Az Európai Unióban továbbra is erősen elnőiesedett terület az óvodapedagógia, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az iskola előtti nevelésben dolgozó pedagógusok 95,1 százaléka nő. Magyarország pedig a lista élén szerepel, itthon az óvodapedagógusok 99,5 százaléka nő, vagyis gyakorlatilag teljesen hiányoznak a férfiak a szektorból.
A statisztika az Eurostat úgynevezett „pre-primary education” kategóriájára vonatkozik, amely elsősorban az óvodai nevelést, vagyis a 3 éves kortól az iskolakezdésig tartó időszakot jelenti. A bölcsődék külön kategóriába tartoznak az uniós oktatási statisztikákban.
Magyarországot csak Románia (99,7 százalék) és Szlovákia (99,6 százalék) előzi meg, miközben még azokban az országokban is rendkívül magas a női pedagógusok aránya, ahol „alacsonyabbnak” számít a mutató: Hollandiában például 87,8 százalék, Franciaországban 91,6 százalék, Dániában pedig 92,5 százalék.
A férfi óvodapedagógusok alacsony száma nem új jelenség Magyarországon. A jelenség mögött több tényező áll. A pedagóguspálya alacsony presztízse és bérezése mellett a társadalmi nemi szerepek is erősen befolyásolják a pályaválasztást. Erre jutott a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ 2021-es, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete számára készített kutatása is, amelyet Lannert Judit vezetett.
A kutatás szerint a magyar oktatási rendszerben a pedagóguspálya „elnőiesedett és elöregedett”, miközben a fiatalok aránya alacsony, a szakma társadalmi megbecsültsége pedig nemzetközi összehasonlításban is gyenge.
A tanulmány külön kiemeli, hogy a pedagógusi munka jelentős része „láthatatlan”, sokszor túlórákkal és ki nem fizetett feladatokkal jár, amelyeket főként nők végeznek. A kutatók szerint a magyar oktatás hosszú ideig azért tudott működni, mert „jól képzett olcsó munkaerőt biztosítottak számára a magyar nők”.
Lannert Juditék arra is felhívják a figyelmet, hogy a pedagóguspálya presztízsének növelése nemcsak béremelést jelentene, hanem a női karrierek társadalmi megbecsülésének javítását is. A kutatás szerint a mai fiatalok – köztük a nők is – egyre kevésbé fogadják el azt a modellt, amelyben „láthatatlan segédmunkásként” kell dolgozni alacsony fizetésért és kevés társadalmi elismerés mellett.
Bár Magyarország az egyik legszélsőségesebb példa, az egész Európai Unióban nagyon kevés férfi dolgozik az óvodákban. Az OECD egyik 2022-es elemzése szerint a nemi sztereotípiák már egészen korán hatnak a gyerekekre, és az oktatási rendszerekben is újratermelődnek. A gyerekeket már egészen fiatal korban érik olyan társadalmi elvárások és sztereotípiák, amelyek később a pályaválasztásukat is befolyásolják.
Az Európai Nemek Közötti Egyenlőség Intézete (EIGE) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-ban az iskola előtti nevelésben dolgozók túlnyomó többsége nő, ami tovább erősítheti azt a társadalmi képet, hogy a gondoskodó szerepek elsősorban nőkhöz kötődnek.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
