Ha megszűnik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) rendszere, az MCC elveszítheti működésének fő pénzügyi alapjait. Scheiring Gábor közgazdász-szociológus szerint a Libri önmagában nem képes finanszírozni a jelenlegi méretű szervezetet.
Az MCC jelenlegi működésének meghatározó pénzügyi hátterét a MOL- és Richter-részvénycsomagok biztosították, amelyek osztalékbevételei évente 25–30 milliárd forintot is elérhettek. Ezzel szemben az MCC tulajdonában lévő Libri-csoport nyeresége nagyságrendekkel kisebb, így önmagában nem lenne elegendő az intézmény jelenlegi működési szintjének fenntartására – nyilatkozta a Népszavának Scheiring Gábor közgazdász, szociológus, majd hozzátette, hogy szerinte még a Libri jövője sem egyértelmű.
Bár a Libri nem állami juttatás, hanem piaci ügylettel vásárolt cégként került az MCC-hez, de ha a vásárláshoz az MCC olyan pénzt használt, ami végső soron közpénzből származott (például a Mol-osztalékból), akkor a vagyonelem eredetének visszavezetésével ez is visszaszerezhető. Itt azonban már nehezebb a bizonyítás. Ha meg tudja tartani a Librit, és eladják piaci áron, a befolyt összegből az MCC mint zsugorodó magánalapítvány néhány évig fennmaradhat, ez körülbelül ötéves kifutás, lassú leépülés
- mondta Scheiring.
A közgazdász rámutatott: az MCC az elmúlt években évi 10–20 milliárd forintos költségszintre építette fel működését. Ebbe beletartoznak a nemzetközi ösztöndíjprogramok, a brüsszeli iroda, a kiadói tevékenység, a rendezvényhálózat, valamint a több ezer hallgatót elérő képzési rendszer. A Libri eredménytermelő képessége ugyanakkor legfeljebb néhány százmillió és egy milliárd forint közötti nagyságrendet jelent évente, ami szerinte nem elegendő a jelenlegi struktúra fenntartására.
Véleménye szerint reális forgatókönyv lehet, hogy az MCC visszatér a 2020 előtti időszak méretéhez, amikor még jóval kisebb elitképző intézményként működött. Ebben az esetben a nemzetközi terjeszkedés, a vendégprofesszori programok és több kapcsolódó projekt is leépülhet vagy megszűnhet.
Arra a kérdésre, hogy az MCC találhat-e új, a MOL-hoz vagy Richterhez hasonló finanszírozókat, Scheiring Gábor azt válaszolta, hogy elméletileg elképzelhető egy magánszponzorokra épülő modell, de jelenleg nem lát olyan hazai gazdasági szereplőt, amely vállalná az intézmény korábbi léptékű finanszírozását. Hozzátette, hogy külföldi konzervatív hálózatoktól érkezhet ugyan támogatás, de ezek szerinte jóval kisebb volumenű forrásokat jelentenének.
Korábban az Eduline-on is megírtuk, hogy Magyar Péter bejelentette, hogy augusztus végéig megszüntetné a kormány a nem egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, köztük az MCC mögött álló szervezetet is.
Az MCC ezután jelentette, hogy be korábban évtizedekig hagyományos alapítványként működött. És egyébként több ezren írták alá az MCC hallgatói által indított „Őrizzük meg az MCC-t!” petíciót. A kezdeményezés célja, hogy támogatókat gyűjtsön az intézmény jelenlegi működésének és tehetséggondozó programjainak fenntartásához.
Augusztus végéig megszüntetné a kormány a nem egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, köztük az MCC mögött álló szervezetet is. Az intézmény szerint ugyanakkor a működésük nem kerülne veszélybe, csupán a fenntartói forma változna meg.
Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
