Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése, az óvodai nevelőket érintő kérdések, a digitális adminisztráció és az extrém időjárási helyzetek kezelése is.
Lannert Judit Facebook-posztban számolt be az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum első üléséről. A fórumot Kereki Judit, a kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár hozta létre azzal a céllal, hogy az óvodai nevelés legfontosabb kérdéseit rendszeresen megvitassák a területen dolgozó szakemberekkel.
A miniszter bejegyzése szerint az első egyeztetésen több, az óvodák működését és a gyerekeket közvetlenül érintő téma is napirendre került. Ezek között szerepelt a rugalmas tankötelezettség bevezetése is. Szó esett még az óvodai nevelőkkel kapcsolatos kérdésekről, az óvodák digitális adminisztrációjáról és a napi működést támogató rendszerek tapasztalatairól, valamint az extrém időjárási helyzetek kezeléséről is.
Lannert Judit szerint a résztvevők azokat a területeket is azonosították, ahol a gyakorlati tapasztalatok alapján szükség lehet a szabályozás továbbfejlesztésére. A fórum a tervek szerint háromhavonta ülésezik majd.
Ahogy arról korábban az Eduline-on is beszámoltunk, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) több jelentős változtatást is javasolt az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak.
Az egyik legfontosabb ezek közül éppen az iskolakezdés jelenlegi szabályainak felülvizsgálata. A szervezet azt szeretné, ha az iskolakezdés egyéves halasztásáról ismét az óvoda dönthetne a gyermekről készült mérések, az óvodapedagógusok szakmai véleménye és a szülővel való egyetértés alapján.
A MOE szerint az óvodapedagógusok éveken keresztül követik a gyerekek fejlődését, ezért pontos képük van a kognitív, szociális és motoros érettségükről. A változtatással szerintük egyszerűbbé válhatna az eljárás, miközben az Oktatási Hivatal és a pedagógiai szakszolgálatok terhei is csökkenhetnének.
Az egyesület emellett kivezetné a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozást az Alapprogramból, mert szerintük az iskolára való felkészítésnek az óvodai mindennapokba, például a játékba és a mozgásba beépülve kellene történnie. Javasolták az oviKRÉTA átalakítását is egy rugalmasabb, az adminisztrációs terheket csökkentő rendszerre. Emellett visszaállítanák az „óvodavezető” elnevezést az „igazgató” helyett, és országos ajánlást dolgoznának ki arra, hogyan működjenek az óvodák extrém hőség vagy hideg idején.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
