Flashmobbal hívják fel a figyelmet a Kossuth téren, milyen keveset keresnek a NOKS-dolgozók

Június 29-én 10 órától a NOKS-os dolgozók megalázóan alacsony, átlagban mintegy nettó 230 ezres fizetésére hívják fel egy flashmob segítségével a Kossuth téren a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a CKA szervezésében.

A nevelési-és oktatási munkát segítők béremelését követelő petíciót 19 ezren írták alá, ezeket szeretnék a flashmob után a szervezők átadni a Belügyminisztérium képviselőinek.

"A garantált bérminimumhoz közeli összeget keresik (...) ez nettóban olyan 230 ezer forint körül mozog havonta, évek óta nem részesültek béremelésben, úgyhogy megelégelték ezt a helyzetet, valamint azt is, hogy állandóan Sancho Panzáknak titulálják őket és a kormány tagjai megalázóan és elfogadhatatlan módon nyilatkoznak a munkájukról.”- olvasható a PSZ közösségi oldalán.

 

A kezdeményezés mellett a PDSZ is kiáll. A szakszervezet szerkesztőségünk részére is eljuttatott közleményéből kiderült, hogy az óvodákban, iskolákban és szakképző intézményekben dolgozó asszisztensek, dajkák, rendszergazdák, takarítók, titkárok, könyvtárosok, gyermekvédelmi munkatársak és más adminisztratív vagy technikai munkatársak nélkül az oktatási rendszer egyszerűen nem működhet. Ennek ellenére legtöbbjük a minimálbérhez közeli fizetésből próbál megélni.

A PDSZ három fő követelést fogalmazott meg:

  • A felsőfokú végzettséggel rendelkező NOKS-dolgozók fizetése érje el legalább a Pedagógus I. kategória alsó határát.
  • A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-munkatársak bérét emeljék meg a garantált bérminimumon felül legalább 10 százalékkal, és ők is részesüljenek a gyakornokokéhoz hasonló arányú béremelésben.
  • Az egyéb, nem felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben dolgozók is kapjanak legalább akkora százalékos béremelést, mint a gyakornokok.

A PDSZ szerint a jelenlegi helyzet nemcsak igazságtalan, hanem fenntarthatatlan is. Egyre kevesebben vállalják el ezeket az állásokat a túlterheltség és az alacsony fizetés miatt, így az intézmények működése is veszélybe kerülhet.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.