „Az iskolák működése akadályozva volt, a jövőben ezek lebontása lesz a legfontosabb feladatunk”

A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.

Lannert Judit megosztott egy rövid videót a közösségi oldalán, amelyen a Klebelsberg Központ új vezetője, Sinka Edit beszél az átalakításról és arról, hogy egy teljesen új időszak kezdődik az oktatás világában és a központ életében.

Sinka szerint a jelentés által feltárt anomáliák egyértelműen azt mutatják, hogy az iskolák szakmaiságát és kiteljesedését támogatni, nem pedig gátolni kell a központ működésével – mondta, utalva arra, hogy a jelenlegi rendszer nem biztosított kellő önállóságot sem az intézményeknek, sem a tankerületeknek, a tankerületek döntéseit indokolatlan központi jóváhagyási kötelezettségek lassították.

„Nagyon sok olyan szabályozást bemutatott ez a jelentés, amely egyértelművé tette, hogy az iskolák működése akadályozva volt sok tekintetben, a jövőben ezek lebontása lesz a legfontosabb feladatunk. Annak érdekében, hogy egy egyértelműen 21. századi és gyerekközpontú oktatási rendszer támogatását tudjuk megvalósítani a túlbürokratizált és a döntéseket a legmagasabb szinten meghozó irányítási rendszer helyett” – mondta, és megjegyezte, erről az útról „már 2016-ban bebizonyosodott, hogy zsákutca, ahonnan vissza kell fordulni”.

A jövőben a célunk az lesz, hogy mind az iskolákat, mind pedig a tankerületeket olyan szakemberek vezessék, akiknek a szaktudása megkérdőjelezhetetlen, hozzáértésüket bizonyítani tudják, a munkájukért felelősek, jó gazdái az adott területnek, és elszámoltathatóak azzal kapcsolatban, amit végeztek. Egy ilyen oktatási rendszerben tudnak az iskolák autonóman működni, és így szolgálják a legjobban a gyerekek érdekeit

– zárta.

Ígéret az oktatás megújítására

Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy teljesen átalakítják a tankerületi rendszert, aminek része többek között, hogy az idei tanévtől kezdve nyílt pályázaton választják meg az igazgatókat, akik legfeljebb öt évre kaphatnak megbízást. A kormány az elmúlt két hónapban átfogó vizsgálatot végzett az oktatási rendszer működéséről, amely súlyos problémákat tárt fel, a miniszterelnök állítása szerint például több tankerületnek a bérekre és személyi juttatásokra szánt forrásokhoz is hozzá kellett nyúlnia annak érdekében, hogy finanszírozni tudják az iskolák mindennapi működését.

A kormány az oktatási reformtól azt várja, hogy a jövőben a tankerületeket olyan vezetők irányítsák, akik szakmai programjuk, vezetői elképzeléseik és korábbi eredményeik alapján nyerik el a bizalmat. A Klebelsberg Központ szerepe is megváltozik, megőrzi ugyan a nevét, de megszűnik középirányítói szerepe. A tervek szerint az intézmény a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább, míg az oktatás irányítása 2027. január 1-jétől közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.