Miközben a pedagógusok fizetése várhatóan ismét emelkedik januárban, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők bérei továbbra is elképesztően alacsonyak. Ráadásul a jövő év sem ígér túl sok jót számukra, hiszen a kormány továbbra sem tartja szükségesnek a rendszergazdák, titkárok, pedagógiai asszisztensek béremelését.
Iskolatitkárok, dajkák, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, könyvtárosok és karbantartók ezrei keresnek nettó 250-300 ezer forint közötti méltánytalanul alacsony összegeket, ami gyakran már a különféle pótlékokat és adókedvezményeket is tartalmazza.
November 10-én a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egy kérdőívet tett közzé, amiben felmérik, hányan vennének részt egy kétórás figyelmeztető szolidaritási sztrájkban a nevelést és oktatást közvetlenül segítőkért. A szakszervezetek régóta próbálják elérni, hogy a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok mellett a NOKS-os dolgozók is részesüljenek érdemi béremelésben, ne csak a minimálbér és a garantált bérminimum összegének emelése vonatkozzon rájuk. A kérdést azonban a kormány rendre kikerüli vagy hárítja.
Tavaly decemberben például egy belügyminisztériumi egyeztetést követően a PDSZ a blogján arról írt, hogy a garantált bérminimum és minimálbér-emelésen kívül azért nem emelik a nevelést és oktatást segítők béreit, mert a minisztériumban úgy vélik, hogy ezen a területen "vannak elegen". Lapunknak azonban Lőrincz Tiborné, a Dajkák és óvodapedagógust segítők csoportjának vezetője akkor azt mondta; ez meglehetősen becsapós, egyes munkakörökben ugyanis a létszám átcsoportosítható és emiatt gyakran nem látszik, ha baj van.
"Ha tömegével mennek el pl. rendszergazdák, diplomás könyvtárosok, és felvesznek helyettük magasabb végzettséget nem igénylő munkakörökbe NOKS-osokat, a létszámon valóban nem látszik, hogy baj van" - írta az említett blogbejegyzésében a PDSZ is.
Semmi sem változott
Bár azóta eltelt egy év, a nevelést és oktatást segítő dolgozók helyzetében semmi sem változott és továbbra sem számíthatnak béremelésre annak ellenére, hogy a szakszervezetek folyamatosan napirenden tartották annak szükségességét. A Pedagógusok Szakszervezete június 29-én például olyan törvénymódosító javaslatot küldött a FIDESZ-KDNP frakció minden tagjának, amely lehetővé tenné a NOKS dolgozók béremelését, erre azonban a frakció egyetlen tagjától sem kaptak választ. De szintén a nyár folyamán 20 ezer aláírást gyűjtöttek és levelet is írtak a köznevelésért felelős államtitkárnak, Maruzsa Zoltánnak, valamint többek között flashmobot is szerveztek, hogy felhívják a figyelmet a bérfeszültségre és a bérrendezés indokoltságára.
Levelükre Maruzsa hónapokkal később, októberben válaszolt, amiben kifejtette, hogy 2026-ban is csak annyival emelkedik majd a NOKS dolgozók bére, amennyivel a garantált bérminimum és a minimálbér.
Ennek megfelelő irányú emelésre a törvény erejénél fogva NOKS-os munkatársak is számíthatnak. Ennél nagyobb béremelés fedezetét azonban a 2026. évi költségvetés nem tartalmazza
- indokolta.
Nettó 250 ezer
Pedig hogy mennyire égetően szükséges lenne a béremelés ezekben a munkakörökben, az a számokon egyértelműen látszik.
Lapunkkal az elmúlt egy hétben több mint 50 nevelést és oktatást segítő dolgozó osztotta meg, hogy mennyi a nettó fizetésük és ezért cserébe milyen feladatokat kell ellátniuk - gyakran olyat is, ami egyébként nem hozzájuk tartozik.
"Állandó délutános pedagógiai asszisztens vagyok egy óvónő mellett, mivel nincs párja. Azon kívül délelőtt az óvodában SNI-s, főleg autista gyerekkel külön is foglalkozom. Az OviKrétában a hiányzást én vezetem és besegítek másban is" - írta egy pedagógiai asszisztens, akinek mindezért a bére nettó 260 ezer forint.
Éhen halni pont elég
- fogalmazott.
De nem keresnek jobban a titkárok, a rendszergazdák, óvodai dajkák sem. A rendszergazdaként dolgozó Zoltán fizetése például a gyereke után járó adókedvezménnyel együtt nettó 273 ezer forint. Ezért cserébe négy iskolában, összesen hat telephelyen látja el a feladatait, ami számításai szerint 800-900 gyereket és 100-120 pedagógust jelent, akiknek a laptopjait, számítógépeit neki kell kezelni, beleértve az iskolai fénymásolókat, kamerákat, interaktív táblákat, az iskolarádiót, a tűzjelző berendezéseket, rendezvényeken a hangosítást, a fényképezést és videózást is.
"Néha azt sem tudom, fiú vagyok-e vagy lány. A feleségem többet keres, ami ciki, de ez a hobbim, szeretem csinálni" - mondta.
Az iskolatitkárként dolgozó Magdolna fizetése alig havi 255 ezer forint, elmondása szerint pedig a munka mennyisége "brutális".
Mindent is meg kell csinálni, megbecsülés NULLA, de mindenért te vagy a felelős. Rajtad csattan a szülő, gyermek, vezetőség, tankerület. Mindent mi csinálunk; bérügy, tanügy, gazdasági, leltár, elszámolás, beszerzés, nyilvántartás. A bérünk felháborítóan alacsony!
A negatív rekordot viszont egyértelműen a szintén iskolatitkár Krisztián tartja, aki 4 órában dolgozik egy budapesti iskolában, a fizetése pedig nettó 124 ezer forint, ami még 8 órás munkaviszonyban sem érné el a nettó 250 ezret.
Arra a kérdésünkre, hogy sztrájkolnának-e, ha a PDSZ kezdeményezése megvalósulna, mindannyian azt mondták, hogy igen. Voltak, akik egyéni "akciókba" is kezdtek már, a martonvásári Pápay Ágoston Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola és Kollégium, NOKS munkakörben dolgozó munkavállalói például az Eduline-hoz eljuttatott dokumentumok szerint júniusban személyesen megkeresték Tessely Zoltánt, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjét, e-mailben pedig Novák Elődöt, a Mi Hazánk alelnökét és országgyűlési képviselőjét, érdemi választ azonban ők sem kaptak.