Az Európai Unióban továbbra is erősen elnőiesedett terület az óvodapedagógia, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az iskola előtti nevelésben dolgozó pedagógusok 95,1 százaléka nő. Magyarország pedig a lista élén szerepel, itthon az óvodapedagógusok 99,5 százaléka nő, vagyis gyakorlatilag teljesen hiányoznak a férfiak a szektorból.
A statisztika az Eurostat úgynevezett „pre-primary education” kategóriájára vonatkozik, amely elsősorban az óvodai nevelést, vagyis a 3 éves kortól az iskolakezdésig tartó időszakot jelenti. A bölcsődék külön kategóriába tartoznak az uniós oktatási statisztikákban.
Magyarországot csak Románia (99,7 százalék) és Szlovákia (99,6 százalék) előzi meg, miközben még azokban az országokban is rendkívül magas a női pedagógusok aránya, ahol „alacsonyabbnak” számít a mutató: Hollandiában például 87,8 százalék, Franciaországban 91,6 százalék, Dániában pedig 92,5 százalék.
A férfi óvodapedagógusok alacsony száma nem új jelenség Magyarországon. A jelenség mögött több tényező áll. A pedagóguspálya alacsony presztízse és bérezése mellett a társadalmi nemi szerepek is erősen befolyásolják a pályaválasztást. Erre jutott a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ 2021-es, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete számára készített kutatása is, amelyet Lannert Judit vezetett.
A kutatás szerint a magyar oktatási rendszerben a pedagóguspálya „elnőiesedett és elöregedett”, miközben a fiatalok aránya alacsony, a szakma társadalmi megbecsültsége pedig nemzetközi összehasonlításban is gyenge.
A tanulmány külön kiemeli, hogy a pedagógusi munka jelentős része „láthatatlan”, sokszor túlórákkal és ki nem fizetett feladatokkal jár, amelyeket főként nők végeznek. A kutatók szerint a magyar oktatás hosszú ideig azért tudott működni, mert „jól képzett olcsó munkaerőt biztosítottak számára a magyar nők”.
Lannert Juditék arra is felhívják a figyelmet, hogy a pedagóguspálya presztízsének növelése nemcsak béremelést jelentene, hanem a női karrierek társadalmi megbecsülésének javítását is. A kutatás szerint a mai fiatalok – köztük a nők is – egyre kevésbé fogadják el azt a modellt, amelyben „láthatatlan segédmunkásként” kell dolgozni alacsony fizetésért és kevés társadalmi elismerés mellett.
Bár Magyarország az egyik legszélsőségesebb példa, az egész Európai Unióban nagyon kevés férfi dolgozik az óvodákban. Az OECD egyik 2022-es elemzése szerint a nemi sztereotípiák már egészen korán hatnak a gyerekekre, és az oktatási rendszerekben is újratermelődnek. A gyerekeket már egészen fiatal korban érik olyan társadalmi elvárások és sztereotípiák, amelyek később a pályaválasztásukat is befolyásolják.
Az Európai Nemek Közötti Egyenlőség Intézete (EIGE) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-ban az iskola előtti nevelésben dolgozók túlnyomó többsége nő, ami tovább erősítheti azt a társadalmi képet, hogy a gondoskodó szerepek elsősorban nőkhöz kötődnek.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
