Megvan a dátum, mikor egyeztet a PDSZ a NOKS-dolgozók bérrendezéséről
Még a választások előtt tárgyal a kormány a szakszervezettel a NOKS-és egyéb dolgozók fizetésemeléséről.
Ma ülnek tárgyalóasztalhoz a PDSZ és a kormány képviselői, miközben a NOKS-dolgozók és technikai alkalmazottak bére továbbra is csak a kötelező minimumemelés szintjén nőtt 2026-ban. A sokszor nettó 250–300 ezer forintért dolgozó alkalmazottak szerint ez nem jelent valódi bérrendezést, a szakszervezetek pedig már most rendkívül magas sztrájkhajlandóságról beszélnek.
A mindössze nettó 250-300 ezer forintot kereső technikai dolgozók és a nevelést és oktatást (NOKS) közvetlenül segítők a kötelezőn kívül nem kaptak további béremelést 2026-ban.
NOKS-dolgozók fizetésemelése: „igazából politikai döntés kérdése, hogy ezt a pénzt megadják-e”
„Hiába írta a nyári megmozdulásra válaszlevelében Maruzsa Zoltán a szakszervezeteknek, hogy a várható 10-11%-os garantált bérminimum emelkedésének erejéig tudják csak biztosítani a NOKS-os illetményemelkedését. Ebből is csak 7% lett. Így nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérünk” – írta az egyik NOKS-dolgozó olvasói levelében korábban az Eduline-nak, aki kitért arra is, hogy fogalma sincs azoknak, akik ezeket a béreket meghatározzák, hogy pontosan milyen és mennyi feladatot kell ellátni.
Állandó délutános pedagógiai asszisztens vagyok egy óvónő mellett, mivel nincs párja. Azonkívül délelőtt az óvodában SNI-s, főleg autista gyerekkel külön is foglalkozom. Az OviKrétában a hiányzást én vezetem, és besegítek másban is
– mondta még az ősszel egy pedagógiai asszisztens szerkesztőségünknek, akinek mindezért a bére nettó 260 ezer forint.
A tarthatatlan bérhelyzetre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az elmúlt évben többször is felhívta a figyelmet.
A PSZ június 29-én például olyan törvénymódosító javaslatot küldött a Fidesz–KDNP-frakció minden tagjának, amely lehetővé tenné a NOKS-dolgozók béremelését, erre azonban a frakció egyetlen tagjától sem kaptak választ.
A nyár folyamán pedig 20 ezer aláírást gyűjtöttek és levelet is írtak a köznevelésért felelős államtitkárnak, Maruzsa Zoltánnak, valamint többek között flashmobot is szerveztek, hogy felhívják a figyelmet a bérfeszültségre és a bérrendezés indokoltságára.
Levelükre Maruzsa hónapokkal később, októberben válaszolt, amiben kifejtette, hogy 2026-ban is csak annyival emelkedik majd a NOKS-dolgozók bére, amennyivel a garantált bérminimum és a minimálbér.
Decemberben pedig a PSZ akciója keretében 5036 képeslapot adtak postára Pintér Sándor belügyminiszternek, amelyek mind ugyanarra hívták fel a figyelmet: a NOKS-dolgozók jelenlegi bérezése nem tükrözi a munkájuk fontosságát.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még 2025 végén felmérést indított annak feltérképezésére, hányan csatlakoznának az oktatásban dolgozók közül egy esetleges sztrájkhoz.
Már decemberben megosztották, hogy a 2026-os béremelési tervezet hiányosságai és a rendszerben tapasztalható igazságtalanságok miatt több mint 2400 munkavállaló jelezte részvételi szándékát egy kétórás figyelmeztető munkabeszüntetésben – ez a szám pedig azóta tovább emelkedett.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője az Eduline-nak korábban azt mondta:
hihetetlenül magas, 93.5 százalékos sztrájkhajlandóságot mértünk egy közel négyezer fős mintában
A PDSZ március 9-én a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény alapján egyeztetést indított el. A szakszervezet szerint a köznevelésben dolgozó, nem pedagógus-szakképzettségű munkavállalók bérhelyzete és munkafeltételei rendszerszintű problémát jelentenek, amely nem kezelhető intézményi szinten vagy egyedi munkáltatói döntésekkel.
A kormány Maruzsa Zoltánt jelölte ki tárgyalófélnek, akivel a szakszervezet március 17-én kedden, délben ül le tárgyalni.
Még a választások előtt tárgyal a kormány a szakszervezettel a NOKS-és egyéb dolgozók fizetésemeléséről.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.