Elmarad a hétfői sztrájk, a PDSZ mégis sikerként értékeli a történteket

Csütörtök délután közölte a PDSZ, hogy a kormány minden eszközzel igyekszik megakadályozni a sztrájkot, Maruzsa Zoltán és a Belügyminisztérium bírósághoz fordul. A sztrájk végül tényleg elmarad, Nagy Erzsébet szerint a kormány fél az összefogás erejétől.

A PDSZ csütörtök este élőben jelentkezett be a Facebook-oldalán, azután, hogy levelet kaptak Maruzsa Zoltántól, aki megírta nekik, hogy jogellenesnek tartják a hétfői sztrájkot, annak ellenére, hogy korábban kérte a sztrájkkövetelések a pontosítását, nemzetközi adatokat, hogy jobban tudja képviselni kabineten belül az elképzeléseket.

„Most már látjuk, hogy ez azzal a céllal történt, hogy nehogy már meghirdessük az első egyeztetés után a sztrájkot, mert nyilván, ha még arra van remény, hogy a másik fél hajlandó valamit engedni vagy teljesíteni a követelések közül, akkor semmiféle lehetősége a sztrájknak nincs. Aztán, amikor teljesítettük a kéréseit, pontosítottuk a követeléseket, adtunk nemzetközi adatokat, igazából azt is megígértük nekik, és felajánlottuk – egyébként ez az ajánlatunk továbbra is áll –, hogy megkeressük a költségvetésben, hogy hol van ez a bizonyos három ezrelék, ami hiányzik 67 ezer ember fizetéséből, illetve a fizetésének a rendezéséhez – amit ő nem kért –, mindezek után ment a tárgyalódelegáció ismét, akkor mély, tömény elutasítással találkoztak” – mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.

Hozzátette, nyilvánvaló időhúzásról volt szó, ami azért történt, hogy utána keresztbe tegyenek nekik. És tettek is, mivel megírta Maruzsa Zoltán, hogy szerinte jogszerűtlen lenne a hétfői sztrájk. Nagy Erzsébet azt mondta, ha lenne is esély arra, hogy győztesen jöjjenek ki ebből a kérdésből, az sokára lenne, és addigra nemcsak fenyegethetik, hanem ki is rúghatják azokat, akik a sztrájkban részt vesznek, és ezt egy kétórás sztrájkban nem lehet kockáztatni.

„Mi továbbra is azt szeretnénk, ha nem a sztrájkkal kapcsolatos jogi vita lenne a figyelem központjában, mert ez eltereli a lényegről a hangsúlyt, hanem a bérkövetelések, illetve a méltó szabadság követelése, és hogyha ebben a vitában benne maradunk, akkor az eredeti követelést ezzel gyengíthetjük. Úgyhogy nekünk az az álláspontunk, hogy engedjük el hétfőn ezt a kétórás sztrájkot, nincs ennek értelme így, mert túl nagy a kockázata azok számára, akiket sztrájkba hívunk” – mondta.

Úgy véli, ha elhalasztják a sztrájkot, semmi különös nem történik, hiszen egy kétórás figyelmeztető sztrájknak csak szimbolikus jelentősége van. A hangsúlyt és a figyelmet viszont továbbra is fenntartják, amire azért van szükség, mert közelednek a választások, és akármelyik kormány lesz a későbbiekben, ha nem tartják fenn a figyelmet, akkor megint el fog veszni a sok teendő között ez a probléma.

Korábbi cikkeink a témában
Március 30-án kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a nevelést-oktatást segítők
Véget ért a NOKS-os dolgozók bértárgyalása: „Bekövetkezett a legrosszabb”
NOKS-dolgozók béremelése: elkezdődött a következő tárgyalás
NOKS-dolgozók béremelése: ma folytatódnak a sztrájktárgyalások
„Több tízezer dolgozó tartja működésben az iskolákat nap mint nap, mégis sokan közülük a bérminimum körül keresnek”
Egyre több iskolai és óvodai NOKS-dolgozó, pedagógus tűzi ki a fekete szívet
Bár együttműködő volt a kormány, a NOKS-dolgozók béremelésére egyelőre „nem lesz fedezet”
NOKS-dolgozók fizetésemelése: „igazából politikai döntés kérdése, hogy ezt a pénzt megadják-e”
Megvan a dátum, mikor egyeztet a PDSZ a NOKS-dolgozók bérrendezéséről
Válaszolt a Belügyminisztérium a PDSZ-nek, elindulhat az egyeztetés a bérekről
NOKS-dolgozó: nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérünk
Továbbra sem éri el a pedagógusok bére az európai átlagot: a szakértők szerint az új bérezés nem emelte a szakma presztízsét

Így értékelik a helyzetet

Mint mondta, ennek ellenére sikerként értékelik a történteket, mivel az látható, hogy a legkisebb moccanásra, ha látszik némi összefogás, abban a pillanatban lecsap a kormány, vagyis nagyon fél ettől.

Fél az összefogástól, fél az összefogás erejétől, ezért próbálja azt minden létező és nem létező eszközzel akadályozni

– folytatta Nagy Erzsébet. A másik, hogy a csütörtöki kormányinfón Gulyás ismét vádakkal illette a PDSZ-t, de emellett elhangzott egy-két fontos mondat is, ami a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozókat érinti. A miniszter elismerte a követelés létjogosultságát, amire korábban nem volt példa. Illetve azt is mondta, hogy a követeléseknek eleget kell tenni.

Hogy mikorra szervezik a sztrájkot, arról a későbbiekben adnak több információt.

És bár sztrájk nem lesz, fotózás igen, hétfő reggel 8 órától:

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.