Ha megszűnik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) rendszere, az MCC elveszítheti működésének fő pénzügyi alapjait. Scheiring Gábor közgazdász-szociológus szerint a Libri önmagában nem képes finanszírozni a jelenlegi méretű szervezetet.
Az MCC jelenlegi működésének meghatározó pénzügyi hátterét a MOL- és Richter-részvénycsomagok biztosították, amelyek osztalékbevételei évente 25–30 milliárd forintot is elérhettek. Ezzel szemben az MCC tulajdonában lévő Libri-csoport nyeresége nagyságrendekkel kisebb, így önmagában nem lenne elegendő az intézmény jelenlegi működési szintjének fenntartására – nyilatkozta a Népszavának Scheiring Gábor közgazdász, szociológus, majd hozzátette, hogy szerinte még a Libri jövője sem egyértelmű.
Bár a Libri nem állami juttatás, hanem piaci ügylettel vásárolt cégként került az MCC-hez, de ha a vásárláshoz az MCC olyan pénzt használt, ami végső soron közpénzből származott (például a Mol-osztalékból), akkor a vagyonelem eredetének visszavezetésével ez is visszaszerezhető. Itt azonban már nehezebb a bizonyítás. Ha meg tudja tartani a Librit, és eladják piaci áron, a befolyt összegből az MCC mint zsugorodó magánalapítvány néhány évig fennmaradhat, ez körülbelül ötéves kifutás, lassú leépülés
- mondta Scheiring.
A közgazdász rámutatott: az MCC az elmúlt években évi 10–20 milliárd forintos költségszintre építette fel működését. Ebbe beletartoznak a nemzetközi ösztöndíjprogramok, a brüsszeli iroda, a kiadói tevékenység, a rendezvényhálózat, valamint a több ezer hallgatót elérő képzési rendszer. A Libri eredménytermelő képessége ugyanakkor legfeljebb néhány százmillió és egy milliárd forint közötti nagyságrendet jelent évente, ami szerinte nem elegendő a jelenlegi struktúra fenntartására.
Véleménye szerint reális forgatókönyv lehet, hogy az MCC visszatér a 2020 előtti időszak méretéhez, amikor még jóval kisebb elitképző intézményként működött. Ebben az esetben a nemzetközi terjeszkedés, a vendégprofesszori programok és több kapcsolódó projekt is leépülhet vagy megszűnhet.
Arra a kérdésre, hogy az MCC találhat-e új, a MOL-hoz vagy Richterhez hasonló finanszírozókat, Scheiring Gábor azt válaszolta, hogy elméletileg elképzelhető egy magánszponzorokra épülő modell, de jelenleg nem lát olyan hazai gazdasági szereplőt, amely vállalná az intézmény korábbi léptékű finanszírozását. Hozzátette, hogy külföldi konzervatív hálózatoktól érkezhet ugyan támogatás, de ezek szerinte jóval kisebb volumenű forrásokat jelentenének.
Korábban az Eduline-on is megírtuk, hogy Magyar Péter bejelentette, hogy augusztus végéig megszüntetné a kormány a nem egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, köztük az MCC mögött álló szervezetet is.
Az MCC ezután jelentette, hogy be korábban évtizedekig hagyományos alapítványként működtek. És egyébként több ezren írták aláaz MCC hallgatói által indított „Őrizzük meg az MCC-t!” petíciót. A kezdeményezés célja, hogy támogatókat gyűjtsön az intézmény jelenlegi működésének és tehetséggondozó programjainak fenntartásához.
Augusztus végéig megszüntetné a kormány a nem egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, köztük az MCC mögött álló szervezetet is. Az intézmény szerint ugyanakkor a működésük nem kerülne veszélybe, csupán a fenntartói forma változna meg.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
