Magyar Péter kormánybiztosnak kérte fel Bódis Krisztát, aki a társadalompolitikai stratégia kialakításán dolgozhatna, Tarr Zoltán a kultúráért és társadalmi kapcsolatokért felelős minisztérium élére kerülhetne, míg Tanács Zoltán a Tudományos és Technológiai Minisztérium irányítását kaphatná meg.
Korábban beszámoltunk arról, hogy Bódis Kriszta feladata az lesz, hogy összehangolja többek között az oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika működését. Magyar Péter most hivatalosan is kormánybiztosnak kérte fel, posztjában úgy fogalmazott, „a jövőben kormánybiztosként a társadalompolitikai stratégiáért és az érintett ágazatok összehangolásáért felel majd”.
A Tisza Párt elnöke Tarr Zoltánt, a párt alelnökét és európai parlamenti delegációvezetőjét kérte fel a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium irányítására.
Feladatai közé tartozna többek között a színház-, tánc- és zeneművészet, valamint a magyar film „politikai befolyás alóli felszabadítása”, a műemlékvédelem és a közgyűjtemények helyzetének rendezése és a kreatív ipar fejlesztése.
A minisztérium hatáskörébe kerülne a civil szervezetekkel, egyházakkal, valamint a határon túli és diaszpórában élő magyar közösségekkel való kapcsolattartás is.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetésére Tanács Zoltán kapna felkérést, aki jelenleg a „Működő és Emberséges Magyarország” program kidolgozásáért felel.
A tervek szerint a tárca célja lenne egy modern, digitális és innovatív ország működtetése, a kutatás-fejlesztés és innováció irányítása és egy versenyképes startup ökoszisztéma kiépítése.
Emellett kiemelt feladat lenne az állami digitális szolgáltatások fejlesztése is, hogy azok mindenki számára elérhetőbbek és felhasználóbarátabbak legyenek.
A társadalompolitikai stratégia kidolgozásáért Bódis Kriszta felelne kormánybiztosként.
Az oktatás, a szociális és az egészségügyi területek összehangolása és egy átfogó nemzeti társadalompolitikai stratégia megalkotása lenne a feladata.
Bódis Kriszta több mint három évtizede dolgozik a terepen. Nevéhez fűződik a „Van Helyed” rendszer, amely az esélyegyenlőség javítását célozza, különösen az oktatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, amelyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
