A kötelezőn kívül nem kapnak béremelést a nevelést és oktatást segítők 2026-ban sem

A béremelési tervezetből ők ezúttal is kimaradtak.

  • Székács Linda

Míg a pedagógusok a tervezet szerint 8,9 és 9,9 százalékos béremelésre számíthatnak 2026-ban attól függően, hogy milyen kategóriába tartoznak, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők, azaz noks-os dolgozók fizetése csak annyival nő, amennyivel a minimálbér és a garantált bérminimum - erről számoltak be a december 9-i belügyminisztériumi bértárgyalást követően a pedagógus szakszervezetek kedden.

Ahogyan arról korábban már számos alkalommal írtunk; a noks-os dolgozók béremelése égetően szükséges lenne, mivel a nettó béreik adókedvezményekkel együtt is csak jellemzően 250-300 ezer forint között mozognak, de vannak, akiknek még a 200 ezret sem érik el.

"Állandó délutános pedagógiai asszisztens vagyok egy óvónő mellett, mivel nincs párja. Azon kívül délelőtt az óvodában SNI-s, főleg autista gyerekkel külön is foglalkozom. Az OviKrétában a hiányzást én vezetem és besegítek másban is" - írta egy pedagógiai asszisztens, akinek mindezért a bére nettó 260 ezer forint.

Éhen halni pont elég

- fogalmazott korábban lapunknak egy érintett.

A pedagógusok béreiről a szakszervezetek december 9-én tárgyaltak a Belügyminisztériumban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral.

Azzal kapcsolatban, hogy a béremelési tervezetben egyetlen szó sem esik a nevelést és oktatást közvetlenül segítőkről Maruzsa azt mondta; szerinte nem csökkent ezeknek a munkaköröknek a létszáma, sőt, még nőtt is, és „statisztikáik” szerint rendszergazdából, könyvtárosból sincs hiány.

A valóság ezzel szemben az, hogy ma már szülők járnak be ingyen rendszergazdai feladatokat ellátni iskolákba, mert nincs ember. A kormány szerint azonban nincs itt semmi látnivaló

- írja a PDSZ.

Sztrájkra készülnek

A szakszervezet szerint az érdekvédelem érvényesítésére egyetlen megoldásként a sztrájk maradt, a sztrájkhajlandóság felmérése pedig néhány héttel ezelőtt már felmérést is indítottak.

Először csak egy kétórás figyelmeztető sztrájkra készülnének, amennyiben azonban ez nem vezet eredményre, a PDSZ szerint akár hosszabb munkabeszüntetés is lehetséges.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.