Államtitkár lehet Gyurkó Szilvia a Tisza-kormányban

Gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárnak kérheti fel a Tisza-kormány Gyurkó Szilviát, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját – értesült a HVG több forrásból.

A HVG információi szerint külön államtitkárság jöhet létre a gyermekjogi és gyermekvédelmi ügyeknek a Szociális- és Családügyi Minisztériumon belül. A területet vezető minisztérium élén Kátai-Németh Vilmos áll. Gyurkó Szilviát telefonon is elérték: a hírt nem erősítette meg, de nem is cáfolta.

Gyurkó Szilvia jogász, az egyik legismertebb magyar gyermekjogi szakértő. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát, majd gyermekjogi tanulmányokat folytatott a Columbia Egyetemen, emellett képzéseken vett részt a Genfi Egyetem és a Harvard Egyetem szervezésében is. 2012 és 2014 között az UNICEF Magyar Bizottság gyermekjogi igazgatójaként dolgozott.

Gyurkó korábban az államigazgatásban is dolgozott: az Emberi Erőforrások Minisztériuman belül a gyermekvédelmi és gyermekjogi főosztály vezetője volt. Emellett rendszeresen megszólal közéleti kérdésekben, különösen a gyermekvédelmi rendszer problémáiról és a gyerekek biztonságáról.

2015-ben alapította meg a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt, amely a gyerekek jogainak védelmével, a bántalmazás megelőzésével és a gyermekvédelmi rendszer fejlesztésével foglalkozik. Az alapítvány rendszeresen publikál jelentéseket a magyarországi gyermekek helyzetéről, és gyakran fogalmaz meg szakmai javaslatokat döntéshozók számára.

Az elmúlt években többször beszélt arról, hogy a hazai gyermekvédelmi rendszer súlyos problémákkal küzd: szakemberhiány, férőhelyhiány és a támogató szolgáltatások korlátozott elérhetősége nehezíti a működését. Egy 2024-es, HVG-nek adott interjúban arra is felhívta a figyelmet, hogy bár jogszabály szerint anyagi okokból nem lehetne kiemelni gyerekeket a családjukból, a gyakorlatban mégis sok esetben ez történik.

Pályája során több súlyos gyermekvédelmi ügyhöz is kapcsolódott: a bicskei gyermekotthon botránya idején az Eszter Alapítvány munkatársaként kapott jelzést a visszaélésekről. Később úgy nyilatkozott, hogy hibának tartja, hogy akkor nem javasolta a nyilvánossághoz fordulást, és szerinte az is probléma, hogy Magyarországon sokszor a sajtó válik a gyermekvédelmi jelzőrendszer részévé.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.