A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
Bódis Kriszta közösségi oldalán a videóban úgy fogalmazott, hogy a társadalompolitikájuk középpontja a gyerek.
Akkor fogunk a legjobban, leghatékonyabban, legemberségesebben működni társadalomként, államként, kormányként, ha minden nap fókuszában ez a kisember, a gyermek fog állni.
– emelte ki Bódis.
A Gyermekjogi Civil Koalíció vezetői Bódisnak átadtak egy javaslatcsomagot, melyben abból indultak ki, hogy a gyerekek problémái összefüggnek egymással, és nagyon sok területet érinthetnek. Például a mentális egészség, a gyerekvédelmi helyzet vagy éppenséggel a szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés, melyek mind-mind összefüggnek.
"Azt gondoljuk, hogy minden ágazatnak, minden intézménynek ezt a gyermekjogi szemléletet magáévá kell tenni, és a javaslatcsomagban ezeknek az összehangolására teszünk nagyon konkrét javaslatot"-jegyezte meg Kegye Adél a koalíció képviseletében.
Bódis ezután hozzátette, hogy születéstől a halálunkig az egész életünkön keresztül tanulunk.
Fontos, hogy az édesanya és a család megkapja azt az integrált támogatást, ami nemcsak az oktatásról, a védőnői, a szociális és a gyermekvédelmi munkáról szól, hanem mindegyikről összesen
– hangsúlyozta, majd a posztban azt is megjegyezte, hogy a civilektől kapott több mint száz oldalas reformcsomag célja, hogy rendszerszintű válaszokat adjon a magyar gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi, szociális és fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerében tapasztalható hiányosságokra, és a gyermekjogokat ágazatokon átívelő szakpolitikai alapelvvé tegye.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a tankönyvekben is sokkal jobban meg kell jeleníteni a nemzetiségek, köztük a romák kultúráját is.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
