Megvan a dátum, mikor egyeztet a PDSZ a NOKS-dolgozók bérrendezéséről
Még a választások előtt tárgyal a kormány a szakszervezettel a NOKS-és egyéb dolgozók fizetésemeléséről.
Ma ülnek tárgyalóasztalhoz a PDSZ és a kormány képviselői, miközben a NOKS-dolgozók és technikai alkalmazottak bére továbbra is csak a kötelező minimumemelés szintjén nőtt 2026-ban. A sokszor nettó 250–300 ezer forintért dolgozó alkalmazottak szerint ez nem jelent valódi bérrendezést, a szakszervezetek pedig már most rendkívül magas sztrájkhajlandóságról beszélnek.
A mindössze nettó 250-300 ezer forintot kereső technikai dolgozók és a nevelést és oktatást (NOKS) közvetlenül segítők a kötelezőn kívül nem kaptak további béremelést 2026-ban.
NOKS-dolgozók fizetésemelése: „igazából politikai döntés kérdése, hogy ezt a pénzt megadják-e”
„Hiába írta a nyári megmozdulásra válaszlevelében Maruzsa Zoltán a szakszervezeteknek, hogy a várható 10-11%-os garantált bérminimum emelkedésének erejéig tudják csak biztosítani a NOKS-os illetményemelkedését. Ebből is csak 7% lett. Így nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérünk” – írta az egyik NOKS-dolgozó olvasói levelében korábban az Eduline-nak, aki kitért arra is, hogy fogalma sincs azoknak, akik ezeket a béreket meghatározzák, hogy pontosan milyen és mennyi feladatot kell ellátni.
Állandó délutános pedagógiai asszisztens vagyok egy óvónő mellett, mivel nincs párja. Azonkívül délelőtt az óvodában SNI-s, főleg autista gyerekkel külön is foglalkozom. Az OviKrétában a hiányzást én vezetem, és besegítek másban is
– mondta még az ősszel egy pedagógiai asszisztens szerkesztőségünknek, akinek mindezért a bére nettó 260 ezer forint.
A tarthatatlan bérhelyzetre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az elmúlt évben többször is felhívta a figyelmet.
A PSZ június 29-én például olyan törvénymódosító javaslatot küldött a Fidesz–KDNP-frakció minden tagjának, amely lehetővé tenné a NOKS-dolgozók béremelését, erre azonban a frakció egyetlen tagjától sem kaptak választ.
A nyár folyamán pedig 20 ezer aláírást gyűjtöttek és levelet is írtak a köznevelésért felelős államtitkárnak, Maruzsa Zoltánnak, valamint többek között flashmobot is szerveztek, hogy felhívják a figyelmet a bérfeszültségre és a bérrendezés indokoltságára.
Levelükre Maruzsa hónapokkal később, októberben válaszolt, amiben kifejtette, hogy 2026-ban is csak annyival emelkedik majd a NOKS-dolgozók bére, amennyivel a garantált bérminimum és a minimálbér.
Decemberben pedig a PSZ akciója keretében 5036 képeslapot adtak postára Pintér Sándor belügyminiszternek, amelyek mind ugyanarra hívták fel a figyelmet: a NOKS-dolgozók jelenlegi bérezése nem tükrözi a munkájuk fontosságát.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még 2025 végén felmérést indított annak feltérképezésére, hányan csatlakoznának az oktatásban dolgozók közül egy esetleges sztrájkhoz.
Már decemberben megosztották, hogy a 2026-os béremelési tervezet hiányosságai és a rendszerben tapasztalható igazságtalanságok miatt több mint 2400 munkavállaló jelezte részvételi szándékát egy kétórás figyelmeztető munkabeszüntetésben – ez a szám pedig azóta tovább emelkedett.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője az Eduline-nak korábban azt mondta:
hihetetlenül magas, 93.5 százalékos sztrájkhajlandóságot mértünk egy közel négyezer fős mintában
A PDSZ március 9-én a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény alapján egyeztetést indított el. A szakszervezet szerint a köznevelésben dolgozó, nem pedagógus-szakképzettségű munkavállalók bérhelyzete és munkafeltételei rendszerszintű problémát jelentenek, amely nem kezelhető intézményi szinten vagy egyedi munkáltatói döntésekkel.
A kormány Maruzsa Zoltánt jelölte ki tárgyalófélnek, akivel a szakszervezet március 17-én kedden, délben ül le tárgyalni.
Még a választások előtt tárgyal a kormány a szakszervezettel a NOKS-és egyéb dolgozók fizetésemeléséről.
Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.
Bár a petíció kezdeményezője a KDNP ifjúsági szervezetében vezet munkacsoportot, egy új közlemény szerint a több száz diákot csak az köti össze, hogy azt szeretnék: ne nélkülük döntsenek a kar sorsáról. A diákok arra reagáltak, hogy Lannert Judit kivonná a tanárképzést az NKE-ről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Az emelt szintű szóbeliken mintegy 74 877-en vizsgáztak.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.