Nettó 255 ezer - 300 ezer forint adókedvezményekkel - rengeteg NOKS-os dolgozó keres ennyit - derült ki a PDSZ kampányából, melyben a nevelést-oktatást segítők fekete szívekre írták fel a fizetésüket és elküldték mellé az anonimizált bérpapírjukat. A szakszervezet szerint tarthatatlan, hogy ezek a munkavállalók évtizedek óta a legkisebb béreken élnek, miközben nélkülük egyetlen oktatási intézmény sem működne.
Több mint tíz éve nem volt érdemi béremelés
A PDSZ szerint a jelenlegi helyzet megértéséhez 2008-ig kell visszamenni, „ugyanis 2008-ban emelkedtek utoljára a közalkalmazotti bértábla szerinti illetmények”. A minimálbér és a garantált bérminimum későbbi emelései fokozatosan „felülírták” a bértáblát, és végül odáig jutott a rendszer miután a NOKS-os dolgozók is hogy mindenki – végzettségtől, életkortól és jogviszonyban eltöltött időtől függetlenül – a legkisebb előírt munkabért kapja."Miután a kormány mindenkit kiszervezett a közalkalmazotti törvény hatálya alól, megszűnt a jogszabályban előírt előmeneteli rendszer. A szakképzésben dolgozók a munka törvénykönyve hatálya alá kerültek, a közoktatási intézményekben dolgozók egy része a státusztörvény hatálya alá, a technikai, ügyviteli, gazdasági és kisegítő dolgozók szintén a munka törvénykönyve alá kerültek" - fejtették ki a nedolgozzingyen.hu-n bejegyzésükben.
2017-től a NOKS-munkakörökben dolgozóknak legalább 7% illetményemelést írtak elő, 10%-os költségvetési fedezettel, ám a PDSZ szerint ez csak „tűzoltás”, és a probléma lényegét nem oldja meg, ugyanisezek a bérek teljesen elszakadtak a valós megélhetési költségektől.
A szakszervezet hangsúlyozta: a titkárok, asszisztensek, dajkák, rendszergazdák, könyvtárosok, karbantartók, portások, takarítók, konyhai és irodai munkatársak tartják életben az intézményeket.
Nélkülük semmi nem működik
– olvasható a blogposztjukban. Ennek ellenére a szakszervezet szerint a kormány mereven elzárkózik a változtatástól. A legutóbbi egyeztetésen Maruzsa Zoltán azt mondta: mivel a munkakörökben „nem csökkent a létszám”, a bérezés megfelelő, „nincs tennivaló”.
A következmény, hogy továbbra is az éves kötelező minimálbér-emelés jelenti az egyetlen „előrelépést” – vagyis mindenki marad a "rajtvonalon", bármennyi tapasztalatot szerez, bármilyen végzettsége van.Mit követel a PDSZ?A szakszervezet fő bérkövetelései az alábbiak fogalmazott meg:A szakszervezet azt is elvárja, hogy a közoktatásban dolgozók – munkakörtől függetlenül – kapják meg a státusztörvény szerinti szabadságot.
Ha a kormány nem lép – jöhet a sztrájkA PDSZ szerint az egyeztetéseken a kormány világossá tette: a választásokig nem módosít jogszabályt, ezért felmérik, hányan lennének hajlandók sztrájkba lépni.A tervek szerint először kétórás figyelmeztető sztrájk, ha ez nem elég, többnapos munkabeszüntetés is jöhet. Mivel a NOKS-területen nincs előírt elégséges szolgáltatás, „tehát valós, látható sztrájk szervezhető”.
A szakszervezet azt is hangsúlyozta: a pedagógusok csatlakozhatnak, a sztrájkjog törvényben garantált, és „retorzió esetén a PDSZ azonnal jogsegélyt ad”.Nettó 250-300 ezer forint
Az Eduline-on az elmúlt időszakban többször is beszámoltunk arról, hogy iskolatitkárok, dajkák, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, könyvtárosok és karbantartók, azaz a nevelést és oktatást közvetlenül segítők ezrei keresnek nettó 250-300 ezer forint közötti méltánytalanul alacsony összegeket, ami gyakran már a különféle pótlékokat és adókedvezményeket is tartalmazza.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
