A miskolci központú szakmai érdekvédelmi szervezet közzé tette a gyermek- és oktatásügyi miniszternek írt levelét, amelyben arról ír: az elmúlt években folyamatosan romlottak az óvodák személyi és tárgyi feltételei, és a Belügyminisztérium irányítása alatt ezek a folyamatok tovább gyorsultak. Azt állítják, korábban több szakmai észrevételt és javaslatot is küldtek a minisztériumnak, válasz azonban nem érkezett.
A MOE emellett több más változtatást is szorgalmaz:
- csökkentenék a pedagógusok adminisztrációs terheit,
- stabilabb jogszabályi környezetet teremtenének,
- növelnék a gyógypedagógusok és fejlesztőpedagógusok számát,
- valamint átalakítanák az ellenőrzési és továbbképzési rendszert.
Kritikát fogalmaztak meg az óvodai nevelés országos alapprogramjának korábbi módosításaival kapcsolatban is. A szervezet szerint problémát okoz, hogy az iskolaérettség kérdésében jelenleg nem az óvoda és a szülő dönt, hanem az Oktatási Hivatal. Véleményük szerint emiatt sok éretlen gyermek került idő előtt iskolába, ami az első osztályos évismétlések számának növekedéséhez vezetett.
A szervezet a bérezési problémákra is felhívta a figyelmet. A levél szerint jelentős bérfeszültséget okoz, hogy alig van különbség a pályakezdő és a több évtizede dolgozó óvodapedagógusok fizetése között, de problémásnak tartják azt is, hogy az egy intézményben működő bölcsődékben sokszor magasabbak a bérek, mint az óvodákban.
A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület levelében szakmai egyeztetést kezdeményezett az új minisztériummal, és azt írták, szeretnének részt venni a kisgyermekkori nevelést érintő közös gondolkodásban és döntéselőkészítésben.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a kora gyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
