Magyar Péter kormánybiztosnak kérte fel Bódis Krisztát, aki a társadalompolitikai stratégia kialakításán dolgozhatna, Tarr Zoltán a kultúráért és társadalmi kapcsolatokért felelős minisztérium élére kerülhetne, míg Tanács Zoltán a Tudományos és Technológiai Minisztérium irányítását kaphatná meg.
Korábban beszámoltunk arról, hogy Bódis Kriszta feladata az lesz, hogy összehangolja többek között az oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika működését. Magyar Péter most hivatalosan is kormánybiztosnak kérte fel, posztjában úgy fogalmazott, „a jövőben kormánybiztosként a társadalompolitikai stratégiáért és az érintett ágazatok összehangolásáért felel majd”.
A Tisza Párt elnöke Tarr Zoltánt, a párt alelnökét és európai parlamenti delegációvezetőjét kérte fel a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium irányítására.
Feladatai közé tartozna többek között a színház-, tánc- és zeneművészet, valamint a magyar film „politikai befolyás alóli felszabadítása”, a műemlékvédelem és a közgyűjtemények helyzetének rendezése és a kreatív ipar fejlesztése.
A minisztérium hatáskörébe kerülne a civil szervezetekkel, egyházakkal, valamint a határon túli és diaszpórában élő magyar közösségekkel való kapcsolattartás is.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetésére Tanács Zoltán kapna felkérést, aki jelenleg a „Működő és Emberséges Magyarország” program kidolgozásáért felel.
A tervek szerint a tárca célja lenne egy modern, digitális és innovatív ország működtetése, a kutatás-fejlesztés és innováció irányítása és egy versenyképes startup ökoszisztéma kiépítése.
Emellett kiemelt feladat lenne az állami digitális szolgáltatások fejlesztése is, hogy azok mindenki számára elérhetőbbek és felhasználóbarátabbak legyenek.
A társadalompolitikai stratégia kidolgozásáért Bódis Kriszta felelne kormánybiztosként.
Az oktatás, a szociális és az egészségügyi területek összehangolása és egy átfogó nemzeti társadalompolitikai stratégia megalkotása lenne a feladata.
Bódis Kriszta több mint három évtizede dolgozik a terepen. Nevéhez fűződik a „Van Helyed” rendszer, amely az esélyegyenlőség javítását célozza, különösen az oktatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, amelyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
