Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
Radics Béla (Fidesz) az Országgyűlés Oktatási Bizottságának tagjaként azt a kérdést tette fel Lannert Judit leendő oktatási miniszternek a meghallgatásán, hogy a tankötelezettség 18 évre emelésével mit lesz a műhelyiskolákkal, a Dobbantó programmal és a 3 éves szakmatanulással? Szerinte a társadalmi felzárkózás eddig egyik fontos eleme volt a megújult szakképzés, így már 17 évesen munkába tudtak állni az egyébként nehéz körülmények között élő fiatalok.
Lannert Judit azt mondta, hogy a társadalmi felzárkóztatás szempontjából fontos például a Dobbantó program. A tankötelezettség kapcsán azt mondta, hogy megfontolják, hogy 18 évre emelik a tankötelezettséget.
Vannak ilyen vizsgálatok, hogy attól, hogy 18 évre emeljük a tankötelezettséget, még nem biztos, hogy lesz végzettsége a gyereknek
– hangsúlyozta, majd megjegyezte, hogy azt gondolja, vagy 18 évhez vagy az első végzettséghez fogják kötni a tankötelezettséget, és a partnereikkel együtt ezt ki fogják dolgozni.
A kétezres évek elején Magyarországon 18 éves korig tartott a tankötelezettség, ezt a kormány 2012-ben 16 évre csökkentette. Egy 2022-as tanulmány szerint emiatt az elmúlt közel másfél évtizedben az OECD országai közül Magyarországon nőtt a legnagyobbat az iskolaelhagyók aránya.
2005 és 2021 között 5 százalékponttal, 8-ról 13 százalékra nőtt az iskolaelhagyók aránya Magyarországon, ami egyedülálló jelenség az OECD-országok között.
– olvasható a kutatásban, melyben többek között arra is kitértek, hogy a tankötelezettség csökkentésével a
Arról nem beszélve, hogy ezek a hatások főként a hátrányos helyzetű tanulók között figyelhetőek meg.
A kutatók azt is kiemelték, hogy a lemorzsolódó diákok több mint fele a vizsgált időszakban nem dolgozott, és azok is, akik találtak munkát, átlagosan 3,5 hónapig dolgoztak.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy korábban Maruzsa Zoltán volt államtitkár egy videóban az Eurostat adataira hivatkozva arról beszélt, hogy ez végül nem következett be, sőt, a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya enyhén emelkedett is:
Az Eurostat adatai szerint míg 2010-ben a 20–24 évesek körében a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon 83,5% volt, addig 2024-re 86,6%-ra emelkedett. Ez az arány az európai uniós átlagot (85,1%) is meghaladja.
Ez pedig azt sugallja, hogy a két információ között valamilyen összefüggés. Természetesen az adatokból nem derül ki, hogy a javulás a tankötelezettségi korhatár csökkentésének következménye lenne-e. Viszont Maruzsa azt is megjegyezte, mivel 2015-től már hároméves kortól kötelező az óvodai nevelés. Mivel a tankötelezettség ma 3 és 16 éves kor között áll fenn, ami összességében több évet jelent, mint a korábbi rendszer (6–18 év).
Levélben búcsúzott el a köznevelési intézmények igazgatóitól a területért felelős, távozó államtitkár, Maruzsa Zoltán. Üzenetében arról tájékoztatta az intézményvezetőket, hogy megbízatása véget ért, egyúttal köszönetet mondott az együttműködésért és az általuk vezetett intézményekben végzett munkáért.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
