NOKS-dolgozók béremelése: ma folytatódnak a sztrájktárgyalások

Március 24-én délután ismét tárgyalóasztalhoz ül a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a kormány. A szakszervezet célja, hogy jelentősen megemelje a NOKS-és egyéb dolgozók fizetését.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a múlt heti, sikertelen tárgyalás előtt Nagy Erzsébet a PDSZ ügyvivője úgy fogalmazott, hogy a szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a felsőfokú végzettségű, nem pedagógus munkakörben dolgozók bére elérje a Pedagógus I. kategória alsó határát, a bruttó 718 ezer forintot, és hogy a többiek esetében is jelentős, akár 40 százalékos emelés valósuljon meg.

A szakszervezet beszámolója szerint, amikor múlt héten szóba került a követelések költségvonzata, az államtitkár jelezte: „erre nem igazán lesz fedezet”,

A PDSZ ugyan felajánlotta, hogy segít forrást találni, de úgy érzékelték, erre nincs nyitottság.

Itt már látszódik, hogy politikai akarat lenne ahhoz szükséges, hogy ezt az emelést meg tudják adni

– tette hozzá Nagy Erzsébet.

A tárgyalások első fordulója után a PDSZ elindította fekete szíves kampányát, melyben arra kértek minden NOKS-és egyéb munkakörben dolgozót, pedagógust, hogy viseljen fekete szívet, és ezzel is hívják fel a figyelmet arra, hogy az oktatási intézményeket több tízezer dolgozó tartja működésben az iskolákat nap mint nap, mégis sokan közülük a bérminimum körül keresnek.

A mai egyeztetésen a kormány részletesen reagál majd a PDSZ javaslataira.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.