Az Európai Unióban továbbra is erősen elnőiesedett terület az óvodapedagógia, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az iskola előtti nevelésben dolgozó pedagógusok 95,1 százaléka nő. Magyarország pedig a lista élén szerepel, itthon az óvodapedagógusok 99,5 százaléka nő, vagyis gyakorlatilag teljesen hiányoznak a férfiak a szektorból.
A statisztika az Eurostat úgynevezett „pre-primary education” kategóriájára vonatkozik, amely elsősorban az óvodai nevelést, vagyis a 3 éves kortól az iskolakezdésig tartó időszakot jelenti. A bölcsődék külön kategóriába tartoznak az uniós oktatási statisztikákban.
Magyarországot csak Románia (99,7 százalék) és Szlovákia (99,6 százalék) előzi meg, miközben még azokban az országokban is rendkívül magas a női pedagógusok aránya, ahol „alacsonyabbnak” számít a mutató: Hollandiában például 87,8 százalék, Franciaországban 91,6 százalék, Dániában pedig 92,5 százalék.
A férfi óvodapedagógusok alacsony száma nem új jelenség Magyarországon. A jelenség mögött több tényező áll. A pedagóguspálya alacsony presztízse és bérezése mellett a társadalmi nemi szerepek is erősen befolyásolják a pályaválasztást. Erre jutott a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ 2021-es, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete számára készített kutatása is, amelyet Lannert Judit vezetett.
A kutatás szerint a magyar oktatási rendszerben a pedagóguspálya „elnőiesedett és elöregedett”, miközben a fiatalok aránya alacsony, a szakma társadalmi megbecsültsége pedig nemzetközi összehasonlításban is gyenge.
A tanulmány külön kiemeli, hogy a pedagógusi munka jelentős része „láthatatlan”, sokszor túlórákkal és ki nem fizetett feladatokkal jár, amelyeket főként nők végeznek. A kutatók szerint a magyar oktatás hosszú ideig azért tudott működni, mert „jól képzett olcsó munkaerőt biztosítottak számára a magyar nők”.
Lannert Juditék arra is felhívják a figyelmet, hogy a pedagóguspálya presztízsének növelése nemcsak béremelést jelentene, hanem a női karrierek társadalmi megbecsülésének javítását is. A kutatás szerint a mai fiatalok – köztük a nők is – egyre kevésbé fogadják el azt a modellt, amelyben „láthatatlan segédmunkásként” kell dolgozni alacsony fizetésért és kevés társadalmi elismerés mellett.
Bár Magyarország az egyik legszélsőségesebb példa, az egész Európai Unióban nagyon kevés férfi dolgozik az óvodákban. Az OECD egyik 2022-es elemzése szerint a nemi sztereotípiák már egészen korán hatnak a gyerekekre, és az oktatási rendszerekben is újratermelődnek. A gyerekeket már egészen fiatal korban érik olyan társadalmi elvárások és sztereotípiák, amelyek később a pályaválasztásukat is befolyásolják.
Az Európai Nemek Közötti Egyenlőség Intézete (EIGE) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-ban az iskola előtti nevelésben dolgozók túlnyomó többsége nő, ami tovább erősítheti azt a társadalmi képet, hogy a gondoskodó szerepek elsősorban nőkhöz kötődnek.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
