Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
Hat igen és két nem szavazattal támogatta hétfő délután az országgyűlési bizottság Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölti kinevezését. A 14 órakor kezdődő meghallgatáson szó esett többek között az oktatásirányítás átszervezéséről, az egyetemi autonómia visszaadásáról, a szakképzés átalakításáról, a pedagógusok és NOKS-dolgozók helyzetéről, de az óvoda-iskola átmenet kérdése is hangsúlyosan előkerült.
Lannert Judit a meghallgatáson arról beszélt: az új Oktatás és Gyermekügyi Minisztérium célja, hogy a tanulást ne kizárólag az iskolarendszeren belül kezelje, hanem a koragyermekkortól a felnőttkori tanulásig egységben gondolkodjon róla.
A miniszterjelölt szerint a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Emiatt az első három hónap feladatai között szerepel majd az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata is.
Külön kitért az óvoda-iskola átmenet kérdésére is.
Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyermek szükségletéhez igazítsuk, ami jelentheti a 45 perces kötelező iskola-előkészítő foglalkozások kivezetését és alternatív megoldások kidolgozását, valamint a rugalmas beiskolázás lehetőségét is
– mondta.
Lannert szerint a jelenlegi rendszer túl merev, miközben a gyerekek eltérő tempóban fejlődnek. A meghallgatáson többször hangsúlyozta: gyermekközpontú oktatáspolitikát szeretne, amely „a gyermek igényeiből indul ki”, és nem egységes elvárásokat próbál minden gyerekre ráerőltetni.
Az elképzelések szerint a koragyermekkori nevelésben nagyobb hangsúlyt kapna a szülőtámogatás, a gyógypedagógiai szolgálatok és a különböző ágazatok közötti együttműködés is. Lannert egy úgynevezett „gyermekút” kialakításáról beszélt, amelyben az oktatási, szociális és gyermekvédelmi területek összehangoltan működnének együtt.
„Nagy örömömre szolgál, hogy a szociális tárcánál Gyurkó Szilvia kapta a gyermekvédelmet, illetve, hogy a koordinációt Bódis Kriszta viszi” – hangsúlyozta Lannert.
A meghallgatáson több más oktatáspolitikai terv is elhangzott. A miniszterjelölt beszélt a NAT felülvizsgálatáról, a pedagógusok és diákok terheinek csökkentéséről, a KRÉTA-rendszer átvilágításáról, valamint arról is, hogy visszaállítanák a sztrájkjog korábbi szabályait és rehabilitálnák a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat.
Szóba került a mindennapos testnevelés kérdése is: Lannert azt mondta, szerinte nem a kötelező óraszám növelése a jó megoldás, mert az „éppenséggel visszavetette a testmozgást”. Emellett beszélt a nemzetiségi oktatás helyzetéről, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről és az iskolai erőszak problémájáról is.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
