Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Csütörtök délután közölte a PDSZ, hogy a kormány minden eszközzel igyekszik megakadályozni a sztrájkot, Maruzsa Zoltán és a Belügyminisztérium bírósághoz fordul. A sztrájk végül tényleg elmarad, Nagy Erzsébet szerint a kormány fél az összefogás erejétől.
A PDSZ csütörtök este élőben jelentkezett be a Facebook-oldalán, azután, hogy levelet kaptak Maruzsa Zoltántól, aki megírta nekik, hogy jogellenesnek tartják a hétfői sztrájkot, annak ellenére, hogy korábban kérte a sztrájkkövetelések a pontosítását, nemzetközi adatokat, hogy jobban tudja képviselni kabineten belül az elképzeléseket.
„Most már látjuk, hogy ez azzal a céllal történt, hogy nehogy már meghirdessük az első egyeztetés után a sztrájkot, mert nyilván, ha még arra van remény, hogy a másik fél hajlandó valamit engedni vagy teljesíteni a követelések közül, akkor semmiféle lehetősége a sztrájknak nincs. Aztán, amikor teljesítettük a kéréseit, pontosítottuk a követeléseket, adtunk nemzetközi adatokat, igazából azt is megígértük nekik, és felajánlottuk – egyébként ez az ajánlatunk továbbra is áll –, hogy megkeressük a költségvetésben, hogy hol van ez a bizonyos három ezrelék, ami hiányzik 67 ezer ember fizetéséből, illetve a fizetésének a rendezéséhez – amit ő nem kért –, mindezek után ment a tárgyalódelegáció ismét, akkor mély, tömény elutasítással találkoztak” – mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.
Hozzátette, nyilvánvaló időhúzásról volt szó, ami azért történt, hogy utána keresztbe tegyenek nekik. És tettek is, mivel megírta Maruzsa Zoltán, hogy szerinte jogszerűtlen lenne a hétfői sztrájk. Nagy Erzsébet azt mondta, ha lenne is esély arra, hogy győztesen jöjjenek ki ebből a kérdésből, az sokára lenne, és addigra nemcsak fenyegethetik, hanem ki is rúghatják azokat, akik a sztrájkban részt vesznek, és ezt egy kétórás sztrájkban nem lehet kockáztatni.
„Mi továbbra is azt szeretnénk, ha nem a sztrájkkal kapcsolatos jogi vita lenne a figyelem központjában, mert ez eltereli a lényegről a hangsúlyt, hanem a bérkövetelések, illetve a méltó szabadság követelése, és hogyha ebben a vitában benne maradunk, akkor az eredeti követelést ezzel gyengíthetjük. Úgyhogy nekünk az az álláspontunk, hogy engedjük el hétfőn ezt a kétórás sztrájkot, nincs ennek értelme így, mert túl nagy a kockázata azok számára, akiket sztrájkba hívunk” – mondta.
Úgy véli, ha elhalasztják a sztrájkot, semmi különös nem történik, hiszen egy kétórás figyelmeztető sztrájknak csak szimbolikus jelentősége van. A hangsúlyt és a figyelmet viszont továbbra is fenntartják, amire azért van szükség, mert közelednek a választások, és akármelyik kormány lesz a későbbiekben, ha nem tartják fenn a figyelmet, akkor megint el fog veszni a sok teendő között ez a probléma.
Mint mondta, ennek ellenére sikerként értékelik a történteket, mivel az látható, hogy a legkisebb moccanásra, ha látszik némi összefogás, abban a pillanatban lecsap a kormány, vagyis nagyon fél ettől.
Fél az összefogástól, fél az összefogás erejétől, ezért próbálja azt minden létező és nem létező eszközzel akadályozni
– folytatta Nagy Erzsébet. A másik, hogy a csütörtöki kormányinfón Gulyás ismét vádakkal illette a PDSZ-t, de emellett elhangzott egy-két fontos mondat is, ami a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozókat érinti. A miniszter elismerte a követelés létjogosultságát, amire korábban nem volt példa. Illetve azt is mondta, hogy a követeléseknek eleget kell tenni.
Hogy mikorra szervezik a sztrájkot, arról a későbbiekben adnak több információt.
És bár sztrájk nem lesz, fotózás igen, hétfő reggel 8 órától:
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.