Körlevelében úgy fogalmazott:
A magyar köznevelés nincs romokban, én nagyon büszke vagyok számos közös eredményünkre, melyeket nem mindig optimális körülmények között értünk el.
A leköszönő államtitkár szerint a koronavírus-járvány és az energiaválság nehézségei ellenére is jelentős előrelépések történtek az oktatásban, különösen a digitalizáció területén – az okostankönyvektől a KRÉTA-rendszerig. Az elért eredmények között említette továbbá, hogy:
- erősítették a fenntarthatóságra nevelést,
- kötelezővé tették az óvodáztatást,
- megduplázták a pedagógusok létszámát,
- csökkentették a korai iskolaelhagyás mértékét,
- emelték a pedagógusok átlagbérét.
A közoktatás digitális adminisztrációjában vissza kellene hozni a KRÉTA-rendszer előtti szolgáltatói versenyt – mondta Tanács Zoltán a meghallgatásán.
A levelet megosztotta Szilágyi Kitty pedagógus és gyermekvédelmi aktivista is, aki bejegyzésében részletesen felsorolta azokat a problémákat, amelyekkel a közoktatás szereplői mindennap szembesülnek. Véleménye szerint a legnagyobb gondot nem csupán az erőforráshiány jelenti, hanem az a hosszú éveken át fennálló oktatáspolitikai szemlélet is, amely nem tekintette partnernek a szakmát.
Mint írta: pedagógusok, szakmai szervezetek, pszichológusok, gyógypedagógusok, gyermekvédelmi szakemberek, diákok és szülők évek óta ugyanazokra a problémákra hívják fel a figyelmet:
- a túlterheltségre,
- a szakemberhiányra,
- a növekvő mentális terhekre,
- az esélyegyenlőtlenségek mélyülésére,
- a korai fejlesztések hiányosságaira,
- az óvoda és iskola közötti átmenet nehézségeire.
Összegzésében úgy fogalmazott:
A magyar köznevelés ma valóban nincs romokban abban az értelemben, hogy még működik. Ez azonban elsősorban nem az oktatásirányítás sikere, hanem azoké a pedagógusoké, intézményvezetőké, gyógypedagógusoké, fejlesztő szakembereké és segítő dolgozóké, akik emberfeletti munkával tartották életben a rendszert akkor is, amikor sokszor magukra maradtak.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a kora gyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
