Kormánybiztos lesz Bódis Kriszta, a kultúráért felelős tárcát Tarr Zoltán, a tudományos területet pedig Tanács Zoltán irányíthatja

Magyar Péter kormánybiztosnak kérte fel Bódis Krisztát, aki a társadalompolitikai stratégia kialakításán dolgozhatna, Tarr Zoltán a kultúráért és társadalmi kapcsolatokért felelős minisztérium élére kerülhetne, míg Tanács Zoltán a Tudományos és Technológiai Minisztérium irányítását kaphatná meg.

Korábban beszámoltunk arról, hogy Bódis Kriszta feladata az lesz, hogy összehangolja többek között az oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika működését. Magyar Péter most hivatalosan is kormánybiztosnak kérte fel, posztjában úgy fogalmazott, „a jövőben kormánybiztosként a társadalompolitikai stratégiáért és az érintett ágazatok összehangolásáért felel majd”.

Tarr Zoltán a kultúráért és társadalmi kapcsolatokért felelhet

A Tisza Párt elnöke Tarr Zoltánt, a párt alelnökét és európai parlamenti delegációvezetőjét kérte fel a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium irányítására.

Feladatai közé tartozna többek között a színház-, tánc- és zeneművészet, valamint a magyar film „politikai befolyás alóli felszabadítása”, a műemlékvédelem és a közgyűjtemények helyzetének rendezése és a kreatív ipar fejlesztése.

A minisztérium hatáskörébe kerülne a civil szervezetekkel, egyházakkal, valamint a határon túli és diaszpórában élő magyar közösségekkel való kapcsolattartás is.

Új tudományos és technológiai tárca jönne létre

A Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetésére Tanács Zoltán kapna felkérést, aki jelenleg a „Működő és Emberséges Magyarország” program kidolgozásáért felel.

A tervek szerint a tárca célja lenne egy modern, digitális és innovatív ország működtetése, a kutatás-fejlesztés és innováció irányítása és egy versenyképes startup ökoszisztéma kiépítése.

Emellett kiemelt feladat lenne az állami digitális szolgáltatások fejlesztése is, hogy azok mindenki számára elérhetőbbek és felhasználóbarátabbak legyenek.

Bódis Kriszta kormánybiztosként dolgozna

A társadalompolitikai stratégia kidolgozásáért Bódis Kriszta felelne kormánybiztosként.

Az oktatás, a szociális és az egészségügyi területek összehangolása és egy átfogó nemzeti társadalompolitikai stratégia megalkotása lenne a feladata.

Bódis Kriszta több mint három évtizede dolgozik a terepen. Nevéhez fűződik a „Van Helyed” rendszer, amely az esélyegyenlőség javítását célozza, különösen az oktatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, amelyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.