Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.

Június 11-én tartotta diplomaátadó ünnepségét a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti központjában. A végzős hallgatókat többek között Szalai Zoltán főigazgató, Orbán Balázs kuratóriumi elnök és Tombor András alapító köszöntötte. A beszédekben a tehetséggondozás, a közösségépítés és a nemzeti identitás mellett többször előkerült az intézmény jövője is – számolt be róla a Mandiner.

Szalai Zoltán és Orbán Balázs egyaránt arról beszélt a diplomaosztón, hogy az MCC támadások kereszttüzébe került, és nehezebb időszak következhet az intézmény számára. Orbán Balázs ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az MCC nem elsősorban vagyonról vagy ingatlanokról, hanem közösségről és értékekről szól. Hasonlóan fogalmazott Tombor András alapító is, aki szerint a szervezet előtt még komoly kihívások állnak.

Ugyanezen a napon üzent Magyar Péter

A diplomaosztóval egy időben Magyar Péter sajtótájékoztatón beszélt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) jövőjéről. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a tervezett jogszabályok alapján azok a kekvák, amelyek nem egyetemekhez kapcsolódnak, augusztus 31-ig megszűnnek, vagyonuk pedig visszakerül az államhoz.

Szeretném innen is üzenni a kekvák kuratóriumainak és vezetőinek, legyenek azok operatív vezetők, hogy olvashatják, mi van a jogszabályban, tudják, mi fog történni. Szeretnénk elkerülni, hogy a meglévő vagyonokat esetleg elvigyék, elköltsék, tehát hogy kifosszák ezeket a kekvákat a következő egy-két hónapban

– fogalmazott.

Magyar Péter név szerint is megemlítette az MCC vezetőit. „Én azt kérem mindenkitől, legyen az MCC, Orbán Balázs, Szalai Zoltán, hogy ne hozzanak semmilyen olyan döntést, ami hátrányosan érinthetné a kekvák által kezelt óriási vagyont. Merthogy itt több ezer milliárd forintról beszélünk, amit sikerült az előző bukott hatalomnak kiszerveznie” – mondta.

Az MCC szerint a működésük nem kerülne veszélybe

Az MCC mögött álló alapítvány megszüntetésére korábban az intézmény is reagált. Közlésük szerint amennyiben az Országgyűlés valóban megszünteti a kekva formát, az intézmény tevékenysége akkor is folytatódni fog, „az intézmény alapítványként folytatja tovább tehetséggondozási és oktatási tevékenységét” – írták.

Az MCC szerint tehát a fenntartói forma változhat meg, a működésük azonban nem kerülne veszélybe. Arra is emlékeztettek, hogy az intézmény korábban évtizedeken keresztül hagyományos alapítványként működött.

A szervezet emellett arról is beszámolt, hogy több ezer aláírás gyűlt össze az MCC hallgatói által indított „Őrizzük meg az MCC-t!” petíció mellett, amely az intézmény jelenlegi tehetséggondozó programjainak fenntartását támogatja.

Így épülhet le szépen lassan az MCC

Ha megszűnik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) rendszere, az MCC elveszítheti működésének fő pénzügyi alapjait. Scheiring Gábor közgazdász-szociológus szerint a Libri önmagában nem képes finanszírozni a jelenlegi méretű szervezetet.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.