Maruzsa Zoltán búcsúlevelében hangsúlyozta: a magyar köznevelés nincs romokban

Levélben búcsúzott el a köznevelési intézmények igazgatóitól a területért felelős, távozó államtitkár, Maruzsa Zoltán. Üzenetében arról tájékoztatta az intézményvezetőket, hogy megbízatása véget ért, egyúttal köszönetet mondott az együttműködésért és az általuk vezetett intézményekben végzett munkáért.

Körlevelében úgy fogalmazott:

A magyar köznevelés nincs romokban, én nagyon büszke vagyok számos közös eredményünkre, melyeket nem mindig optimális körülmények között értünk el.

A leköszönő államtitkár szerint a koronavírus-járvány és az energiaválság nehézségei ellenére is jelentős előrelépések történtek az oktatásban, különösen a digitalizáció területén – az okostankönyvektől a KRÉTA rendszerig. Az elért eredmények között említette továbbá, hogy:

  • erősítették a fenntarthatóságra nevelést,
  • kötelezővé tették az óvodáztatást,
  • megduplázták a pedagógusok létszámát,
  • csökkentették a korai iskolaelhagyás mértékét,
  • emelték a pedagógusok átlagbérét.

A közoktatás digitális adminisztrációjában vissza kellene hozni a KRÉTA-rendszer előtti szolgáltatói versenyt – mondta Tanács Zoltán a meghallgatásán

A levelet megosztotta Szilágyi Kitty pedagógus és gyermekvédelmi aktivista is, aki bejegyzésében részletesen felsorolta azokat a problémákat, amelyekkel a közoktatás szereplői mindennap szembesülnek. Véleménye szerint a legnagyobb gondot nem csupán az erőforráshiány jelenti, hanem az a hosszú éveken át fennálló oktatáspolitikai szemlélet is, amely nem tekintette partnernek a szakmát.

Mint írta, pedagógusok, szakmai szervezetek, pszichológusok, gyógypedagógusok, gyermekvédelmi szakemberek, diákok és szülők évek óta ugyanazokra a problémákra hívják fel a figyelmet:

  • a túlterheltségre,
  • a szakemberhiányra,
  • a növekvő mentális terhekre,
  • az esélyegyenlőtlenségek mélyülésére,
  • a korai fejlesztések hiányosságaira,
  • az óvoda és iskola közötti átmenet nehézségeire.

Összegzésében úgy fogalmazott:

A magyar köznevelés ma valóban nincs romokban abban az értelemben, hogy még működik. Ez azonban elsősorban nem az oktatásirányítás sikere, hanem azoké a pedagógusoké, intézményvezetőké, gyógypedagógusoké, fejlesztő szakembereké és segítő dolgozóké, akik emberfeletti munkával tartották életben a rendszert akkor is, amikor sokszor magukra maradtak.

 

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.

Hozzászólások

Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.