Kezdődnek a sztrájktárgyalások: érdemi béremelést követelnek a NOKS-dolgozók

Ma ülnek tárgyalóasztalhoz a PDSZ és a kormány képviselői, miközben a NOKS-dolgozók és technikai alkalmazottak bére továbbra is csak a kötelező minimumemelés szintjén nőtt 2026-ban. A sokszor nettó 250–300 ezer forintért dolgozó alkalmazottak szerint ez nem jelent valódi bérrendezést, a szakszervezetek pedig már most rendkívül magas sztrájkhajlandóságról beszélnek.

A mindössze nettó 250-300 ezer forintot kereső technikai dolgozók és a nevelést és oktatást (NOKS) közvetlenül segítők a kötelezőn kívül nem kaptak további béremelést 2026-ban.

NOKS-dolgozók fizetésemelése: „igazából politikai döntés kérdése, hogy ezt a pénzt megadják-e”

Rengeteg munka megalázó fizetésért

„Hiába írta a nyári megmozdulásra válaszlevelében Maruzsa Zoltán a szakszervezeteknek, hogy a várható 10-11%-os garantált bérminimum emelkedésének erejéig tudják csak biztosítani a NOKS-os illetményemelkedését. Ebből is csak 7% lett. Így nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérünk” – írta az egyik NOKS-dolgozó olvasói levelében korábban az Eduline-nak, aki kitért arra is, hogy fogalma sincs azoknak, akik ezeket a béreket meghatározzák, hogy pontosan milyen és mennyi feladatot kell ellátni.

Állandó délutános pedagógiai asszisztens vagyok egy óvónő mellett, mivel nincs párja. Azonkívül délelőtt az óvodában SNI-s, főleg autista gyerekkel külön is foglalkozom. Az OviKrétában a hiányzást én vezetem, és besegítek másban is

– mondta még az ősszel egy pedagógiai asszisztens szerkesztőségünknek, akinek mindezért a bére nettó 260 ezer forint.

Képeslap és flashmob

A tarthatatlan bérhelyzetre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az elmúlt évben többször is felhívta a figyelmet.

A PSZ június 29-én például olyan törvénymódosító javaslatot küldött a Fidesz–KDNP-frakció minden tagjának, amely lehetővé tenné a NOKS-dolgozók béremelését, erre azonban a frakció egyetlen tagjától sem kaptak választ.

A nyár folyamán pedig 20 ezer aláírást gyűjtöttek és levelet is írtak a köznevelésért felelős államtitkárnak, Maruzsa Zoltánnak, valamint többek között flashmobot is szerveztek, hogy felhívják a figyelmet a bérfeszültségre és a bérrendezés indokoltságára.

Levelükre Maruzsa hónapokkal később, októberben válaszolt, amiben kifejtette, hogy 2026-ban is csak annyival emelkedik majd a NOKS-dolgozók bére, amennyivel a garantált bérminimum és a minimálbér.

Decemberben pedig a PSZ akciója keretében 5036 képeslapot adtak postára Pintér Sándor belügyminiszternek, amelyek mind ugyanarra hívták fel a figyelmet: a NOKS-dolgozók jelenlegi bérezése nem tükrözi a munkájuk fontosságát.

Mintegy 94 százalékos a sztrájkhajlandóság

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még 2025 végén felmérést indított annak feltérképezésére, hányan csatlakoznának az oktatásban dolgozók közül egy esetleges sztrájkhoz.

Már decemberben megosztották, hogy a 2026-os béremelési tervezet hiányosságai és a rendszerben tapasztalható igazságtalanságok miatt több mint 2400 munkavállaló jelezte részvételi szándékát egy kétórás figyelmeztető munkabeszüntetésben – ez a szám pedig azóta tovább emelkedett.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője az Eduline-nak korábban azt mondta:

hihetetlenül magas, 93.5 százalékos sztrájkhajlandóságot mértünk egy közel négyezer fős mintában

A PDSZ március 9-én a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény alapján egyeztetést indított el. A szakszervezet szerint a köznevelésben dolgozó, nem pedagógus-szakképzettségű munkavállalók bérhelyzete és munkafeltételei rendszerszintű problémát jelentenek, amely nem kezelhető intézményi szinten vagy egyedi munkáltatói döntésekkel.

A kormány Maruzsa Zoltánt jelölte ki tárgyalófélnek, akivel a szakszervezet március 17-én kedden, délben ül le tárgyalni.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna