Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
Radics Béla (Fidesz) az Országgyűlés Oktatási Bizottságának tagjaként azt a kérdést tette fel Lannert Judit leendő oktatási miniszternek a meghallgatásán, hogy a tankötelezettség 18 évre emelésével mit lesz a műhelyiskolákkal, a Dobbantó programmal és a 3 éves szakmatanulással? Szerinte a társadalmi felzárkózás eddig egyik fontos eleme volt a megújult szakképzés, így már 17 évesen munkába tudtak állni az egyébként nehéz körülmények között élő fiatalok.
Lannert Judit azt mondta, hogy a társadalmi felzárkóztatás szempontjából fontos például a Dobbantó program. A tankötelezettség kapcsán azt mondta, hogy megfontolják, hogy 18 évre emelik a tankötelezettséget.
Vannak ilyen vizsgálatok, hogy attól, hogy 18 évre emeljük a tankötelezettséget, még nem biztos, hogy lesz végzettsége a gyereknek
– hangsúlyozta, majd megjegyezte, hogy azt gondolja, vagy 18 évhez vagy az első végzettséghez fogják kötni a tankötelezettséget, és a partnereikkel együtt ezt ki fogják dolgozni.
A kétezres évek elején Magyarországon 18 éves korig tartott a tankötelezettség, ezt a kormány 2012-ben 16 évre csökkentette. Egy 2022-as tanulmány szerint emiatt az elmúlt közel másfél évtizedben az OECD országai közül Magyarországon nőtt a legnagyobbat az iskolaelhagyók aránya.
2005 és 2021 között 5 százalékponttal, 8-ról 13 százalékra nőtt az iskolaelhagyók aránya Magyarországon, ami egyedülálló jelenség az OECD-országok között.
– olvasható a kutatásban, melyben többek között arra is kitértek, hogy a tankötelezettség csökkentésével a
Arról nem beszélve, hogy ezek a hatások főként a hátrányos helyzetű tanulók között figyelhetőek meg.
A kutatók azt is kiemelték, hogy a lemorzsolódó diákok több mint fele a vizsgált időszakban nem dolgozott, és azok is, akik találtak munkát, átlagosan 3,5 hónapig dolgoztak.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy korábban Maruzsa Zoltán volt államtitkár egy videóban az Eurostat adataira hivatkozva arról beszélt, hogy ez végül nem következett be, sőt, a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya enyhén emelkedett is:
Az Eurostat adatai szerint míg 2010-ben a 20–24 évesek körében a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon 83,5% volt, addig 2024-re 86,6%-ra emelkedett. Ez az arány az európai uniós átlagot (85,1%) is meghaladja.
Ez pedig azt sugallja, hogy a két információ között valamilyen összefüggés. Természetesen az adatokból nem derül ki, hogy a javulás a tankötelezettségi korhatár csökkentésének következménye lenne-e. Viszont Maruzsa azt is megjegyezte, mivel 2015-től már hároméves kortól kötelező az óvodai nevelés. Mivel a tankötelezettség ma 3 és 16 éves kor között áll fenn, ami összességében több évet jelent, mint a korábbi rendszer (6–18 év).
Levélben búcsúzott el a köznevelési intézmények igazgatóitól a területért felelős, távozó államtitkár, Maruzsa Zoltán. Üzenetében arról tájékoztatta az intézményvezetőket, hogy megbízatása véget ért, egyúttal köszönetet mondott az együttműködésért és az általuk vezetett intézményekben végzett munkáért.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
