Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Megkezdődtek az egyeztetések az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatási államtitkárságával a pedagógusok értékelési rendszerének újragondolásáról – számolt be Facebook-oldalán a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE).
A MOE egyik legfontosabb javaslata, hogy kerüljön ki az Alapprogramból a 45 perces, iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenység. Az egyesület szerint ez a gyakorlat nem illeszkedik az óvodai nevelés hagyományaihoz és alapelveihez. Mint fogalmaznak, a korai teljesítménykényszer elriasztja a gyerekeket a tanulástól, ezért az óvoda feladata nem a merev időkeretek közötti ismeretátadás, hanem a biztonságos, ingergazdag környezet biztosítása.
Az óvodai tanulás a mindennapi tevékenységekbe (játék, mozgás, mese, munka) ágyazottan, spontán és tapasztalati úton történik. Az iskolai életmódra való felkészítés folyamatos és észrevétlen folyamat az óvodába lépés első napjától kezdve, nem pedig egy utolsó évre tervezett, napi 45 perces kampányszerű program eredménye.
- hangsúlyozták.
A MOE a tankötelezettség megállapítására vonatkozó jelenlegi szabályozás felülvizsgálatát is kéri. A szervezet azt javasolja, hogy az iskolakezdés egyéves halasztásáról ismét az óvoda dönthessen a gyermekről készült mérések, az óvodapedagógusok szakmai véleménye és a szülővel való egyetértés alapján.
Az óvodapedagógusok évekig követik a gyermek fejlődését, így ők rendelkeznek a legpontosabb képpel a kognitív, szociális és motoros érettségről.
- írták.
A MOE szerint a szülők által benyújtott halasztási kérelmek többsége megalapozott, amit az is mutat, hogy a hatóságok ezek jelentős részét végül jóváhagyják. Úgy vélik, a döntési jogkör visszaadása az óvodáknak egyszerűbbé és gyorsabbá tenné a folyamatot.
A változtatás szerintük az Oktatási Hivatalt és a pedagógiai szakszolgálatokat is tehermentesítené, így több kapacitás maradhatna azoknak a gyerekeknek a vizsgálatára, akiknél valóban szükség van szakértői segítségre. Az egyesület azt is problémának tartja, hogy a jelenlegi eljárás miatt egyes gyerekeknek idegen környezetben kell vizsgálaton részt venniük, ami számukra felesleges stresszt jelenthet.
A MOE az oviKRÉTA kiváltását is kezdeményezte egy rugalmasabb és könnyebben használható rendszerrel. A szervezet szerint az új szoftver elsődleges célja az adminisztráció egyszerűsítése és az óvodapedagógusok terheinek csökkentése lenne. Olyan felületet tartanának megfelelőnek, amely nem kényszeríti minden intézményre ugyanazokat a merev sablonokat, hanem alkalmazkodik az óvodák saját pedagógiai programjához. Ez azt jelentené, hogy az intézmények szabadabban alakíthatnák például a csoportnaplókat, a projektek dokumentálását vagy a nevelési célok rögzítését.
A gyermekek fejlődésének nyomon követésénél is több módszertani lehetőséget biztosítanának: a MOE szerint nem szerencsés, ha minden óvodának ugyanazt az egyetlen kötelező sablont kell használnia, mivel az intézmények pedagógiai gyakorlata és a gyermekcsoportok összetétele is eltérő lehet.
A négy kiemelt szakmai javaslat mellett a szervezet azt is kezdeményezte, hogy az óvodák élén álló szakemberek hivatalos megnevezése ismét „óvodavezető” legyen az „igazgató” helyett.
Nem csupán nyelvi, hanem szemléletbeli kérdés: az „óvodavezető” szó sokkal nemesebb, tartalommal telibb és hűebben tükrözi az óvodapedagógia sajátos, gyermekközpontú küldetését. Az óvoda nem kisiskola: az „igazgató” megnevezés túlságosan bürokratikus, formális és iskolás hangulatot hordoz, ami idegen az óvodai nevelés hagyományaitól és szellemiségétől
- mutattak rá.
Az egyesület szerint az „óvodavezető” kifejezés pontosabban adja vissza azt a szerepet, amelyben az intézmény irányítója nemcsak adminisztratív feladatokat lát el, hanem vezeti a szakmai munkát, támogatja a nevelőtestületet, és felelősséget vállal a gyermekek fejlődéséért és érzelmi biztonságáért is. Az egyesület jelezte, hogy az óvodai nevelő munkakörének kivezetésével kapcsolatban külön bejegyzést tesz közzé, mert ebben a kérdésben részletes, szövegszerű előterjesztést is készítettek.
A szervezet azt is javasolta, hogy készüljön egységes, azonnal alkalmazható ajánlás az extrém időjárási helyzetek kezelésére. Ez például meghatározhatná, hogy rendkívüli hőség vagy hideg esetén mikor kell korlátozni az udvari tartózkodást, hogyan lehet megelőzni a gyerekek kiszáradását vagy kihűlését, és milyen intézkedéseket kell megtenniük az óvodáknak.
A MOE szerint egy ilyen keretrendszer nemcsak a gyermekek testi épségét védené, hanem az intézmények dolgozóinak is nagyobb biztonságot adna, ugyanis krízishelyzetben ugyanis előre tisztázott lenne, hogy kinek milyen feladata és felelőssége van.
Több óvodapedagógust és asszisztenst, az iskolaérettség megítélésében pedig nagyobb szakmai önállóságot javasol a Pedagógusok Szakszervezete. A szervezet 12 pontos szakmai csomagban foglalta össze, milyen változtatásokra lenne szükség szerintük az óvodai nevelésben.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi.
2016-ban egy dolgot biztosan megtanultam: nincs jogom hallgatni. Az elmúlt tíz évben pedig azt is, hogy nincs jogom minden kérdésre tudni a választ. Sőt, jogom van nem tudni minden kérdésre a választ. Vélemény.
A szakképzés jövőjéről, a vezetői kinevezésekről, az intézményi autonómiáról és a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetéről is egyeztetett a Civil Közoktatási Platform (CKP) Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárral.
A cél egy sokkal átláthatóbb és igazságosabb magyar nyelv és irodalom érettségi, amely a tervek szerint csökkenti és egyértelművé teszi a középszintű követelményeket, pontosan megszabja az egyes feladattípusok sajátosságait, továbbá növeli a magyartanárok szakmai szabadságát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
