„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Hat igen és két nem szavazattal támogatta hétfő délután az országgyűlési bizottság Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölti kinevezését. A 14 órakor kezdődő meghallgatáson szó esett többek között az oktatásirányítás átszervezéséről, az egyetemi autonómia visszaadásáról, a szakképzés átalakításáról, a pedagógusok és NOKS-dolgozók helyzetéről, de az óvoda-iskola átmenet kérdése is hangsúlyosan előkerült.

Lannert Judit a meghallgatáson arról beszélt: az új Oktatás és Gyermekügyi Minisztérium célja, hogy a tanulást ne kizárólag az iskolarendszeren belül kezelje, hanem a koragyermekkortól a felnőttkori tanulásig egységben gondolkodjon róla.

A miniszterjelölt szerint a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Emiatt az első három hónap feladatai között szerepel majd az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata is.

Külön kitért az óvoda-iskola átmenet kérdésére is.

Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyermek szükségletéhez igazítsuk, ami jelentheti a 45 perces kötelező iskola-előkészítő foglalkozások kivezetését és alternatív megoldások kidolgozását, valamint a rugalmas beiskolázás lehetőségét is

– mondta.

Lannert szerint a jelenlegi rendszer túl merev, miközben a gyerekek eltérő tempóban fejlődnek. A meghallgatáson többször hangsúlyozta: gyermekközpontú oktatáspolitikát szeretne, amely „a gyermek igényeiből indul ki”, és nem egységes elvárásokat próbál minden gyerekre ráerőltetni.

Az elképzelések szerint a koragyermekkori nevelésben nagyobb hangsúlyt kapna a szülőtámogatás, a gyógypedagógiai szolgálatok és a különböző ágazatok közötti együttműködés is. Lannert egy úgynevezett „gyermekút” kialakításáról beszélt, amelyben az oktatási, szociális és gyermekvédelmi területek összehangoltan működnének együtt.

„Nagy örömömre szolgál, hogy a szociális tárcánál Gyurkó Szilvia kapta a gyermekvédelmet, illetve, hogy a koordinációt Bódis Kriszta viszi” – hangsúlyozta Lannert.

A meghallgatáson több más oktatáspolitikai terv is elhangzott. A miniszterjelölt beszélt a NAT felülvizsgálatáról, a pedagógusok és diákok terheinek csökkentéséről, a KRÉTA-rendszer átvilágításáról, valamint arról is, hogy visszaállítanák a sztrájkjog korábbi szabályait és rehabilitálnák a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat.

Szóba került a mindennapos testnevelés kérdése is: Lannert azt mondta, szerinte nem a kötelező óraszám növelése a jó megoldás, mert az „éppenséggel visszavetette a testmozgást”. Emellett beszélt a nemzetiségi oktatás helyzetéről, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről és az iskolai erőszak problémájáról is.

Ilyen változtatásokat tervez az óvodákban a Tisza

A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.