Kezdődnek a sztrájktárgyalások: érdemi béremelést követelnek a NOKS-dolgozók

Ma ülnek tárgyalóasztalhoz a PDSZ és a kormány képviselői, miközben a NOKS-dolgozók és technikai alkalmazottak bére továbbra is csak a kötelező minimumemelés szintjén nőtt 2026-ban. A sokszor nettó 250–300 ezer forintért dolgozó alkalmazottak szerint ez nem jelent valódi bérrendezést, a szakszervezetek pedig már most rendkívül magas sztrájkhajlandóságról beszélnek.

A mindössze nettó 250-300 ezer forintot kereső technikai dolgozók és a nevelést és oktatást (NOKS) közvetlenül segítők a kötelezőn kívül nem kaptak további béremelést 2026-ban.

NOKS-dolgozók fizetésemelése: „igazából politikai döntés kérdése, hogy ezt a pénzt megadják-e”

Rengeteg munka megalázó fizetésért

„Hiába írta a nyári megmozdulásra válaszlevelében Maruzsa Zoltán a szakszervezeteknek, hogy a várható 10-11%-os garantált bérminimum emelkedésének erejéig tudják csak biztosítani a NOKS-os illetményemelkedését. Ebből is csak 7% lett. Így nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérünk” – írta az egyik NOKS-dolgozó olvasói levelében korábban az Eduline-nak, aki kitért arra is, hogy fogalma sincs azoknak, akik ezeket a béreket meghatározzák, hogy pontosan milyen és mennyi feladatot kell ellátni.

Állandó délutános pedagógiai asszisztens vagyok egy óvónő mellett, mivel nincs párja. Azonkívül délelőtt az óvodában SNI-s, főleg autista gyerekkel külön is foglalkozom. Az OviKrétában a hiányzást én vezetem, és besegítek másban is

– mondta még az ősszel egy pedagógiai asszisztens szerkesztőségünknek, akinek mindezért a bére nettó 260 ezer forint.

Képeslap és flashmob

A tarthatatlan bérhelyzetre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az elmúlt évben többször is felhívta a figyelmet.

A PSZ június 29-én például olyan törvénymódosító javaslatot küldött a Fidesz–KDNP-frakció minden tagjának, amely lehetővé tenné a NOKS-dolgozók béremelését, erre azonban a frakció egyetlen tagjától sem kaptak választ.

A nyár folyamán pedig 20 ezer aláírást gyűjtöttek és levelet is írtak a köznevelésért felelős államtitkárnak, Maruzsa Zoltánnak, valamint többek között flashmobot is szerveztek, hogy felhívják a figyelmet a bérfeszültségre és a bérrendezés indokoltságára.

Levelükre Maruzsa hónapokkal később, októberben válaszolt, amiben kifejtette, hogy 2026-ban is csak annyival emelkedik majd a NOKS-dolgozók bére, amennyivel a garantált bérminimum és a minimálbér.

Decemberben pedig a PSZ akciója keretében 5036 képeslapot adtak postára Pintér Sándor belügyminiszternek, amelyek mind ugyanarra hívták fel a figyelmet: a NOKS-dolgozók jelenlegi bérezése nem tükrözi a munkájuk fontosságát.

Mintegy 94 százalékos a sztrájkhajlandóság

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még 2025 végén felmérést indított annak feltérképezésére, hányan csatlakoznának az oktatásban dolgozók közül egy esetleges sztrájkhoz.

Már decemberben megosztották, hogy a 2026-os béremelési tervezet hiányosságai és a rendszerben tapasztalható igazságtalanságok miatt több mint 2400 munkavállaló jelezte részvételi szándékát egy kétórás figyelmeztető munkabeszüntetésben – ez a szám pedig azóta tovább emelkedett.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője az Eduline-nak korábban azt mondta:

hihetetlenül magas, 93.5 százalékos sztrájkhajlandóságot mértünk egy közel négyezer fős mintában

A PDSZ március 9-én a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény alapján egyeztetést indított el. A szakszervezet szerint a köznevelésben dolgozó, nem pedagógus-szakképzettségű munkavállalók bérhelyzete és munkafeltételei rendszerszintű problémát jelentenek, amely nem kezelhető intézményi szinten vagy egyedi munkáltatói döntésekkel.

A kormány Maruzsa Zoltánt jelölte ki tárgyalófélnek, akivel a szakszervezet március 17-én kedden, délben ül le tárgyalni.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.