Így épülhet le szépen lassan az MCC

Ha megszűnik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) rendszere, az MCC elveszítheti működésének fő pénzügyi alapjait. Scheiring Gábor közgazdász-szociológus szerint a Libri önmagában nem képes finanszírozni a jelenlegi méretű szervezetet.

Az MCC jelenlegi működésének meghatározó pénzügyi hátterét a MOL- és Richter-részvénycsomagok biztosították, amelyek osztalékbevételei évente 25–30 milliárd forintot is elérhettek. Ezzel szemben az MCC tulajdonában lévő Libri-csoport nyeresége nagyságrendekkel kisebb, így önmagában nem lenne elegendő az intézmény jelenlegi működési szintjének fenntartására – nyilatkozta a Népszavának Scheiring Gábor közgazdász, szociológus, majd hozzátette, hogy szerinte még a Libri jövője sem egyértelmű.

Bár a Libri nem állami juttatás, hanem piaci ügylettel vásárolt cégként került az MCC-hez, de ha a vásárláshoz az MCC olyan pénzt használt, ami végső soron közpénzből származott (például a Mol-osztalékból), akkor a vagyonelem eredetének visszavezetésével ez is visszaszerezhető. Itt azonban már nehezebb a bizonyítás. Ha meg tudja tartani a Librit, és eladják piaci áron, a befolyt összegből az MCC mint zsugorodó magánalapítvány néhány évig fennmaradhat, ez körülbelül ötéves kifutás, lassú leépülés

- mondta Scheiring.

A közgazdász rámutatott: az MCC az elmúlt években évi 10–20 milliárd forintos költségszintre építette fel működését. Ebbe beletartoznak a nemzetközi ösztöndíjprogramok, a brüsszeli iroda, a kiadói tevékenység, a rendezvényhálózat, valamint a több ezer hallgatót elérő képzési rendszer. A Libri eredménytermelő képessége ugyanakkor legfeljebb néhány százmillió és egy milliárd forint közötti nagyságrendet jelent évente, ami szerinte nem elegendő a jelenlegi struktúra fenntartására.

Véleménye szerint reális forgatókönyv lehet, hogy az MCC visszatér a 2020 előtti időszak méretéhez, amikor még jóval kisebb elitképző intézményként működött. Ebben az esetben a nemzetközi terjeszkedés, a vendégprofesszori programok és több kapcsolódó projekt is leépülhet vagy megszűnhet.

Arra a kérdésre, hogy az MCC találhat-e új, a MOL-hoz vagy Richterhez hasonló finanszírozókat, Scheiring Gábor azt válaszolta, hogy elméletileg elképzelhető egy magánszponzorokra épülő modell, de jelenleg nem lát olyan hazai gazdasági szereplőt, amely vállalná az intézmény korábbi léptékű finanszírozását. Hozzátette, hogy külföldi konzervatív hálózatoktól érkezhet ugyan támogatás, de ezek szerinte jóval kisebb volumenű forrásokat jelentenének.

Korábban az Eduline-on is megírtuk, hogy Magyar Péter bejelentette, hogy augusztus végéig megszüntetné a kormány a nem egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, köztük az MCC mögött álló szervezetet is.

Az MCC ezután jelentette, hogy be korábban évtizedekig hagyományos alapítványként működött. És egyébként több ezren írták alá az MCC hallgatói által indított „Őrizzük meg az MCC-t!” petíciót. A kezdeményezés célja, hogy támogatókat gyűjtsön az intézmény jelenlegi működésének és tehetséggondozó programjainak fenntartásához.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.