A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) minisztériumi egyeztetésről számolt be, amelyen több, az óvodai nevelést érintő tervezett változásról is szó esett. Elhangzott, hogy átalakulhat az iskolaérettség megállapítása, változhat az oviKRÉTA és a pedagógusminősítés, valamint kivezetnék az óvodai nevelő képzést is.
Augusztus 13-án Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztettek a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselői. A PSZ beszámolója szerint az egyeztetésen a szakszervezetek ismertették az óvodai nevelést érintő közös javaslataikat, a minisztérium pedig több készülő változtatásról adott tájékoztatást.
A szakszervezetek egyebek mellett azt kérték, hogy a minisztérium által létrehozott Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum üléseire a PSZ és a PDSZ is kapjon meghívást. Kereki Judit a beszámoló szerint ígéretet tett arra, hogy a szakszervezeteket is bevonják a szakmai egyeztetésekbe.
Az egyik legjelentősebb tervezett változtatás az iskolakezdést érinti. A PSZ beszámolója szerint Kereki Judit arról tájékoztatta a szakszervezeteket, hogy egy készülő jogszabálytervezet átalakítaná az iskolaérettség megállapításának rendszerét.
A tervek szerint az Oktatási Hivatal jelenlegi szerepe megszűnne, és nagyobb beleszólást kapnának a szülők, a pedagógusok és a pedagógiai szakszolgálatok. A változtatással a minisztérium a rugalmasabb iskolakezdést segítené.
A pedagógiai szakszolgálatok szerepe más területeken is erősödhet. Az államtitkársághoz a bölcsődék és az óvodák mellett már a pedagógiai szakszolgálatok is hozzátartoznak. A minisztérium hosszabb távon a szakszolgálatokon belül kora gyermekkori nevelést segítő központokat hozna létre, illetve erősítene meg. Az Integrált Nyomonkövető Rendszer (INYR) felülvizsgálata is tervben van.
Az óvodák adminisztrációs rendszerében már szeptembertől lehetnek változások. A minisztérium célja a különböző adminisztrációs rendszerek összehangolása. A PSZ beszámolója szerint az óvodai dolgozók augusztus végén kaphatnak tájékoztatást arról, hogy az oviKRÉTA mely funkcióit nem kell majd használniuk szeptembertől.
A jelenleg elérhető iskolaérettségi kérdőívet is kivezetnék az oviKRÉTÁ-ból. Helyette egy bemért, a gyermekek fejlődésének nyomon követésére szolgáló kérdőívet alkalmaznának.
A minisztérium augusztus végére egy másik felmérést is tervez: kérdőívet küldenének az óvodákban dolgozóknak, hogy képet kapjanak az intézmények személyi és tárgyi ellátottságáról.
Változás jöhet az óvodai nevelők képzésében is. Kereki Judit a PSZ beszámolója szerint arról beszélt, hogy az óvodai nevelő képzést kivezetnék a rendszerből, helyette pedig a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek képzésére helyeznék a hangsúlyt.
Egyelőre kidolgozás alatt áll, hogy az óvodai nevelő képzés elvégzése hogyan számítana be a felsőoktatási továbbtanulásnál. A felek abban egyetértettek, hogy a képzést már elvégzők nem kerülhetnek hátrányba. A szakszervezetek ugyanakkor felhívták a figyelmet az óvodai nevelőkkel kapcsolatos bérfeszültségekre, valamint a felelősségi és feladatkörök tisztázatlanságára is.
Arra is, hogy az óvodák személyi feltételein is javítani kellene: több pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensre van szükség, és az Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmények (EGYMI-k) kapacitáshiányát is kezelni kellene, hogy emiatt gyermekek ne maradjanak megfelelő ellátás nélkül. Kereki Judit szerint ehhez a felsőoktatás átalakítására is szükség van. Az óvodapedagógus-képzésben a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kaphatnának a gyógypedagógiai ismeretek.
A pedagógusminősítés rendszere is szóba került az egyeztetésen. A szakszervezetek szerint a mesterséges intelligencia megjelenésével még inkább problémássá vált a portfólió és a gyakorlati ismeretek értékelésének jelenlegi aránya.
Kereki Judit a PSZ beszámolója szerint egyetértett azzal, hogy a minősítéseknél a jövőben a hospitálásnak, a gyakorlati ismereteknek és a reflektálásnak kellene nagyobb hangsúlyt kapnia.
A Klebelsberg Központ szerepét is átalakítaná a minisztérium. A tervek szerint módszertani központtá válna, amelyen keresztül képzéseket is szerveznének, egyebek mellett a jelenlegi szakemberhiány enyhítésére.
A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Távozik a Mathias Corvinus Collegium éléről Szalai Zoltán főigazgató. A HVG birtokába került búcsúlevél szerint nem saját elhatározásából hagyja el az intézményt, munkája az új vezetés döntése alapján szűnt meg.
Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.
Csehországban ez az arány közel kétszer ekkora.
Megjelentek a Közszolgállás oldalán a szakképzési centrumok főigazgatói pályázatai. A jelentkezőknek kevesebb mint egy hónapjuk van arra, hogy benyújtsák a pályázatukat.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
A minisztérium az oktatás több területén is kíváncsi arra, mi működik jól a mindennapokban, mi okozza a legnagyobb nehézséget, és hol van leginkább szükség változásra.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is.
