A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
A Tisza Párt részletes oktatási programja egy kisebb részben, de az óvodákkal is foglalkozik. Ezek közül a két legfontosabb:
A hatályos jogszabályok eddig elég mereven kezelik azt, hogy mikor kell elkezdenie egy gyereknek az óvodát vagy éppenséggel az iskolát. Azok a gyerekek, akik augusztus 31-ig betöltik a hármat, szeptember 1-től már óvodakötelesek, vagyis kötelező napi négy órában bent lenniük az intézményben. Ettől csak akkor lehet eltekinteni, ha a szülők külön kérelmezik még tavasszal az Oktatási Hivatalnál.
Ennél sokkal bonyolultabb a helyzet, ha a szülő azt szeretné, ha a gyereke még egy évet az óvodában maradhasson. Ugyanis a kormány 2020-ban alapvetően átalakította az iskolaérettség megállapításának rendszerét. A korábbi gyakorlattal szemben, amikor az óvodapedagógusok és a szülők közösen dönthettek arról, hogy a hatéves gyerek iskolaérett-e, az iskolakezdés halasztását ma már kizárólag az Oktatási Hivatalnál lehet kérelmezni mindig az előző tanév januárjában. Ha valaki erről a határidőről lecsúszik, akkor szeptemberben a hatéves akkor is elkezdi az elsőt, ha még nem lesz érett az iskolára.
A helyzetet bonyolítja, hogy eljárás során a szülőknek kell beszerezniük minden szükséges dokumentumot, a végső döntést pedig a hivatal hozza meg, szükség esetén a pedagógiai szakszolgálatok bevonásával.
A Szülői Hang szerint a bonyolult és adminisztratív terhekkel járó rendszer miatt sok gyerek kimaradhat a halasztási eljárásból, és úgy kezdheti meg az iskolát, hogy még nem érett rá. Ezt támasztják alá a statisztikai adatok is: míg a hatéves óvodások aránya a 2019/2020-as tanévben még 63,7 százalék volt, addig a 2024/2025-ös tanévre ez az arány 56 százalékra csökkent a KSH adatai szerint.
Az évismétlések száma különösen az első osztályban kiugró. 2021 és 2024 között 4–5 százalék között mozgott az évismétlő elsősök aránya, a 2022/2023-as tanévben pedig elérte az 5,2 százalékot. A 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévben is 4,5 százalék volt ez az arány, miközben a felsőbb évfolyamokon csupán 0,7–1,9 százalék között alakul. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi tanévben mintegy 4300 gyermek kezdte meg másodszorra az első osztályt.
A problémák súlyosbodását jelzi az is, hogy az Oktatási Hivatal adatai szerint 2020 és 2025 között jelentősen nőtt a súlyos tanulási zavarokkal küzdő gyermekek száma: míg öt évvel ezelőtt 29,4 ezer ilyen tanulót tartottak nyilván, addig mára számuk elérte a 35,7 ezret.
A Tisza programja alapján feltételezhető, hogy az iskolakezdés halasztásán egyszerűsíteni fognak, hogy minden óvodás akkor kezdje majd az elsőst, amikor valóban megérik rá.
Az óvodák kapcsán érdemes arra is kitérni, hogy mit jelent az, ha az óvodában töltött teljes idő alatt felsőfokú végzettségű pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Ez alapján az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni, és ezen kívül az sem férne bele, hogy délután a pedagógiai asszisztens legyen a gyerekekkel.
Ehhez képest az eddig megjelent jogszabályok, rendelkezések alapján az óvodai nevelők munkaidejét is ugyanúgy kell beosztani, mint egy diplomás óvodapedagógusnak, így például délelőtt is vezethetik a csoportot, másrészt vonatkozik rájuk a státusztörvény, így nekik is minősülniük kell. Középfokú végzettséggel pedig legfeljebb Pedagógus II. kategóriáig juthatnak el.
Arról nem is beszélve, hogy az óvodai nevelő képzés egy remek kiskapu azoknak a 27 év feletti, pályaváltáson gondolkodó nőknek, akik kisgyerekekkel szeretnének foglalkozni, hiszen ha volt hat év munkaviszonyuk, rögtön Pedagógus I. kategóriában kezdhetnek. Ehhez képest azt a fiatalt, aki rögtön az érettségi után óvodapedagógusi diplomát szerez gyakornok kategóriába sorolják. (Érdemes megjegyezni, hat év munkaviszony után a diplomás óvodapedagógus is Pedagógus I. kategóriában kezd.)
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
A magyar iskola ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnának vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
