Ha megszűnik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) rendszere, az MCC elveszítheti működésének fő pénzügyi alapjait. Scheiring Gábor közgazdász-szociológus szerint a Libri önmagában nem képes finanszírozni a jelenlegi méretű szervezetet.
Az MCC jelenlegi működésének meghatározó pénzügyi hátterét a MOL- és Richter-részvénycsomagok biztosították, amelyek osztalékbevételei évente 25–30 milliárd forintot is elérhettek. Ezzel szemben az MCC tulajdonában lévő Libri-csoport nyeresége nagyságrendekkel kisebb, így önmagában nem lenne elegendő az intézmény jelenlegi működési szintjének fenntartására – nyilatkozta a Népszavának Scheiring Gábor közgazdász, szociológus, majd hozzátette, hogy szerinte még a Libri jövője sem egyértelmű.
Bár a Libri nem állami juttatás, hanem piaci ügylettel vásárolt cégként került az MCC-hez, de ha a vásárláshoz az MCC olyan pénzt használt, ami végső soron közpénzből származott (például a Mol-osztalékból), akkor a vagyonelem eredetének visszavezetésével ez is visszaszerezhető. Itt azonban már nehezebb a bizonyítás. Ha meg tudja tartani a Librit, és eladják piaci áron, a befolyt összegből az MCC mint zsugorodó magánalapítvány néhány évig fennmaradhat, ez körülbelül ötéves kifutás, lassú leépülés
- mondta Scheiring.
A közgazdász rámutatott: az MCC az elmúlt években évi 10–20 milliárd forintos költségszintre építette fel működését. Ebbe beletartoznak a nemzetközi ösztöndíjprogramok, a brüsszeli iroda, a kiadói tevékenység, a rendezvényhálózat, valamint a több ezer hallgatót elérő képzési rendszer. A Libri eredménytermelő képessége ugyanakkor legfeljebb néhány százmillió és egy milliárd forint közötti nagyságrendet jelent évente, ami szerinte nem elegendő a jelenlegi struktúra fenntartására.
Véleménye szerint reális forgatókönyv lehet, hogy az MCC visszatér a 2020 előtti időszak méretéhez, amikor még jóval kisebb elitképző intézményként működött. Ebben az esetben a nemzetközi terjeszkedés, a vendégprofesszori programok és több kapcsolódó projekt is leépülhet vagy megszűnhet.
Arra a kérdésre, hogy az MCC találhat-e új, a MOL-hoz vagy Richterhez hasonló finanszírozókat, Scheiring Gábor azt válaszolta, hogy elméletileg elképzelhető egy magánszponzorokra épülő modell, de jelenleg nem lát olyan hazai gazdasági szereplőt, amely vállalná az intézmény korábbi léptékű finanszírozását. Hozzátette, hogy külföldi konzervatív hálózatoktól érkezhet ugyan támogatás, de ezek szerinte jóval kisebb volumenű forrásokat jelentenének.
Korábban az Eduline-on is megírtuk, hogy Magyar Péter bejelentette, hogy augusztus végéig megszüntetné a kormány a nem egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, köztük az MCC mögött álló szervezetet is.
Az MCC ezután jelentette, hogy be korábban évtizedekig hagyományos alapítványként működött. És egyébként több ezren írták alá az MCC hallgatói által indított „Őrizzük meg az MCC-t!” petíciót. A kezdeményezés célja, hogy támogatókat gyűjtsön az intézmény jelenlegi működésének és tehetséggondozó programjainak fenntartásához.
Augusztus végéig megszüntetné a kormány a nem egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, köztük az MCC mögött álló szervezetet is. Az intézmény szerint ugyanakkor a működésük nem kerülne veszélybe, csupán a fenntartói forma változna meg.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
