Déli 12 órától a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemeléséről tárgyal Maruzsa Zoltánnal. Az egyik cél, hogy a diplomás, nem pedagógus végzettségű NOKS-dolgozók fizetése is érje el a Pedagógus I. kategória alsó határát, vagyis a bruttó 718 ezer forintot.
A tárgyalás előtt a PDSZ közösségi oldalán élő videóban jelentkezett be.
„A mi célunk az, hogy a Pedagógus I. fizetési fokozat alsó határát érjék el azoknak a bérei, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörben dolgoznak. A többiek esetében pedig azt kérjük, hogy 2024-ig visszamenőleg úgy rendezzék a bérüket, hogy a béremelésük a mértéke feleljen meg a gyakornoki béremelés mértékének” – mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője, majd hozzátette, hogy szeretnék, hogy hosszú távon ez jogszabályba is kerülne, hogy a későbbiekben ez az összeg ne inflálódjon el.
Nagy kitért arra is, hogy a NOKS-és egyéb dolgozók fizetésemelése „eszméletlen kevés pénzbe kerül”, hiszen a központi költségvetés csupán három ezrelékét tenné ki.
Igazából politikai döntés kérdése, hogy ezt a pénzt megadják-e az érintettek számára vagy sem.
– jegyezte meg.
Révész Barnabás, a PDSZ országos választmányának tagja kiemelte, hogy ez számokban azt jelenti, hogy
Révész azt is megjegyezte, hogy a felsőfokú végzettség nélkül, az egyéb munkakörben dolgozóknál is 40 százalékos fizetésemelés a cél.
A PDSZ a tárgyalás első fordulójának napján a blogján is részletesen kifejtette a követeléseit, ezek között pedig az is szerepelt, hogy ”minden közoktatásban dolgozó a státusztörvény szerinti szabadságra legyen jogosult.”
Azzal kapcsolatban, hogy milyen megmozdulások vezettek a sztrájktárgyalásokig, illetve mennyit keresnek a NOKS-dolgozók valójában, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Ma ülnek tárgyalóasztalhoz a PDSZ és a kormány képviselői, miközben a NOKS-dolgozók és technikai alkalmazottak bére továbbra is csak a kötelező minimumemelés szintjén nőtt 2026-ban. A sokszor nettó 250–300 ezer forintért dolgozó alkalmazottak szerint ez nem jelent valódi bérrendezést, a szakszervezetek pedig már most rendkívül magas sztrájkhajlandóságról beszélnek.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
Rázsi Botond Miklós szerint az új elnököt november helyett jövőre választhatják meg.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
