Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
Hat igen és két nem szavazattal támogatta hétfő délután az országgyűlési bizottság Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölti kinevezését. A 14 órakor kezdődő meghallgatáson szó esett többek között az oktatásirányítás átszervezéséről, az egyetemi autonómia visszaadásáról, a szakképzés átalakításáról, a pedagógusok és NOKS-dolgozók helyzetéről, de az óvoda-iskola átmenet kérdése is hangsúlyosan előkerült.
Lannert Judit a meghallgatáson arról beszélt: az új Oktatás és Gyermekügyi Minisztérium célja, hogy a tanulást ne kizárólag az iskolarendszeren belül kezelje, hanem a koragyermekkortól a felnőttkori tanulásig egységben gondolkodjon róla.
A miniszterjelölt szerint a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Emiatt az első három hónap feladatai között szerepel majd az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata is.
Külön kitért az óvoda-iskola átmenet kérdésére is.
Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyermek szükségletéhez igazítsuk, ami jelentheti a 45 perces kötelező iskola-előkészítő foglalkozások kivezetését és alternatív megoldások kidolgozását, valamint a rugalmas beiskolázás lehetőségét is
– mondta.
Lannert szerint a jelenlegi rendszer túl merev, miközben a gyerekek eltérő tempóban fejlődnek. A meghallgatáson többször hangsúlyozta: gyermekközpontú oktatáspolitikát szeretne, amely „a gyermek igényeiből indul ki”, és nem egységes elvárásokat próbál minden gyerekre ráerőltetni.
Az elképzelések szerint a koragyermekkori nevelésben nagyobb hangsúlyt kapna a szülőtámogatás, a gyógypedagógiai szolgálatok és a különböző ágazatok közötti együttműködés is. Lannert egy úgynevezett „gyermekút” kialakításáról beszélt, amelyben az oktatási, szociális és gyermekvédelmi területek összehangoltan működnének együtt.
„Nagy örömömre szolgál, hogy a szociális tárcánál Gyurkó Szilvia kapta a gyermekvédelmet, illetve, hogy a koordinációt Bódis Kriszta viszi” – hangsúlyozta Lannert.
A meghallgatáson több más oktatáspolitikai terv is elhangzott. A miniszterjelölt beszélt a NAT felülvizsgálatáról, a pedagógusok és diákok terheinek csökkentéséről, a KRÉTA-rendszer átvilágításáról, valamint arról is, hogy visszaállítanák a sztrájkjog korábbi szabályait és rehabilitálnák a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat.
Szóba került a mindennapos testnevelés kérdése is: Lannert azt mondta, szerinte nem a kötelező óraszám növelése a jó megoldás, mert az „éppenséggel visszavetette a testmozgást”. Emellett beszélt a nemzetiségi oktatás helyzetéről, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről és az iskolai erőszak problémájáról is.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
