Flashmobbal hívják fel a figyelmet a Kossuth téren, milyen keveset keresnek a NOKS-dolgozók

Június 29-én 10 órától a NOKS-os dolgozók megalázóan alacsony, átlagban mintegy nettó 230 ezres fizetésére hívják fel egy flashmob segítségével a Kossuth téren a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a CKA szervezésében.

A nevelési-és oktatási munkát segítők béremelését követelő petíciót 19 ezren írták alá, ezeket szeretnék a flashmob után a szervezők átadni a Belügyminisztérium képviselőinek.

"A garantált bérminimumhoz közeli összeget keresik (...) ez nettóban olyan 230 ezer forint körül mozog havonta, évek óta nem részesültek béremelésben, úgyhogy megelégelték ezt a helyzetet, valamint azt is, hogy állandóan Sancho Panzáknak titulálják őket és a kormány tagjai megalázóan és elfogadhatatlan módon nyilatkoznak a munkájukról.”- olvasható a PSZ közösségi oldalán.

 

A kezdeményezés mellett a PDSZ is kiáll. A szakszervezet szerkesztőségünk részére is eljuttatott közleményéből kiderült, hogy az óvodákban, iskolákban és szakképző intézményekben dolgozó asszisztensek, dajkák, rendszergazdák, takarítók, titkárok, könyvtárosok, gyermekvédelmi munkatársak és más adminisztratív vagy technikai munkatársak nélkül az oktatási rendszer egyszerűen nem működhet. Ennek ellenére legtöbbjük a minimálbérhez közeli fizetésből próbál megélni.

A PDSZ három fő követelést fogalmazott meg:

  • A felsőfokú végzettséggel rendelkező NOKS-dolgozók fizetése érje el legalább a Pedagógus I. kategória alsó határát.
  • A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-munkatársak bérét emeljék meg a garantált bérminimumon felül legalább 10 százalékkal, és ők is részesüljenek a gyakornokokéhoz hasonló arányú béremelésben.
  • Az egyéb, nem felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben dolgozók is kapjanak legalább akkora százalékos béremelést, mint a gyakornokok.

A PDSZ szerint a jelenlegi helyzet nemcsak igazságtalan, hanem fenntarthatatlan is. Egyre kevesebben vállalják el ezeket az állásokat a túlterheltség és az alacsony fizetés miatt, így az intézmények működése is veszélybe kerülhet.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.