Az Európai Unióban továbbra is erősen elnőiesedett terület az óvodapedagógia, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az iskola előtti nevelésben dolgozó pedagógusok 95,1 százaléka nő. Magyarország pedig a lista élén szerepel, itthon az óvodapedagógusok 99,5 százaléka nő, vagyis gyakorlatilag teljesen hiányoznak a férfiak a szektorból.
A statisztika az Eurostat úgynevezett „pre-primary education” kategóriájára vonatkozik, amely elsősorban az óvodai nevelést, vagyis a 3 éves kortól az iskolakezdésig tartó időszakot jelenti. A bölcsődék külön kategóriába tartoznak az uniós oktatási statisztikákban.
Magyarországot csak Románia (99,7 százalék) és Szlovákia (99,6 százalék) előzi meg, miközben még azokban az országokban is rendkívül magas a női pedagógusok aránya, ahol „alacsonyabbnak” számít a mutató: Hollandiában például 87,8 százalék, Franciaországban 91,6 százalék, Dániában pedig 92,5 százalék.
A férfi óvodapedagógusok alacsony száma nem új jelenség Magyarországon. A jelenség mögött több tényező áll. A pedagóguspálya alacsony presztízse és bérezése mellett a társadalmi nemi szerepek is erősen befolyásolják a pályaválasztást. Erre jutott a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ 2021-es, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete számára készített kutatása is, amelyet Lannert Judit vezetett.
A kutatás szerint a magyar oktatási rendszerben a pedagóguspálya „elnőiesedett és elöregedett”, miközben a fiatalok aránya alacsony, a szakma társadalmi megbecsültsége pedig nemzetközi összehasonlításban is gyenge.
A tanulmány külön kiemeli, hogy a pedagógusi munka jelentős része „láthatatlan”, sokszor túlórákkal és ki nem fizetett feladatokkal jár, amelyeket főként nők végeznek. A kutatók szerint a magyar oktatás hosszú ideig azért tudott működni, mert „jól képzett olcsó munkaerőt biztosítottak számára a magyar nők”.
Lannert Juditék arra is felhívják a figyelmet, hogy a pedagóguspálya presztízsének növelése nemcsak béremelést jelentene, hanem a női karrierek társadalmi megbecsülésének javítását is. A kutatás szerint a mai fiatalok – köztük a nők is – egyre kevésbé fogadják el azt a modellt, amelyben „láthatatlan segédmunkásként” kell dolgozni alacsony fizetésért és kevés társadalmi elismerés mellett.
Bár Magyarország az egyik legszélsőségesebb példa, az egész Európai Unióban nagyon kevés férfi dolgozik az óvodákban. Az OECD egyik 2022-es elemzése szerint a nemi sztereotípiák már egészen korán hatnak a gyerekekre, és az oktatási rendszerekben is újratermelődnek. A gyerekeket már egészen fiatal korban érik olyan társadalmi elvárások és sztereotípiák, amelyek később a pályaválasztásukat is befolyásolják.
Az Európai Nemek Közötti Egyenlőség Intézete (EIGE) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-ban az iskola előtti nevelésben dolgozók túlnyomó többsége nő, ami tovább erősítheti azt a társadalmi képet, hogy a gondoskodó szerepek elsősorban nőkhöz kötődnek.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
A középiskolai felvételi önmagában is komoly terhelést jelenthet egy nyolcadikosnak, egy autizmusspektrum-zavarral élő diáknál azonban a felkészülés egészen más kérdéseket is felvethet. Hogyan lehet hónapokon keresztül készülni, ha a gyerek nehezen veszi rá magát az otthoni tanulásra? Mit lehet tenni, ha jó képességei ellenére nem önálló a tanulásban? És hogyan választ iskolát egy család, ha közben azt érzi, hogy maga a felvételi rendszer elsősorban a neurotipikus, szabálykövető és rendkívül szorgalmas gyerekeknek kedvez?
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyetért Müller Annával abban, hogy nem kellene előírni, hogy az általános iskolások 16 óráig az iskolában maradjanak.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
