A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) minisztériumi egyeztetésről számolt be, amelyen több, az óvodai nevelést érintő tervezett változásról is szó esett. Elhangzott, hogy átalakulhat az iskolaérettség megállapítása, változhat az oviKRÉTA és a pedagógusminősítés, valamint kivezetnék az óvodai nevelő képzést is.
Augusztus 13-án Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztettek a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselői. A PSZ beszámolója szerint az egyeztetésen a szakszervezetek ismertették az óvodai nevelést érintő közös javaslataikat, a minisztérium pedig több készülő változtatásról adott tájékoztatást.
A szakszervezetek egyebek mellett azt kérték, hogy a minisztérium által létrehozott Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum üléseire a PSZ és a PDSZ is kapjon meghívást. Kereki Judit a beszámoló szerint ígéretet tett arra, hogy a szakszervezeteket is bevonják a szakmai egyeztetésekbe.
Az egyik legjelentősebb tervezett változtatás az iskolakezdést érinti. A PSZ beszámolója szerint Kereki Judit arról tájékoztatta a szakszervezeteket, hogy egy készülő jogszabálytervezet átalakítaná az iskolaérettség megállapításának rendszerét.
A tervek szerint az Oktatási Hivatal jelenlegi szerepe megszűnne, és nagyobb beleszólást kapnának a szülők, a pedagógusok és a pedagógiai szakszolgálatok. A változtatással a minisztérium a rugalmasabb iskolakezdést segítené.
A pedagógiai szakszolgálatok szerepe más területeken is erősödhet. Az államtitkársághoz a bölcsődék és az óvodák mellett már a pedagógiai szakszolgálatok is hozzátartoznak. A minisztérium hosszabb távon a szakszolgálatokon belül kora gyermekkori nevelést segítő központokat hozna létre, illetve erősítene meg. Az Integrált Nyomonkövető Rendszer (INYR) felülvizsgálata is tervben van.
Az óvodák adminisztrációs rendszerében már szeptembertől lehetnek változások. A minisztérium célja a különböző adminisztrációs rendszerek összehangolása. A PSZ beszámolója szerint az óvodai dolgozók augusztus végén kaphatnak tájékoztatást arról, hogy az oviKRÉTA mely funkcióit nem kell majd használniuk szeptembertől.
A jelenleg elérhető iskolaérettségi kérdőívet is kivezetnék az oviKRÉTÁ-ból. Helyette egy bemért, a gyermekek fejlődésének nyomon követésére szolgáló kérdőívet alkalmaznának.
A minisztérium augusztus végére egy másik felmérést is tervez: kérdőívet küldenének az óvodákban dolgozóknak, hogy képet kapjanak az intézmények személyi és tárgyi ellátottságáról.
Változás jöhet az óvodai nevelők képzésében is. Kereki Judit a PSZ beszámolója szerint arról beszélt, hogy az óvodai nevelő képzést kivezetnék a rendszerből, helyette pedig a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek képzésére helyeznék a hangsúlyt.
Egyelőre kidolgozás alatt áll, hogy az óvodai nevelő képzés elvégzése hogyan számítana be a felsőoktatási továbbtanulásnál. A felek abban egyetértettek, hogy a képzést már elvégzők nem kerülhetnek hátrányba. A szakszervezetek ugyanakkor felhívták a figyelmet az óvodai nevelőkkel kapcsolatos bérfeszültségekre, valamint a felelősségi és feladatkörök tisztázatlanságára is.
Arra is, hogy az óvodák személyi feltételein is javítani kellene: több pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensre van szükség, és az Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmények (EGYMI-k) kapacitáshiányát is kezelni kellene, hogy emiatt gyermekek ne maradjanak megfelelő ellátás nélkül. Kereki Judit szerint ehhez a felsőoktatás átalakítására is szükség van. Az óvodapedagógus-képzésben a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kaphatnának a gyógypedagógiai ismeretek.
A pedagógusminősítés rendszere is szóba került az egyeztetésen. A szakszervezetek szerint a mesterséges intelligencia megjelenésével még inkább problémássá vált a portfólió és a gyakorlati ismeretek értékelésének jelenlegi aránya.
Kereki Judit a PSZ beszámolója szerint egyetértett azzal, hogy a minősítéseknél a jövőben a hospitálásnak, a gyakorlati ismereteknek és a reflektálásnak kellene nagyobb hangsúlyt kapnia.
A Klebelsberg Központ szerepét is átalakítaná a minisztérium. A tervek szerint módszertani központtá válna, amelyen keresztül képzéseket is szerveznének, egyebek mellett a jelenlegi szakemberhiány enyhítésére.
A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
