Az OECD országai közül Magyarországon a legmagasabb az iskolaelhagyók aránya.
A 2012-es iskolakötelezettség leszállításának hatására az iskolát korán elhagyók nem tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, cserébe megnőtt a szegények között a leányanyák száma – állítja egy friss, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézeténél megjelent tanulmány, amit a G7 ismertetett.
Annak eredményeképpen, hogy az iskolakötelezettség módosítását bevezették 2012-ben, már nem kötelezhetőek a diákok az érettségi megszerzésére. Emiatt az elmúlt 15 évben az OECD országai közül Magyarországon nőtt a legnagyobbat az iskolaelhagyók aránya.
Amíg 2005-ben ez az arány csak enyhén volt magas, addig mostanra már a uniós és V4-es viszonylatban is nagyon magassá vált.
2005 és 2021 között 5 százalékponttal, 8-ról 13 százalékra nőtt az iskolaelhagyók aránya Magyarországon, ami egyedülálló jelenség az OECD-országok között.
Anyagilag is megéri továbbtanulni
A továbbtanulás minden felmérés szerint kifizetődő lenne, ugyanis sokkal könnyebben találnak munkát azok, akik magasabb képzettséggel rendelkeznek. A csak 8 általánost végzettek átlagkeresetéhez képest az érettségizettek vagy szakképesített munkások 30 százalékkal keresnek többet.
A problémát azonban a korhatár korábbi visszaállítása sem oldaná meg, mivel az előző, 18 éves korig tartó iskolakötelezettség sem tudta növelni a középfokú végzettséghez jutás esélyét. Az iskolakötelezettség 16 éves korra való leszállításakor a kormány azzal érvelt, hogy hiába fizetődik ki a tanulás, az oktatás költségei is magasak. Így aki amúgy sem szeretne érettségit, az inkább dolgozzon.
A Munkaerőpiac 2022 című kiadványa szerint ezzel a változtatással „a diákok esélye a lemorzsolódásra közel 70 százalékkal nőtt, a közfoglalkoztatásba kerülés esélye majdnem duplázódott, a “passzívvá” válás (foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben sem vesz részt) esélye másfélszereződött” – írja a 7G.
A felmérés szerint mindemellett az elsődleges munkaerőpiacon való foglalkoztatás esélye nem nőtt. Azonban majdnem 30 százalékkal emelkedett a fiatalon gyereket vállaló nők száma.
A kiadvány szerint ezek a hatások főként a hátrányos helyzetű tanulók között figyelhetőek meg. Főleg olyan településeken erősebbek, ahol amúgy is alacsony a foglalkoztatási ráta, és azon diákok között, akik a matematikai kompetenciateszteken az átlagnál gyengébben teljesítenek.
A gyermekvállalás valószínűsége szintén a hátrányos helyzetű csoportokban nőtt meg jelentősen.
“Tanulmányunk legfontosabb következtetése, hogy az iskolakötelezettség korhatárának csökkentése úgy növelte meg a lemorzsolódás esélyét, hogy az iskolából kikerülő fiatalok (legalábbis rövid távon, 16–18 éves koruk között) nem tudtak beilleszkedni a munkaerőpiacra”, összegezték a kutatók. Ezen túl a társadalmi egyenlőtlenség növelése az intézkedés egyetlen közösségi következménye.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
