Déli 12 órától a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemeléséről tárgyal Maruzsa Zoltánnal. Az egyik cél, hogy a diplomás, nem pedagógus végzettségű NOKS-dolgozók fizetése is érje el a Pedagógus I. kategória alsó határát, vagyis a bruttó 718 ezer forintot.
A tárgyalás előtt a PDSZ közösségi oldalán élő videóban jelentkezett be.
„A mi célunk az, hogy a Pedagógus I. fizetési fokozat alsó határát érjék el azoknak a bérei, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörben dolgoznak. A többiek esetében pedig azt kérjük, hogy 2024-ig visszamenőleg úgy rendezzék a bérüket, hogy a béremelésük a mértéke feleljen meg a gyakornoki béremelés mértékének” – mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője, majd hozzátette, hogy szeretnék, hogy hosszú távon ez jogszabályba is kerülne, hogy a későbbiekben ez az összeg ne inflálódjon el.
Nagy kitért arra is, hogy a NOKS-és egyéb dolgozók fizetésemelése „eszméletlen kevés pénzbe kerül”, hiszen a központi költségvetés csupán három ezrelékét tenné ki.
Igazából politikai döntés kérdése, hogy ezt a pénzt megadják-e az érintettek számára vagy sem.
– jegyezte meg.
Révész Barnabás, a PDSZ országos választmányának tagja kiemelte, hogy ez számokban azt jelenti, hogy
a felsőfokú, nem pedagógusvégzettséggel rendelkező NOKS-munkakörökben a bér bruttó 410 ezerről 718 ezerre, (74,9 százalékos emelés)
a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-os dolgozók fizetése bruttó 410 ezerrel 575 ezerre (40 százalékos emelés) növekedne.
Révész azt is megjegyezte, hogy a felsőfokú végzettség nélkül, az egyéb munkakörben dolgozóknál is 40 százalékos fizetésemelés a cél.
A PDSZ a tárgyalás első fordulójának napján a blogján is részletesen kifejtette a követeléseit, ezek között pedig az is szerepelt, hogy ”minden közoktatásban dolgozó a státusztörvény szerinti szabadságra legyen jogosult.”
Azzal kapcsolatban, hogy milyen megmozdulások vezettek a sztrájktárgyalásokig, illetve mennyit keresnek a NOKS-dolgozók valójában, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Ma ülnek tárgyalóasztalhoz a PDSZ és a kormány képviselői, miközben a NOKS-dolgozók és technikai alkalmazottak bére továbbra is csak a kötelező minimumemelés szintjén nőtt 2026-ban. A sokszor nettó 250–300 ezer forintért dolgozó alkalmazottak szerint ez nem jelent valódi bérrendezést, a szakszervezetek pedig már most rendkívül magas sztrájkhajlandóságról beszélnek.
Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
Az oktatási miniszter a következő napokban jelenti be az államtitkárait.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
