Gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárnak kérheti fel a Tisza-kormány Gyurkó Szilviát, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját – értesült a HVG több forrásból.
A HVG információi szerint külön államtitkárság jöhet létre a gyermekjogi és gyermekvédelmi ügyeknek a Szociális- és Családügyi Minisztériumon belül. A területet vezető minisztérium élén Kátai-Németh Vilmos áll. Gyurkó Szilviát telefonon is elérték: a hírt nem erősítette meg, de nem is cáfolta.
Gyurkó Szilvia jogász, az egyik legismertebb magyar gyermekjogi szakértő. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát, majd gyermekjogi tanulmányokat folytatott a Columbia Egyetemen, emellett képzéseken vett részt a Genfi Egyetem és a Harvard Egyetem szervezésében is. 2012 és 2014 között az UNICEF Magyar Bizottság gyermekjogi igazgatójaként dolgozott.
Gyurkó korábban az államigazgatásban is dolgozott: az Emberi Erőforrások Minisztériuman belül a gyermekvédelmi és gyermekjogi főosztály vezetője volt. Emellett rendszeresen megszólal közéleti kérdésekben, különösen a gyermekvédelmi rendszer problémáiról és a gyerekek biztonságáról.
2015-ben alapította meg a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt, amely a gyerekek jogainak védelmével, a bántalmazás megelőzésével és a gyermekvédelmi rendszer fejlesztésével foglalkozik. Az alapítvány rendszeresen publikál jelentéseket a magyarországi gyermekek helyzetéről, és gyakran fogalmaz meg szakmai javaslatokat döntéshozók számára.
Az elmúlt években többször beszélt arról, hogy a hazai gyermekvédelmi rendszer súlyos problémákkal küzd: szakemberhiány, férőhelyhiány és a támogató szolgáltatások korlátozott elérhetősége nehezíti a működését. Egy 2024-es, HVG-nek adott interjúban arra is felhívta a figyelmet, hogy bár jogszabály szerint anyagi okokból nem lehetne kiemelni gyerekeket a családjukból, a gyakorlatban mégis sok esetben ez történik.
Pályája során több súlyos gyermekvédelmi ügyhöz is kapcsolódott: a bicskei gyermekotthon botránya idején az Eszter Alapítvány munkatársaként kapott jelzést a visszaélésekről. Később úgy nyilatkozott, hogy hibának tartja, hogy akkor nem javasolta a nyilvánossághoz fordulást, és szerinte az is probléma, hogy Magyarországon sokszor a sajtó válik a gyermekvédelmi jelzőrendszer részévé.
Gyurkó Szilvia szerint, ha jelenlegi formájában elfogadják az átláthatóságinak nevezett törvényt, akkor komoly veszélybe kerülhet a Hintalovon Alapítvány működése.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
