Egyre több iskolai és óvodai NOKS-dolgozó, pedagógus tűzi ki a fekete szívet

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez egyre több olyan fénykép érkezik, ahol iskolában, óvodában a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók valamint pedagógusok fekete szívet viselnek.

A fekete szíves felhívást a PDSZ azután indította el, hogy a NOKS- és egyéb dolgozók bérrendezéséről tárgyaltak a kormánnyal kedden, eddig sikertelenül. Hiába kerülne a központi költségvetés csupán három ezrelékébe a nevelést és oktatást segítők béremelése, de Maruzsa Zoltán szerint az államtitkárság egyelőre nem tud forrást biztosítani rá.

A fekete szív azt jelenti, hogy a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók bérrendezésére van szükség! Több tízezer dolgozó tartja működésben az iskolákat nap mint nap, mégis sokan közülük a bérminimum körül keresnek, holott élhető bérezésükhöz csupán a költségvetés három ezreléke kellene

– olvasható a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) közösségi oldalán.

A szakszervezet a fekete szíves képeket, videókat ezen a felületen várja.

A sztrájktárgyalások jövő héten kedden délután folytatódnak.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen megmozdulások vezettek a sztrájktárgyalásokig, illetve mennyit keresnek a NOKS-dolgozók valójában, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Kezdődnek a sztrájktárgyalások: érdemi béremelést követelnek a NOKS-dolgozók

Ma ülnek tárgyalóasztalhoz a PDSZ és a kormány képviselői, miközben a NOKS-dolgozók és technikai alkalmazottak bére továbbra is csak a kötelező minimumemelés szintjén nőtt 2026-ban. A sokszor nettó 250–300 ezer forintért dolgozó alkalmazottak szerint ez nem jelent valódi bérrendezést, a szakszervezetek pedig már most rendkívül magas sztrájkhajlandóságról beszélnek.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.