Magyar Péter, a leendő miniszterelnök Hernádi Zsolttal, a Mol vezérigazgatójával tárgyalt. Külön kitértek a Mathias Corvinus Collégiumnak járó osztalékra is.
A tárgyalás után Magyar a közösségi oldalán az MCC Mol-osztaléka kapcsán azt írta:
Tárgyaltam Hernádi Zsolttal a MOL által az MCC részére kifizetni tervezett 25 milliárd forintos osztalékról is. Elnök-vezérigazgató úrral ismertettem a TISZA-kormány terveit e téren. A MOL a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fog eljárni. A MOL vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat Igazgatóságának.
- tette hozzá.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a Tisza a párt programjában külön kitért az MCC-re és az intézményhez juttatott állami vagyonra: ezt visszaszerzik, és megszüntetik az MCC-re jellemző, káros gyakorlatot, „amely tehetséggondozásnak álcázva az állampártok politikai és ideológiai bázisát építi, közpénzből. Az adófizetők pénzét kizárólag oktatásra, kutatásra és valódi, érdemalapú tehetséggondozásra lehet fordítani”.
Miközben a magyar autósok 2025-ben átlagosan 18 százalékkal többet fizettek az üzemanyagért, mint a csehek, addig Centre for Study of Democracy szerint az olcsó orosz olajból származó többlet nem a fogyasztóknál jelenik meg. A jelentés szerint a Mol extraprofitja részben olyan alapítványokhoz kerülhet, mint a kormányhoz szorosan kötődő Mathias Corvinus Collegium, amely jelentős részesedéssel bír a vállalatban.
Kiemelik, hogy világos határt húznak oktatás és propaganda között: „az állam nem tarthat fenn és nem finanszírozhat olyan intézményt, amelynek működését pártpolitikai célok, lojalitási elvárások vagy ideológiai kiválasztás határozza meg. A közpénzből működő tehetséggondozásnak nyitottnak, pluralistának és szakmailag számonkérhetőnek kell lennie.”
Az inkluzív oktatás kérdése ma már nem elméleti vita, hanem mindennapi tapasztalat és feszültség a magyar társadalomban. Rubovszky Rita, a Tisza leendő oktatási minisztere szerint a problémát sem leegyszerűsíteni, sem kizárólag az iskolarendszerre hárítani nem lehet.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
