Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
Június 11-én tartotta diplomaátadó ünnepségét a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti központjában. A végzős hallgatókat többek között Szalai Zoltán főigazgató, Orbán Balázs kuratóriumi elnök és Tombor András alapító köszöntötte. A beszédekben a tehetséggondozás, a közösségépítés és a nemzeti identitás mellett többször előkerült az intézmény jövője is – számolt be róla a Mandiner.
Szalai Zoltán és Orbán Balázs egyaránt arról beszélt a diplomaosztón, hogy az MCC támadások kereszttüzébe került, és nehezebb időszak következhet az intézmény számára. Orbán Balázs ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az MCC nem elsősorban vagyonról vagy ingatlanokról, hanem közösségről és értékekről szól. Hasonlóan fogalmazott Tombor András alapító is, aki szerint a szervezet előtt még komoly kihívások állnak.
A diplomaosztóval egy időben Magyar Péter sajtótájékoztatón beszélt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) jövőjéről. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a tervezett jogszabályok alapján azok a kekvák, amelyek nem egyetemekhez kapcsolódnak, augusztus 31-ig megszűnnek, vagyonuk pedig visszakerül az államhoz.
Szeretném innen is üzenni a kekvák kuratóriumainak és vezetőinek, legyenek azok operatív vezetők, hogy olvashatják, mi van a jogszabályban, tudják, mi fog történni. Szeretnénk elkerülni, hogy a meglévő vagyonokat esetleg elvigyék, elköltsék, tehát hogy kifosszák ezeket a kekvákat a következő egy-két hónapban
– fogalmazott.
Magyar Péter név szerint is megemlítette az MCC vezetőit. „Én azt kérem mindenkitől, legyen az MCC, Orbán Balázs, Szalai Zoltán, hogy ne hozzanak semmilyen olyan döntést, ami hátrányosan érinthetné a kekvák által kezelt óriási vagyont. Merthogy itt több ezer milliárd forintról beszélünk, amit sikerült az előző bukott hatalomnak kiszerveznie” – mondta.
Az MCC mögött álló alapítvány megszüntetésére korábban az intézmény is reagált. Közlésük szerint amennyiben az Országgyűlés valóban megszünteti a kekva formát, az intézmény tevékenysége akkor is folytatódni fog, „az intézmény alapítványként folytatja tovább tehetséggondozási és oktatási tevékenységét” – írták.
Az MCC szerint tehát a fenntartói forma változhat meg, a működésük azonban nem kerülne veszélybe. Arra is emlékeztettek, hogy az intézmény korábban évtizedeken keresztül hagyományos alapítványként működött.
A szervezet emellett arról is beszámolt, hogy több ezer aláírás gyűlt össze az MCC hallgatói által indított „Őrizzük meg az MCC-t!” petíció mellett, amely az intézmény jelenlegi tehetséggondozó programjainak fenntartását támogatja.
Ha megszűnik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) rendszere, az MCC elveszítheti működésének fő pénzügyi alapjait. Scheiring Gábor közgazdász-szociológus szerint a Libri önmagában nem képes finanszírozni a jelenlegi méretű szervezetet.
Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.
Bár a petíció kezdeményezője a KDNP ifjúsági szervezetében vezet munkacsoportot, egy új közlemény szerint a több száz diákot csak az köti össze, hogy azt szeretnék: ne nélkülük döntsenek a kar sorsáról. A diákok arra reagáltak, hogy Lannert Judit kivonná a tanárképzést az NKE-ről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Az emelt szintű szóbeliken mintegy 74 877-en vizsgáztak.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.
