Magyar Péter, a leendő miniszterelnök Hernádi Zsolttal, a Mol vezérigazgatójával tárgyalt. Külön kitértek a Mathias Corvinus Collégiumnak járó osztalékra is.
A tárgyalás után Magyar a közösségi oldalán az MCC Mol-osztaléka kapcsán azt írta:
Tárgyaltam Hernádi Zsolttal a MOL által az MCC részére kifizetni tervezett 25 milliárd forintos osztalékról is. Elnök-vezérigazgató úrral ismertettem a TISZA-kormány terveit e téren. A MOL a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fog eljárni. A MOL vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat Igazgatóságának.
- tette hozzá.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a Tisza a párt programjában külön kitért az MCC-re és az intézményhez juttatott állami vagyonra: ezt visszaszerzik, és megszüntetik az MCC-re jellemző, káros gyakorlatot, „amely tehetséggondozásnak álcázva az állampártok politikai és ideológiai bázisát építi, közpénzből. Az adófizetők pénzét kizárólag oktatásra, kutatásra és valódi, érdemalapú tehetséggondozásra lehet fordítani”.
Miközben a magyar autósok 2025-ben átlagosan 18 százalékkal többet fizettek az üzemanyagért, mint a csehek, addig Centre for Study of Democracy szerint az olcsó orosz olajból származó többlet nem a fogyasztóknál jelenik meg. A jelentés szerint a Mol extraprofitja részben olyan alapítványokhoz kerülhet, mint a kormányhoz szorosan kötődő Mathias Corvinus Collegium, amely jelentős részesedéssel bír a vállalatban.
Kiemelik, hogy világos határt húznak oktatás és propaganda között: „az állam nem tarthat fenn és nem finanszírozhat olyan intézményt, amelynek működését pártpolitikai célok, lojalitási elvárások vagy ideológiai kiválasztás határozza meg. A közpénzből működő tehetséggondozásnak nyitottnak, pluralistának és szakmailag számonkérhetőnek kell lennie.”
Az inkluzív oktatás kérdése ma már nem elméleti vita, hanem mindennapi tapasztalat és feszültség a magyar társadalomban. Rubovszky Rita, a Tisza leendő oktatási minisztere szerint a problémát sem leegyszerűsíteni, sem kizárólag az iskolarendszerre hárítani nem lehet.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
