NOKS-dolgozók fizetésemelése: „igazából politikai döntés kérdése, hogy ezt a pénzt megadják-e”

Déli 12 órától a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemeléséről tárgyal Maruzsa Zoltánnal. Az egyik cél, hogy a diplomás, nem pedagógus végzettségű NOKS-dolgozók fizetése is érje el a Pedagógus I. kategória alsó határát, vagyis a bruttó 718 ezer forintot.

A tárgyalás előtt a PDSZ közösségi oldalán élő videóban jelentkezett be.

„A mi célunk az, hogy a Pedagógus I. fizetési fokozat alsó határát érjék el azoknak a bérei, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörben dolgoznak. A többiek esetében pedig azt kérjük, hogy 2024-ig visszamenőleg úgy rendezzék a bérüket, hogy a béremelésük a mértéke feleljen meg a gyakornoki béremelés mértékének” – mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője, majd hozzátette, hogy szeretnék, hogy hosszú távon ez jogszabályba is kerülne, hogy a későbbiekben ez az összeg ne inflálódjon el.

Nagy kitért arra is, hogy a NOKS-és egyéb dolgozók fizetésemelése „eszméletlen kevés pénzbe kerül”, hiszen a központi költségvetés csupán három ezrelékét tenné ki.

Igazából politikai döntés kérdése, hogy ezt a pénzt megadják-e az érintettek számára vagy sem.

– jegyezte meg.

Révész Barnabás, a PDSZ országos választmányának tagja kiemelte, hogy ez számokban azt jelenti, hogy

  • a felsőfokú, nem pedagógusvégzettséggel rendelkező NOKS-munkakörökben a bér bruttó 410 ezerről 718 ezerre, (74,9 százalékos emelés)

  • a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-os dolgozók fizetése bruttó 410 ezerrel 575 ezerre (40 százalékos emelés) növekedne.

Révész azt is megjegyezte, hogy a felsőfokú végzettség nélkül, az egyéb munkakörben dolgozóknál is 40 százalékos fizetésemelés a cél.

A PDSZ a tárgyalás első fordulójának napján a blogján is részletesen kifejtette a követeléseit, ezek között pedig az is szerepelt, hogy ”minden közoktatásban dolgozó a státusztörvény szerinti szabadságra legyen jogosult.”

Azzal kapcsolatban, hogy milyen megmozdulások vezettek a sztrájktárgyalásokig, illetve mennyit keresnek a NOKS-dolgozók valójában, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Kezdődnek a sztrájktárgyalások: érdemi béremelést követelnek a NOKS-dolgozók

Ma ülnek tárgyalóasztalhoz a PDSZ és a kormány képviselői, miközben a NOKS-dolgozók és technikai alkalmazottak bére továbbra is csak a kötelező minimumemelés szintjén nőtt 2026-ban. A sokszor nettó 250–300 ezer forintért dolgozó alkalmazottak szerint ez nem jelent valódi bérrendezést, a szakszervezetek pedig már most rendkívül magas sztrájkhajlandóságról beszélnek.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.