Követeli a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremelését a PDSZ; akár sztrájk is jöhet

A szakszervezet szerint a diplomás és nem diplomás NOKS-os dolgozók bérét is legalább ugyanolyan százalékkal kellene emelni, mint a pedagógus gyakornokokét.

  • Székács Linda

Hajlandóság esetén sztrájkot és szolidaritási sztrájkot is szervezne a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, amennyiben a kormány nem dönt a NOKS-os dolgozók béremeléséről is - olvasható a szakszervezet szombati blogposztjában.

Ahogy arról a pénteki cikkünkben részletesen írtunk; égetően szükséges lenne a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremelésére. Rájuk ugyanis nem vonatkozik a pedagógusok bértáblája és a 2025-ös béremelések összege. Helyette ők a minimálbért és a garantált bérminimumot kapják.

Az előbbi januártól +9 százalékkal bruttó 290 800 forintra emelkedik (nettó 193 ezer), a garantált bérminimum esetében pedig 7 százalékkal nőnek a fizetések bruttó 348 820 forintra (nettó 231 ezer).

Ezen felül csak a diplomás NOKS-os dolgozók kapnak béremelést. Nekik a garantált bérminimum összege mellett +7 százalék jár majd januártól. Ez azonban még mindig jelentősen elmarad a pedagógusok fizetésétől, a versenyképes fizetésektől pedig kiváltképp.

"Elfogadhatatlan, hogy számukra az emelés kimerül abban, hogy évente emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ezáltal ezekben a munkakörökben mindenki, így a felsőfokú végzettségűek illetménye is folyamatosan a legkisebb munkabérre van felzárkóztatva, és a NOKS-dolgozók erre kapják a legalább 7%-ot, amelyre 10%-mértékig biztosítanak a központi költségvetésből fedezetet. Illetmény-előmeneteli rendszerre volna szükség a tisztes megélhetés és kiszámítható életpálya biztosítására e munkakörökben is. Ezzel lehetne a felsőfokú végzettséget igénylő NOKS-munkakörökben dolgozók pályaelhagyását csökkenteni, és az évtizedek óta a köznevelési intézményekben dolgozók munkáját megbecsülni" - fogalmazta meg a PDSZ.

A követeléseik közé tartozik

  • a NOKS-dolgozók garantált bérminimum feletti béremelése úgy, hogy a felsőfokú végzettségűek minimális illetménye elérje Ped. 1. fokozathoz tartozó illetmény alsó határát (2025-től ez bruttó 653 ezer)
  • a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-munkakörökben dolgozók kapjanak a garantált bérminimum+10% felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok,
  • a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező egyéb munkakörökben dolgozók kapjanak a részükre járó legkisebb munkabér felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok

Összehasolításképp; a pedagógusbérek összege januártól a tervezet szerint a következőképp emelkedne:

  • pedagógus I. fokozat esetén legalább 21,4 százalékkal,
  • pedagógus II. fokozat esetén legalább 19 százalékkal,
  • mesterpedagógus fokozat esetén legalább 13,8 százalékkal,
  • kutatótanár esetében legalább 12 százalékkal.

A gyakornokok fizetését bruttó 640 900 forintban fixálták, a bruttó fizetési intervallumok pedig 2025-ben

  • pedagógus I. kategóriában 653 100 ft - 1 290 800 ft,
  • pedagógus II. kategóriában 660 400 ft - 1 375 600 ft,
  • mesterpedagógus esetén 716 900 ft - 1 654 400 ft,
  • kutatótanár esetén pedig 840 000 ft - 1 781 600 ft

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.