Több mint tíz éve nem volt érdemi béremelés

A PDSZ szerint a jelenlegi helyzet megértéséhez 2008-ig kell visszamenni, „ugyanis 2008-ban emelkedtek utoljára a közalkalmazotti bértábla szerinti illetmények”. A minimálbér és a garantált bérminimum későbbi emelései fokozatosan „felülírták” a bértáblát, és végül odáig jutott a rendszer miután a NOKS-os dolgozók is hogy mindenki – végzettségtől, életkortól és jogviszonyban eltöltött időtől függetlenül – a legkisebb előírt munkabért kapja.

"Miután a kormány mindenkit kiszervezett a közalkalmazotti törvény hatálya alól, megszűnt a jogszabályban előírt előmeneteli rendszer. A szakképzésben dolgozók a munka törvénykönyve hatálya alá kerültek, a közoktatási intézményekben dolgozók egy része a státusztörvény hatálya alá, a technikai, ügyviteli, gazdasági és kisegítő dolgozók szintén a munka törvénykönyve alá kerültek" - fejtették ki a nedolgozzingyen.hu-n bejegyzésükben.

2017-től a NOKS-munkakörökben dolgozóknak legalább 7% illetményemelést írtak elő, 10%-os költségvetési fedezettel, ám a PDSZ szerint ez csak „tűzoltás”, és a probléma lényegét nem oldja meg, ugyanis

ezek a bérek teljesen elszakadtak a valós megélhetési költségektől.

A szakszervezet hangsúlyozta: a titkárok, asszisztensek, dajkák, rendszergazdák, könyvtárosok, karbantartók, portások, takarítók, konyhai és irodai munkatársak tartják életben az intézményeket.

Nélkülük semmi nem működik

– olvasható a blogposztjukban. Ennek ellenére a szakszervezet szerint a kormány mereven elzárkózik a változtatástól. A legutóbbi egyeztetésen Maruzsa Zoltán azt mondta: mivel a munkakörökben „nem csökkent a létszám”, a bérezés megfelelő, „nincs tennivaló”.

A következmény, hogy továbbra is az éves kötelező minimálbér-emelés jelenti az egyetlen „előrelépést” – vagyis mindenki marad a "rajtvonalon", bármennyi tapasztalatot szerez, bármilyen végzettsége van.

Mit követel a PDSZ?

A szakszervezet fő bérkövetelései az alábbiak fogalmazott meg:

• A felsőfokú végzettségű NOKS-dolgozók minimális illetménye érje el a Pedagógus I. fokozat alsó bérhatárát.
• A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-munkakörökben dolgozók a garantált bérminimum + 10% felett kapjanak legalább akkora arányú illetményemelést, mint a gyakornokok.
• A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező egyéb munkakörökben dolgozók a számukra járó legkisebb munkabér felett kapjanak legalább ugyanolyan százalékos béremelést, mint a gyakornokok.

A szakszervezet azt is elvárja, hogy a közoktatásban dolgozók – munkakörtől függetlenül – kapják meg a státusztörvény szerinti szabadságot.

Ha a kormány nem lép – jöhet a sztrájk

A PDSZ szerint az egyeztetéseken a kormány világossá tette: a választásokig nem módosít jogszabályt, ezért felmérik, hányan lennének hajlandók sztrájkba lépni.

A tervek szerint először kétórás figyelmeztető sztrájk, ha ez nem elég, többnapos munkabeszüntetés is jöhet. Mivel a NOKS-területen nincs előírt elégséges szolgáltatás, „tehát valós, látható sztrájk szervezhető”.

A szakszervezet azt is hangsúlyozta: a pedagógusok csatlakozhatnak, a sztrájkjog törvényben garantált, és „retorzió esetén a PDSZ azonnal jogsegélyt ad”.

Nettó 250-300 ezer forint

Az Eduline-on az elmúlt időszakban többször is beszámoltunk arról, hogy iskolatitkárok, dajkák, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, könyvtárosok és karbantartók, azaz a nevelést és oktatást közvetlenül segítők ezrei keresnek nettó 250-300 ezer forint közötti méltánytalanul alacsony összegeket, ami gyakran már a különféle pótlékokat és adókedvezményeket is tartalmazza.