A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Az április 12-i választásokat a Tisza Párt nyerte. Magyar Péter még februárban részletesen ismertette 12 pontos oktatási programját. Igaz, ebben főleg célok szerepelnek, de egy-egy konkrét intézkedést is tartalmaz.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központot és a tankerületeket még 2013-ben hozta létre a Fidesz-kormány, miután az iskolák fenntartását átvette az önkormányzatoktól. Ezt végül 2016-ben átalakították. Ezzel párhuzamosan pedig a tankerületek számát is csökkentették.
A centralizáció miatt azonban még 2026-ban is a tankerületi központok sokszor az iskoláktól távol hoznak döntéseket akár apróbb ügyekben is – egy betört ajtó javítása vagy egy projektor izzócseréje hetekig húzódhat. Ennek megszüntetése az ilyen jellegű problémákon is sokat javítana.
16 éve erre sem volt példa, hiszen a 2000-es években az Oktatási és Kulturális Minisztérium irányította az ágazatot, azonban a második Orbán-kormány azonban átalakította a minisztériumi rendszert, és az oktatást más területekkel – például az egészségüggyel és a szociális ügyekkel – együtt egy nagyobb tárcába, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumába vonta össze.
2022 után pedig a közoktatás – vagyis az óvodák, általános és középiskolák – a Belügyminisztériumhoz tartoztak, míg a felsőoktatásért és a szakképzésért a Kulturális és Innovációs Minisztérium felelt.
Magyar Péter azt mondta, hogy ez megváltozik, és önálló oktatási miniszter lesz. (Egyelőre nevét nem tudni, a párton belül Bódis Kriszta író foglalkozik társadalompolitikai kérdésekkel, ebbe tartozik bele az oktatás is.)
A pedagógus-szakszervezetek, köztük a PDSZ és PSZ több alkalommal is tárgyalt a kormánnyal. Többször kiemelték, hogy csak utolsó pillanatban kapták meg a véleményezendő jogszabályt, de arra is volt példa, hogy a javaslataikat figyelmen kívül hagyták. Legutóbb a PDSZ indított sztrájkot a NOKS-dolgozók fizetésemeléséért, ennek kapcsán Maruzsa Zoltán levelet küldött nekik, hogy jogellenesnek tekintik a munkabeszüntetést, és bíróságra viszik az ügyet.
A PSZ szerint a jelenlegi NAT túlterhelt és túlszabályozott. A tananyag 80-85 százaléka központilag meghatározott, alig marad mozgástér a pedagógusoknak.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke korábban ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a követelmények az elit számára készültek, az átlagos képességű diákok számára túl magasak. „A tananyag 30-40 százalékát ki kellene dobni” – fogalmazott. A túlterheltség kudarcélményhez, frusztrációhoz, végső soron agresszióhoz vezethet.
Ugyanakkor a NAT átdolgozása nem egy rövid folyamat, ezzel hosszabb távon érdemes számolni.
Egyetlen értelmezés, a tények kritika nélküli elfogadása, a tankönyvi narratíva bemagolása – dilemmák és valódi diskurzus nélkül.Radó Péter oktatáskutató szerint így válhatnak a tankönyvek az ideológiai közvetítés eszközévé.
Ez az a pont, melyen hosszú távon lehetne igazán változtatni, ugyanis a magyar iskolarendszer felerősíti a társadalmi csoportok közti egyenlőtlenséget. Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsman novemberi jelentésében kimondta, hogy a hazai oktatási rendszer erősen szelektáló és szegregáló. Ennek kapcsán Nahalka István oktatáskutató is nyilatkozott az Eduline-nak, miszerint Európában példátlan antipedagógia, hogyan választja szét a hátrányos helyzetű és a középosztálybeli gyerekeket a magyar oktatás.
Ennek a célnak a megvalósítása az új kormányban szintén egy hosszabb távú projekt lehet.
A modellváltás, a kancellárok, a kutatóhálózatok átalakítása is komoly problémákat vetett fel. Például a győri egyetemen a modellváltás mellett a magasabb fizetésekkel érveltek. Ehhez képest az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy még 2026 januárjában is volt olyan docens, aki kevesebbet keresett, mint egy kezdő pedagógus.
Magyar Péter még februárban úgy fogalmazott, hogy ezt egy perc alatt megoldják. Ez remek lenne, hiszen az Európai Bizottság mintegy négy évvel ezelőtt döntött úgy, hogy kizárja a modellváltó magyar egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus+ és a Horizont Európai programokból, mivel azok kuratóriumaiban (akkor még) aktív politikusok is ültek.
Bár 2023 februárjában az összes miniszter lemondott a kuratóriumi pozíciójáról, a helyzetet azóta sem sikerült megoldani, így 2024-ben az őszi félévben már nem voltak magyar hallgatók a modellváltó egyetemekről külföldön az Erasmus+ program keretein belül.
Erasmus helyett a modellváltó egyetemeken tanuló hallgatók számára a kormány létrehozta a Pannónia Programot, amellyel részletesen ebben a cikkben is foglalkoztunk.
A Tisza az oktatási 12 pontjában még az alábbiakat emelte ki:
Ezek nagy része inkább hosszú távú cél, melyet több év alatt lehet érdemben megvalósítani.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
