Államtitkár lehet Gyurkó Szilvia a Tisza-kormányban

Gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárnak kérheti fel a Tisza-kormány Gyurkó Szilviát, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját – értesült a HVG több forrásból.

A HVG információi szerint külön államtitkárság jöhet létre a gyermekjogi és gyermekvédelmi ügyeknek a Szociális- és Családügyi Minisztériumon belül. A területet vezető minisztérium élén Kátai-Németh Vilmos áll. Gyurkó Szilviát telefonon is elérték: a hírt nem erősítette meg, de nem is cáfolta.

Gyurkó Szilvia jogász, az egyik legismertebb magyar gyermekjogi szakértő. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát, majd gyermekjogi tanulmányokat folytatott a Columbia Egyetemen, emellett képzéseken vett részt a Genfi Egyetem és a Harvard Egyetem szervezésében is. 2012 és 2014 között az UNICEF Magyar Bizottság gyermekjogi igazgatójaként dolgozott.

Gyurkó korábban az államigazgatásban is dolgozott: az Emberi Erőforrások Minisztériuman belül a gyermekvédelmi és gyermekjogi főosztály vezetője volt. Emellett rendszeresen megszólal közéleti kérdésekben, különösen a gyermekvédelmi rendszer problémáiról és a gyerekek biztonságáról.

2015-ben alapította meg a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt, amely a gyerekek jogainak védelmével, a bántalmazás megelőzésével és a gyermekvédelmi rendszer fejlesztésével foglalkozik. Az alapítvány rendszeresen publikál jelentéseket a magyarországi gyermekek helyzetéről, és gyakran fogalmaz meg szakmai javaslatokat döntéshozók számára.

Az elmúlt években többször beszélt arról, hogy a hazai gyermekvédelmi rendszer súlyos problémákkal küzd: szakemberhiány, férőhelyhiány és a támogató szolgáltatások korlátozott elérhetősége nehezíti a működését. Egy 2024-es, HVG-nek adott interjúban arra is felhívta a figyelmet, hogy bár jogszabály szerint anyagi okokból nem lehetne kiemelni gyerekeket a családjukból, a gyakorlatban mégis sok esetben ez történik.

Pályája során több súlyos gyermekvédelmi ügyhöz is kapcsolódott: a bicskei gyermekotthon botránya idején az Eszter Alapítvány munkatársaként kapott jelzést a visszaélésekről. Később úgy nyilatkozott, hogy hibának tartja, hogy akkor nem javasolta a nyilvánossághoz fordulást, és szerinte az is probléma, hogy Magyarországon sokszor a sajtó válik a gyermekvédelmi jelzőrendszer részévé.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.