Két hét alatt 5036 képeslap érkezett Pintér Sándor belügyminiszterhez a Pedagógusok Szakszervezete NOKS tagozatának decemberi akciójában. A nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók azt követelik, hogy bérük érje el legalább a garantált bérminimum 150 százalékát.
A Pedagógusok Szakszervezete Facebookon közzétette, hogy a decemberben indított képeslapküldő kampány az ország minden részéből mozgósította a nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozókat (NOKS), valamint az ő követeléseikkel egyetértő pedagógusokat.
A két hétig tartó akció során összesen 5036 képeslapot adtak postára Pintér Sándor belügyminiszternek, amelyek mind ugyanarra hívták fel a figyelmet: a NOKS-dolgozók jelenlegi bérezése nem tükrözi a munkájuk fontosságát.
Mit követelnek a NOKS-dolgozók?
A képeslapokon a PSZ NOKS tagozatának egyértelmű bérkövetelése szerepelt: azt szeretnék elérni, hogy a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörökben dolgozók havi illetménye érje el a garantált bérminimum 150 százalékát.
A szakszervezet szerint az oktatási intézmények működése elképzelhetetlen a technikai dolgozók, asszisztensek, iskolatitkárok és más NOKS-munkavállalók munkája nélkül, miközben sokan közülük jelenleg nettó 250-300 ezer forintból kénytelenek megélni.
A bértárgyalások után indult a tiltakozás
Mint már korábban megírtuk, a képeslapküldő akció előzménye a december 9-i belügyminisztériumi bértárgyalás volt, ahol világossá vált: míg a pedagógusok bére 2026-ban várhatóan 8,9-9,9 százalékkal emelkedik, addig a nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók a kötelező emelésen felül nem számíthatnak további bérrendezésre.
A PSZ szerint ez elfogadhatatlan, ezért a NOKS tagozat tagjai újabb eszközhöz nyúltak.
NOKS-os dolgozó: "Amíg van ember, aki betölti ezt az állást minimálbérért, addig nem emelnek"
A képeslapküldés nem az első tiltakozó lépés volt a szakszervezet részéről. A NOKS tagozat tavasszal aláírásgyűjtést, ősszel pedig levélíró kampányt indított, ám ezek nem vezettek érdemi eredményre.NOKS tagozatunk tagjai azonban nem fogadják el az elutasítást. A tavaszi aláírásgyűjtő, majd az őszi levélíró kampányukat követően most képeslapküldésbe kezdtek
– írta korábban a Pedagógusok Szakszervezete.
A PSZ arra kéri azokat, akik részt vettek az akcióban, de településük nem szerepel az összesítésben, hogy jelezzék, honnan és hány képeslapot küldtek a [email protected]
e-mail címen.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
