A Klebelsberg Központ új vezetője: „Az iskolák működése akadályozva volt, a jövőben ezek lebontása lesz a legfontosabb feladatunk”

A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.

Lannert Judit megosztott egy rövid videót a közösségi oldalán, amelyen a Klebelsberg Központ új vezetője, Sinka Edit beszél az átalakításról és arról, hogy egy teljesen új időszak kezdődik az oktatás világában és a központ életében.

Sinka szerint a jelentés által feltárt anomáliák egyértelműen azt mutatják, hogy az iskolák szakmaiságát és kiteljesedését támogatni, nem pedig gátolni kell a központ működésével – mondta, utalva arra, hogy a jelenlegi rendszer nem biztosított kellő önállóságot sem az intézményeknek, sem a tankerületeknek, a tankerületek döntéseit indokolatlan központi jóváhagyási kötelezettségek lassították.

„Nagyon sok olyan szabályozást bemutatott ez a jelentés, amely egyértelművé tette, hogy az iskolák működése akadályozva volt sok tekintetben, a jövőben ezek lebontása lesz a legfontosabb feladatunk. Annak érdekében, hogy egy egyértelműen 21. századi és gyerekközpontú oktatási rendszer támogatását tudjuk megvalósítani a túlbürokratizált és a döntéseket a legmagasabb szinten meghozó irányítási rendszer helyett” – mondta, és megjegyezte, erről az útról „már 2016-ban bebizonyosodott, hogy zsákutca, ahonnan vissza kell fordulni”.

A jövőben a célunk az lesz, hogy mind az iskolákat, mind pedig a tankerületeket olyan szakemberek vezessék, akiknek a szaktudása megkérdőjelezhetetlen, hozzáértésüket bizonyítani tudják, a munkájukért felelősek, jó gazdái az adott területnek, és elszámoltathatóak azzal kapcsolatban, amit végeztek. Egy ilyen oktatási rendszerben tudnak az iskolák autonóman működni, és így szolgálják a legjobban a gyerekek érdekeit

– zárta.

Ígéret az oktatás megújítására

Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy teljesen átalakítják a tankerületi rendszert, aminek része többek között, hogy az idei tanévtől kezdve nyílt pályázaton választják meg az igazgatókat, akik legfeljebb öt évre kaphatnak megbízást. A kormány az elmúlt két hónapban átfogó vizsgálatot végzett az oktatási rendszer működéséről, amely súlyos problémákat tárt fel, a miniszterelnök állítása szerint például több tankerületnek a bérekre és személyi juttatásokra szánt forrásokhoz is hozzá kellett nyúlnia annak érdekében, hogy finanszírozni tudják az iskolák mindennapi működését.

A kormány az oktatási reformtól azt várja, hogy a jövőben a tankerületeket olyan vezetők irányítsák, akik szakmai programjuk, vezetői elképzeléseik és korábbi eredményeik alapján nyerik el a bizalmat. A Klebelsberg Központ szerepe is megváltozik, megőrzi ugyan a nevét, de megszűnik középirányítói szerepe. A tervek szerint az intézmény a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább, míg az oktatás irányítása 2027. január 1-jétől közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.