Nagy Erzsébet: a szóbeli ígéretek már kevesek, a pedagógusok valódi változást várnak

Nagy Erzsébet szerint bár az elmúlt időszakban történtek előremutató lépések az oktatásban, ezekből a pedagógusok egyelőre keveset érzékelnek a saját munkahelyükön. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja a Heti TV Pirkadat című műsorában úgy fogalmazott: vannak olyan intézkedések, amelyeket a szakszervezet is üdvözöl - ilyen például az iskolaérettséggel kapcsolatos döntések tervezett átalakítása vagy az alsó tagozatos oktatást érintő reform -, viszont szerinte több olyan, régóta várt változtatást is meg lehetne lépni, amely jelentős pluszforrást sem igényelne.

A rehabilitáció nem várhat tovább

Nagy Erzsébet ezek közé sorolta azoknak a pedagógusoknak a rehabilitációját, akiket korábban azért ért valamilyen hátrány, mert sztrájkban vagy polgári engedetlenségben vettek részt, illetve szakszervezeti csoportot szerveztek a munkahelyükön. Állítása szerint a PDSZ-hez olyan jelzések is érkeztek, hogy egyes egyházi fenntartású intézményekben dolgozó pedagógusok azért nem mernek belépni a szakszervezetbe, mert azt mondják nekik, hogy ezt nem tehetik meg.

A PDSZ képviselője a pedagógusok jogállását szabályozó státusztörvényt is bírálta. Külön kitért arra a szabályra, amely a jogellenesen felmentett pedagógusok visszahelyezésének lehetőségét érinti.

Ilyenek miért maradnak meg ebben a szégyenletes törvényben?

– tette fel a kérdést Nagy Erzsébet, aki szerint a státusztörvényt teljes egészében vissza kellene vonni, ezzel párhuzamosan pedig hozzá kellene kezdeni a pedagógusok foglalkoztatását meghatározó háttérjogszabályok átalakításához.

Visszaállítanák a bértáblát, és minden túlmunkát kifizetnének

A PDSZ ügyvivője kiemelte: ennél jóval átfogóbb változtatásokra lenne szükség a pedagógusok foglalkoztatásában. Többek között visszaállítaná a bértáblát, a jelenlegi, neveléssel-oktatással lekötött munkaidő helyett ismét kötelező óraszámban határozná meg a pedagógusok kontaktóráinak számát, és minden túlmunkát kifizetne.

Különösen problémásnak nevezte a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS), valamint más munkakörökben dolgozók helyzetét: úgy véli, elfogadhatatlan, hogy az ő béremelésükkel kapcsolatban továbbra sincs olyan konkrét jogszabálytervezet, amelyből az érintettek láthatnák, milyen változásra számíthatnak ősztől.

Szóbeli ígéreteket kapunk, de hát ez azért most már kevés

- hangsúlyozta, hozzátéve: érthető, hogy a kormányzat mozgásterét pénzügyi nehézségek is korlátozhatják, de úgy látja, a változásokat nemcsak a társadalom, hanem maguk a pedagógusok felé is érzékelhetővé kellene tenni.

„Azt várnák a kollégák, hogy ott valami változás lesz”

A szakszervezet képviselője szerint a közelgő nevelési és tanév ebből a szempontból különösen fontos. A pedagógusok ugyanis azt várják, hogy az oktatáspolitikai változásokból valamit a saját munkahelyükön is megtapasztaljanak.

Azt várnák a kollégák, hogy ott valami változás lesz, tehát hogy kicsit úgy más körülmények között dolgoznak.

Nagy Erzsébet szerint ezért végig kellene gondolni, melyek azok az akár kisebb intézkedések, amelyekkel már rövid távon érzékeltetni lehetne a pedagógusokkal, hogy megváltozott a rendszer működése. Úgy látja, ezek között több olyan is lenne, amely nem igényelne pluszforrást. Példaként az iskolaérettséggel kapcsolatos változtatást hozta fel: nem érti, miért kellene annak bevezetésével még egy évet várni, ha annak nincs komoly fizikai vagy más akadálya.

Szerinte a túlzott óvatosság azért is kockázatos, mert egy idő után elveszhet a változásokba vetett bizalom. Egy kormányváltást követően ugyanis szerinte érthető módon nagyobbak az elvárások, és gyorsabb, nagyobb léptékű intézkedésekre számít a társadalom.

A tematikus egyeztetéseket jó iránynak tartja

Nagy Erzsébet ugyanakkor pozitívan beszélt a minisztériummal megkezdett szakmai egyeztetésekről - a PDSZ részéről arra törekednek, hogy az egyes területekről olyan kollégák vegyenek részt ezeken, akik maguk is az adott területen dolgoznak, így közvetlenül tudják bemutatni a gyakorlati problémákat. A szakképzésről szóló egyeztetés szerinte még csak a folyamat kezdete volt, és hosszabb tárgyalássorozatra lehet számítani. Hasonló egyeztetés zajlott már az óvodákról is.

Nagy Erzsébet szerint helyes irány, hogy az oktatás egészéről folytatott általános tárgyalások helyett egy-egy konkrét problémát külön vesznek elő.

Nem az a cél, hogy úgy általánosságban beszéljünk a problémákról, de mindig egyet-egyet kiválasztva jussunk már el addig, hogy abból aztán tényleg valamiféle változtatás lesz.

Ilyen kérdés az iskolaérettség megállapítása is. Nagy Erzsébet üdvözölte azt a tervezett változtatást, amelynek értelmében az Oktatási Hivatal kikerülne a döntési folyamatból, és ismét helyben, az óvodában dőlhetne el, hogy egy gyermek készen áll-e az iskolakezdésre.

Az igazgatói kinevezéseket is újragondolná

Nagy Erzsébet a csömöri igazgatói ügy kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte óvatosabban kellene kezelni azokat az eseteket, amikor a kinevezésről szóló döntés nincs összhangban a tantestület többségének véleményével. Úgy véli, érdemes lenne azt is újragondolni, kinek kellene döntenie az iskolaigazgatók kinevezéséről, és szerinte nem biztos, hogy ennek miniszteri hatáskörben kellene maradnia.

A tankerületi vezetők esetében pedig azt kifogásolta, hogy öt évre szóló pályázatokat írtak ki, miközben szerinte még nem dőlt el véglegesen, hogyan alakul a fenntartói rendszer.

Ha még nem dőlt el az, hogy hogyan is legyen a fenntartói kör, akkor miért kell bebetonozni öt évre vezetőket?

– fogalmazott a PDSZ ügyvivője.

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.