Déli 12 órától a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemeléséről tárgyal Maruzsa Zoltánnal. Az egyik cél, hogy a diplomás, nem pedagógus végzettségű NOKS-dolgozók fizetése is érje el a Pedagógus I. kategória alsó határát, vagyis a bruttó 718 ezer forintot.
A tárgyalás előtt a PDSZ közösségi oldalán élő videóban jelentkezett be.
„A mi célunk az, hogy a Pedagógus I. fizetési fokozat alsó határát érjék el azoknak a bérei, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörben dolgoznak. A többiek esetében pedig azt kérjük, hogy 2024-ig visszamenőleg úgy rendezzék a bérüket, hogy a béremelésük a mértéke feleljen meg a gyakornoki béremelés mértékének” – mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője, majd hozzátette, hogy szeretnék, hogy hosszú távon ez jogszabályba is kerülne, hogy a későbbiekben ez az összeg ne inflálódjon el.
Nagy kitért arra is, hogy a NOKS-és egyéb dolgozók fizetésemelése „eszméletlen kevés pénzbe kerül”, hiszen a központi költségvetés csupán három ezrelékét tenné ki.
Igazából politikai döntés kérdése, hogy ezt a pénzt megadják-e az érintettek számára vagy sem.
– jegyezte meg.
Révész Barnabás, a PDSZ országos választmányának tagja kiemelte, hogy ez számokban azt jelenti, hogy
a felsőfokú, nem pedagógusvégzettséggel rendelkező NOKS-munkakörökben a bér bruttó 410 ezerről 718 ezerre, (74,9 százalékos emelés)
a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-os dolgozók fizetése bruttó 410 ezerrel 575 ezerre (40 százalékos emelés) növekedne.
Révész azt is megjegyezte, hogy a felsőfokú végzettség nélkül, az egyéb munkakörben dolgozóknál is 40 százalékos fizetésemelés a cél.
A PDSZ a tárgyalás első fordulójának napján a blogján is részletesen kifejtette a követeléseit, ezek között pedig az is szerepelt, hogy ”minden közoktatásban dolgozó a státusztörvény szerinti szabadságra legyen jogosult.”
Azzal kapcsolatban, hogy milyen megmozdulások vezettek a sztrájktárgyalásokig, illetve mennyit keresnek a NOKS-dolgozók valójában, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Ma ülnek tárgyalóasztalhoz a PDSZ és a kormány képviselői, miközben a NOKS-dolgozók és technikai alkalmazottak bére továbbra is csak a kötelező minimumemelés szintjén nőtt 2026-ban. A sokszor nettó 250–300 ezer forintért dolgozó alkalmazottak szerint ez nem jelent valódi bérrendezést, a szakszervezetek pedig már most rendkívül magas sztrájkhajlandóságról beszélnek.
Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.
Bár a petíció kezdeményezője a KDNP ifjúsági szervezetében vezet munkacsoportot, egy új közlemény szerint a több száz diákot csak az köti össze, hogy azt szeretnék: ne nélkülük döntsenek a kar sorsáról. A diákok arra reagáltak, hogy Lannert Judit kivonná a tanárképzést az NKE-ről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Az emelt szintű szóbeliken mintegy 74 877-en vizsgáztak.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.
