A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
Bódis Kriszta közösségi oldalán a videóban úgy fogalmazott, hogy a társadalompolitikájuk középpontja a gyerek.
Akkor fogunk a legjobban, leghatékonyabban, legemberségesebben működni társadalomként, államként, kormányként, ha minden nap fókuszában ez a kisember, a gyermek fog állni.
– emelte ki Bódis.
A Gyermekjogi Civil Koalíció vezetői Bódisnak átadtak egy javaslatcsomagot, melyben abból indultak ki, hogy a gyerekek problémái összefüggnek egymással, és nagyon sok területet érinthetnek. Például a mentális egészség, a gyerekvédelmi helyzet vagy éppenséggel a szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés, melyek mind-mind összefüggnek.
"Azt gondoljuk, hogy minden ágazatnak, minden intézménynek ezt a gyermekjogi szemléletet magáévá kell tenni, és a javaslatcsomagban ezeknek az összehangolására teszünk nagyon konkrét javaslatot"-jegyezte meg Kegye Adél a koalíció képviseletében.
Bódis ezután hozzátette, hogy születéstől a halálunkig az egész életünkön keresztül tanulunk.
Fontos, hogy az édesanya és a család megkapja azt az integrált támogatást, ami nemcsak az oktatásról, a védőnői, a szociális és a gyermekvédelmi munkáról szól, hanem mindegyikről összesen
– hangsúlyozta, majd a posztban azt is megjegyezte, hogy a civilektől kapott több mint száz oldalas reformcsomag célja, hogy rendszerszintű válaszokat adjon a magyar gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi, szociális és fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerében tapasztalható hiányosságokra, és a gyermekjogokat ágazatokon átívelő szakpolitikai alapelvvé tegye.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a tankönyvekben is sokkal jobban meg kell jeleníteni a nemzetiségek, köztük a romák kultúráját is.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
