Lannert Judit: „Attól, hogy 18 évre emeljük a tankötelezettséget, még nem biztos, hogy lesz végzettsége a gyereknek”

Radics Béla (Fidesz) az Országgyűlés Oktatási Bizottságának tagjaként azt a kérdést tette fel Lannert Judit leendő oktatási miniszternek a meghallgatásán, hogy a tankötelezettség 18 évre emelésével mit lesz a műhelyiskolákkal, a Dobbantó programmal és a 3 éves szakmatanulással? Szerinte a társadalmi felzárkózás eddig egyik fontos eleme volt a megújult szakképzés, így már 17 évesen munkába tudtak állni az egyébként nehéz körülmények között élő fiatalok.

Lannert Judit azt mondta, hogy a társadalmi felzárkóztatás szempontjából fontos például a Dobbantó program. A tankötelezettség kapcsán azt mondta, hogy megfontolják, hogy 18 évre emelik a tankötelezettséget.

Vannak ilyen vizsgálatok, hogy attól, hogy 18 évre emeljük a tankötelezettséget, még nem biztos, hogy lesz végzettsége a gyereknek

– hangsúlyozta, majd megjegyezte, hogy azt gondolja, vagy 18 évhez vagy az első végzettséghez fogják kötni a tankötelezettséget, és a partnereikkel együtt ezt ki fogják dolgozni. 

A tankötelezettség csökkentésének nem várt következményei lettek

A kétezres évek elején Magyarországon 18 éves korig tartott a tankötelezettség, ezt a kormány 2012-ben 16 évre csökkentette. Egy 2022-as tanulmány szerint emiatt az elmúlt közel másfél évtizedben az OECD országai közül Magyarországon nőtt a legnagyobbat az iskolaelhagyók aránya.

2005 és 2021 között 5 százalékponttal, 8-ról 13 százalékra nőtt az iskolaelhagyók aránya Magyarországon, ami egyedülálló jelenség az OECD-országok között.

– olvasható a kutatásban, melyben többek között arra is kitértek, hogy a tankötelezettség csökkentésével a

• diákok esélye a lemorzsolódásra közel 70 százalékkal emelkedett,
• a közfoglalkoztatásba kerülés esélye majdnem duplázódott,
• a „passzívvá” válás – aki foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben sem vesz részt – esélye másfélszereződött,
• majdnem 30 százalékkal nőtt a fiatalon gyereket vállaló nők száma.

Arról nem beszélve, hogy ezek a hatások főként a hátrányos helyzetű tanulók között figyelhetőek meg.

A kutatók azt is kiemelték, hogy a lemorzsolódó diákok több mint fele a vizsgált időszakban nem dolgozott, és azok is, akik találtak munkát, átlagosan 3,5 hónapig dolgoztak.

Maruzsa Zoltán másképp látta

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy korábban Maruzsa Zoltán volt államtitkár egy videóban az Eurostat adataira hivatkozva arról beszélt, hogy ez végül nem következett be, sőt, a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya enyhén emelkedett is:

Az Eurostat adatai szerint míg 2010-ben a 20–24 évesek körében a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon 83,5% volt, addig 2024-re 86,6%-ra emelkedett. Ez az arány az európai uniós átlagot (85,1%) is meghaladja.

Ez pedig azt sugallja, hogy a két információ között valamilyen összefüggés. Természetesen az adatokból nem derül ki, hogy a javulás a tankötelezettségi korhatár csökkentésének következménye lenne-e. Viszont Maruzsa azt is megjegyezte, mivel 2015-től már hároméves kortól kötelező az óvodai nevelés. Mivel a tankötelezettség ma 3 és 16 éves kor között áll fenn, ami összességében több évet jelent, mint a korábbi rendszer (6–18 év).

Maruzsa Zoltán búcsúlevelében hangsúlyozta: a magyar köznevelés nincs romokban

Levélben búcsúzott el a köznevelési intézmények igazgatóitól a területért felelős, távozó államtitkár, Maruzsa Zoltán. Üzenetében arról tájékoztatta az intézményvezetőket, hogy megbízatása véget ért, egyúttal köszönetet mondott az együttműködésért és az általuk vezetett intézményekben végzett munkáért.