Gyurkó Szilvia szerint, ha jelenlegi formájában elfogadják az átláthatóságinak nevezett törvényt, akkor komoly veszélybe kerülhet a Hintalovon Alapítvány működése.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány már márciusban felkerült a Szuverenitásvédelmi Hivatal listájára, miután uniós támogatást nyert egy gyermekjogi és környezetvédelmi projekt megvalósítására. Amennyiben az úgynevezett átláthatósági törvény június 1-jén jelen formájában lép hatályba, az a szervezet működését is veszélybe sodorhatja – nyilatkozta Gyurkó Szilvia, az alapítvány alapítója az Indexnek.
A szervezet 2016 óta készít átfogó gyermekjogi jelentéseket, kutatásokat végez a gyermekbántalmazás, online visszaélés és a gyerekek biztonsága kapcsán, és évente több száz szülőnek és szakembernek nyújt tanácsadást.
„Felelősséget érzünk abban, hogy adatokon alapuló, valós helyzetképet adjunk a gyerekek jóllétéről”
- mondta Gyurkó az Indexnek.
Képzéseiken tízezrek vettek már részt, és gyakran keresik meg őket óvodákból, iskolákból gyermekvédelmi esetek miatt. A szülők, szakemberek számára évente átlagosan 300-400 esetben nyújtanak gyermekjogi tanácsadást.
Riasztóan romlik a gyerekek mentális állapota
Egyre több fiatal küzd szorongással, és emiatt nyúlnak akár szerekhez is – családban és azon kívül nevelkedők egyaránt. A Kék Vonal adatai szerint 2020-ban 301, 2024-ben már 1627 esetben számoltak be önsértésről, naponta öten jelentkeznek öngyilkossági gondolatokkal. Gyurkó Szilvia szerint a szorongás és negatív gondolatok már 2019 óta vezetik a segélyvonalas hívások okait.
Egy év alatt majdnem duplájára nőtt a 13 éven aluliak által elkövetett bűncselekmények száma
Nemzetközi kutatások arra is rámutattak, hogy a családi gondok mellett gazdasági és társadalmi problémák – például a háborúk és a szülők megélhetési nehézségei – is komolyan terhelik a tinédzsereket. „A gyerekek pedig ebből annyit látnak, hogy a kakaós csiga helyett csak csokiszeletre futja, vagy a másodállás miatt még kevesebb idejük jut rájuk a szüleiknek” – mondta Sall Zsófia, a Hintalovon Alapítvány munkatársa.
Az iskolapszichológusok közel fele a pályaelhagyáson gondolkodik
Külföldi források
A Hintalovon alapítója elmondta, külföldi forrásokra azért pályáztak, hogy azokat hazai gyermekjogi célokra használják fel. Az elmúlt években mintegy 100 millió forintnyi uniós támogatásból végeztek tanácsadást, kutatást és szakmai munkát. Szerinte az egyre romló gyermekvédelmi helyzetben különösen fontos lenne a politikamentes, szakmai munka támogatása, nem ellehetetlenítése.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
