Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
Hat igen és két nem szavazattal támogatta hétfő délután az országgyűlési bizottság Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölti kinevezését. A 14 órakor kezdődő meghallgatáson szó esett többek között az oktatásirányítás átszervezéséről, az egyetemi autonómia visszaadásáról, a szakképzés átalakításáról, a pedagógusok és NOKS-dolgozók helyzetéről, de az óvoda-iskola átmenet kérdése is hangsúlyosan előkerült.
Lannert Judit a meghallgatáson arról beszélt: az új Oktatás és Gyermekügyi Minisztérium célja, hogy a tanulást ne kizárólag az iskolarendszeren belül kezelje, hanem a koragyermekkortól a felnőttkori tanulásig egységben gondolkodjon róla.
A miniszterjelölt szerint a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Emiatt az első három hónap feladatai között szerepel majd az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata is.
Külön kitért az óvoda-iskola átmenet kérdésére is.
Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyermek szükségletéhez igazítsuk, ami jelentheti a 45 perces kötelező iskola-előkészítő foglalkozások kivezetését és alternatív megoldások kidolgozását, valamint a rugalmas beiskolázás lehetőségét is
– mondta.
Lannert szerint a jelenlegi rendszer túl merev, miközben a gyerekek eltérő tempóban fejlődnek. A meghallgatáson többször hangsúlyozta: gyermekközpontú oktatáspolitikát szeretne, amely „a gyermek igényeiből indul ki”, és nem egységes elvárásokat próbál minden gyerekre ráerőltetni.
Az elképzelések szerint a koragyermekkori nevelésben nagyobb hangsúlyt kapna a szülőtámogatás, a gyógypedagógiai szolgálatok és a különböző ágazatok közötti együttműködés is. Lannert egy úgynevezett „gyermekút” kialakításáról beszélt, amelyben az oktatási, szociális és gyermekvédelmi területek összehangoltan működnének együtt.
„Nagy örömömre szolgál, hogy a szociális tárcánál Gyurkó Szilvia kapta a gyermekvédelmet, illetve, hogy a koordinációt Bódis Kriszta viszi” – hangsúlyozta Lannert.
A meghallgatáson több más oktatáspolitikai terv is elhangzott. A miniszterjelölt beszélt a NAT felülvizsgálatáról, a pedagógusok és diákok terheinek csökkentéséről, a KRÉTA-rendszer átvilágításáról, valamint arról is, hogy visszaállítanák a sztrájkjog korábbi szabályait és rehabilitálnák a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat.
Szóba került a mindennapos testnevelés kérdése is: Lannert azt mondta, szerinte nem a kötelező óraszám növelése a jó megoldás, mert az „éppenséggel visszavetette a testmozgást”. Emellett beszélt a nemzetiségi oktatás helyzetéről, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről és az iskolai erőszak problémájáról is.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
