PDSZ: a NOKS-dolgozók fizetései teljesen elszakadtak a valós megélhetési költségektől

Nettó 255 ezer - 300 ezer forint adókedvezményekkel - rengeteg NOKS-os dolgozó keres ennyit - derült ki a PDSZ kampányából, melyben a nevelést-oktatást segítők fekete szívekre írták fel a fizetésüket és elküldték mellé az anonimizált bérpapírjukat. A szakszervezet szerint tarthatatlan, hogy ezek a munkavállalók évtizedek óta a legkisebb béreken élnek, miközben nélkülük egyetlen oktatási intézmény sem működne.

Több mint tíz éve nem volt érdemi béremelés

A PDSZ szerint a jelenlegi helyzet megértéséhez 2008-ig kell visszamenni, „ugyanis 2008-ban emelkedtek utoljára a közalkalmazotti bértábla szerinti illetmények”. A minimálbér és a garantált bérminimum későbbi emelései fokozatosan „felülírták” a bértáblát, és végül odáig jutott a rendszer miután a NOKS-os dolgozók is hogy mindenki – végzettségtől, életkortól és jogviszonyban eltöltött időtől függetlenül – a legkisebb előírt munkabért kapja.

"Miután a kormány mindenkit kiszervezett a közalkalmazotti törvény hatálya alól, megszűnt a jogszabályban előírt előmeneteli rendszer. A szakképzésben dolgozók a munka törvénykönyve hatálya alá kerültek, a közoktatási intézményekben dolgozók egy része a státusztörvény hatálya alá, a technikai, ügyviteli, gazdasági és kisegítő dolgozók szintén a munka törvénykönyve alá kerültek" - fejtették ki a nedolgozzingyen.hu-n bejegyzésükben.

2017-től a NOKS-munkakörökben dolgozóknak legalább 7% illetményemelést írtak elő, 10%-os költségvetési fedezettel, ám a PDSZ szerint ez csak „tűzoltás”, és a probléma lényegét nem oldja meg, ugyanis

ezek a bérek teljesen elszakadtak a valós megélhetési költségektől.

PDSZ Facebook

 

A szakszervezet hangsúlyozta: a titkárok, asszisztensek, dajkák, rendszergazdák, könyvtárosok, karbantartók, portások, takarítók, konyhai és irodai munkatársak tartják életben az intézményeket.

Nélkülük semmi nem működik

– olvasható a blogposztjukban. Ennek ellenére a szakszervezet szerint a kormány mereven elzárkózik a változtatástól. A legutóbbi egyeztetésen Maruzsa Zoltán azt mondta: mivel a munkakörökben „nem csökkent a létszám”, a bérezés megfelelő, „nincs tennivaló”.

A következmény, hogy továbbra is az éves kötelező minimálbér-emelés jelenti az egyetlen „előrelépést” – vagyis mindenki marad a "rajtvonalon", bármennyi tapasztalatot szerez, bármilyen végzettsége van.

Mit követel a PDSZ?

A szakszervezet fő bérkövetelései az alábbiak fogalmazott meg:

  • A felsőfokú végzettségű NOKS-dolgozók minimális illetménye érje el a Pedagógus I. fokozat alsó bérhatárát.
  • A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-munkakörökben dolgozók a garantált bérminimum + 10% felett kapjanak legalább akkora arányú illetményemelést, mint a gyakornokok.
  • A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező egyéb munkakörökben dolgozók a számukra járó legkisebb munkabér felett kapjanak legalább ugyanolyan százalékos béremelést, mint a gyakornokok.

A szakszervezet azt is elvárja, hogy a közoktatásban dolgozók – munkakörtől függetlenül – kapják meg a státusztörvény szerinti szabadságot.

Ha a kormány nem lép – jöhet a sztrájk

A PDSZ szerint az egyeztetéseken a kormány világossá tette: a választásokig nem módosít jogszabályt, ezért felmérik, hányan lennének hajlandók sztrájkba lépni.

A tervek szerint először kétórás figyelmeztető sztrájk, ha ez nem elég, többnapos munkabeszüntetés is jöhet. Mivel a NOKS-területen nincs előírt elégséges szolgáltatás, „tehát valós, látható sztrájk szervezhető”.

A szakszervezet azt is hangsúlyozta: a pedagógusok csatlakozhatnak, a sztrájkjog törvényben garantált, és „retorzió esetén a PDSZ azonnal jogsegélyt ad”.

Nettó 250-300 ezer forint

Az Eduline-on az elmúlt időszakban többször is beszámoltunk arról, hogy iskolatitkárok, dajkák, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, könyvtárosok és karbantartók, azaz a nevelést és oktatást közvetlenül segítők ezrei keresnek nettó 250-300 ezer forint közötti méltánytalanul alacsony összegeket, ami gyakran már a különféle pótlékokat és adókedvezményeket is tartalmazza.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.