Centre for Study of Democracy: az MCC-hez is juthat az olcsó orosz olaj extraprofitja

Miközben a magyar autósok 2025-ben átlagosan 18 százalékkal többet fizettek az üzemanyagért, mint a csehek, addig Centre for Study of Democracy szerint az olcsó orosz olajból származó többlet nem a fogyasztóknál jelenik meg. A jelentés szerint a Mol extraprofitja részben olyan alapítványokhoz kerülhet, mint a kormányhoz szorosan kötődő Mathias Corvinus Collegium, amely jelentős részesedéssel bír a vállalatban.

A Centre for Study of Democracy friss tanulmánya szerint 2025-ben a magyar üzemanyagárak átlagosan 18 százalékkal haladták meg a csehországi árszintet. Ez annak ellenére történt, hogy Magyarország kedvezményes áron vásárol orosz kőolajat - szúrta ki a 444.

Az elemzésből kiderült, hogy az olcsóbb beszerzésből származó megtakarítás nem jelenik meg a hazai fogyasztói árakban. A többlet a Molnál csapódik le, amelynek üzemi bevétele Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta mintegy 30 százalékkal nőtt.

A jelentés szerint a Mol 30,49 százalékát három, Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthető alapítvány ellenőrzi. Ezek közé tartozik a Mathias Corvinus Collegium (MCC) is, Magyarország legnagyobb oktatási intézménye, amely szoros kapcsolatban áll a kormánnyal.

A tanulmány úgy fogalmazott, hogy ez a tulajdonosi struktúra lehetővé teszi, hogy az olcsó orosz olajból származó extraprofit a befolyásos állami–intézményi hálózatokba áramoljon, nem pedig közvetlenül a fogyasztóknál csökkentse az árakat.

Az Eduline-on korábban részletesen foglalkoztunk az MCC-vel. Többen között például az egyetemi felvételin akár 20 többletpontot is adhatnak az egyetemek azoknak a diákoknak, akik elvégezték a Fidesz-közeli szervezet középiskolai programját.

Akár 20 többletpontot is kaphatnak azok a felvételizők, akik elvégezték az MCC programját

2025-től több magyar egyetemen is pluszpontot ér a felvételin, ha a jelentkező elvégezte a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium középiskolás programját – sőt, a kedvezmény 2026-tól tovább terjed. Míg egyes intézmények akár 20 pontot is adnak ezért, mások további, vitatott jogcímekkel – egyházi életben való részvétellel, preferált középiskolai érettségivel, nyílt napokon való megjelenéssel vagy családi kötődéssel – is jutalmazzák a felvételizőket.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.