Magyar Péter kormánybiztosnak kérte fel Bódis Krisztát, aki a társadalompolitikai stratégia kialakításán dolgozhatna, Tarr Zoltán a kultúráért és társadalmi kapcsolatokért felelős minisztérium élére kerülhetne, míg Tanács Zoltán a Tudományos és Technológiai Minisztérium irányítását kaphatná meg.
Korábban beszámoltunk arról, hogy Bódis Kriszta feladata az lesz, hogy összehangolja többek között az oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika működését. Magyar Péter most hivatalosan is kormánybiztosnak kérte fel, posztjában úgy fogalmazott, „a jövőben kormánybiztosként a társadalompolitikai stratégiáért és az érintett ágazatok összehangolásáért felel majd”.
A Tisza Párt elnöke Tarr Zoltánt, a párt alelnökét és európai parlamenti delegációvezetőjét kérte fel a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium irányítására.
Feladatai közé tartozna többek között a színház-, tánc- és zeneművészet, valamint a magyar film „politikai befolyás alóli felszabadítása”, a műemlékvédelem és a közgyűjtemények helyzetének rendezése és a kreatív ipar fejlesztése.
A minisztérium hatáskörébe kerülne a civil szervezetekkel, egyházakkal, valamint a határon túli és diaszpórában élő magyar közösségekkel való kapcsolattartás is.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetésére Tanács Zoltán kapna felkérést, aki jelenleg a „Működő és Emberséges Magyarország” program kidolgozásáért felel.
A tervek szerint a tárca célja lenne egy modern, digitális és innovatív ország működtetése, a kutatás-fejlesztés és innováció irányítása és egy versenyképes startup ökoszisztéma kiépítése.
Emellett kiemelt feladat lenne az állami digitális szolgáltatások fejlesztése is, hogy azok mindenki számára elérhetőbbek és felhasználóbarátabbak legyenek.
A társadalompolitikai stratégia kidolgozásáért Bódis Kriszta felelne kormánybiztosként.
Az oktatás, a szociális és az egészségügyi területek összehangolása és egy átfogó nemzeti társadalompolitikai stratégia megalkotása lenne a feladata.
Bódis Kriszta több mint három évtizede dolgozik a terepen. Nevéhez fűződik a „Van Helyed” rendszer, amely az esélyegyenlőség javítását célozza, különösen az oktatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, amelyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Bár a petíció kezdeményezője a KDNP ifjúsági szervezetében vezet munkacsoportot, egy új közlemény szerint a több száz diákot csak az köti össze, hogy azt szeretnék: ne nélkülük döntsenek a kar sorsáról. A diákok arra reagáltak, hogy Lannert Judit kivonná a tanárképzést az NKE-ről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Az emelt szintű szóbeliken mintegy 74 877-en vizsgáztak.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.
