Egy gimnáziumi tanár felháborodott és kikérte magának Orbán Viktor miniszterelnök szombati beszédét, amelyben a tanárok frusztráltságáról beszélt. Úgy látja, a kormányzat célja továbbra is az, hogy aláássa a tanárok ázsióját.
Mint ismert, Orbán Viktor január 24-én, egy Kaposváron tartott beszédében azt mondta, reméli, hogy rendeződik a tanárok és a mindenkori közhatalom közötti viszony, mert „az mindenkinek rossz, ha a tanárok frusztráltak, mert ha valaki frusztrált, akkor csak kap az a gyerek egy nyaklevest, amikor nem kéne”. Pócsné Berkesi Zsuzsanna gimnáziumi tanár a Szabad Vonalzó oldalán kikérte maguknak a feltételezést.
„Igen, a tanárok frusztráltak, jó és ideje, és nagyon. Ez vitt minket az utcára, ezért sztrájkoltunk, ezért polgári engedetlenkedtünk, ezért játszottunk az állásunkkal, emiatt rúgtak ki igazságtalanul jó pár tanár, és ezért mondtak fel olyan sokan, jelezve, hogy eddig, és ne tovább” – kezdte Berkesi, aki szerint a miniszterelnök kijelentése több szempontból is felháborító.
Mint írta, a híresztelésekkel ellentétben a frusztrációnak csak az egyik oka volt a megszégyenítő bérezés: sokkal inkább az oktatás állapota okozza a tanárok elkeseredettségét, a helyzet pedig a fizetésemelések ellenére tovább romlott.
„Ugyanakkor kikérem magunknak a feltételezést, hogy ezt a frusztrációt a gyerekeken vezetnénk le, és főleg azt, hogy fizikai erőszakot alkalmaznánk”
– tette hozzá. „A miniszterelnök hárít, úgy tesz, mintha a Szőlő utcai szörnyűségekért nem ők lennének a felelősök, ők, akik inkompetens, beteg állatokat neveztek ki egy ilyen fontos intézmény élére, hanem azt sugallja, hogy az agresszió a frusztráció természetes következménye.”
Ezután a pedagógus arról ír, hogy ha az állampolgárok erőszakba fojtanák a frusztrációjukat, már kő kövön nem lenne az országban.
„A feltételezés is megalázó, felháborító, és látszik, hogy a kormányzat célja továbbra sem változott: minél jobban próbálják aláásni a tanárok ázsióját” – írta, majd kiemelte, hogy szerinte egy gyereknek sosem kéne nyaklevest kapnia, de úgy érzi, ebben nem értenek egyet a miniszterelnökkel.
Berkesi azzal folytatta, hogy a beszéd arra is utal, hogy a fizetésemeléssel minden frusztráció megoldódik, de ezt oltári nagy tévedésnek nevezte.
„Romokban az oktatás, romokban a pedagógusok, romokban a gyerekek… Nem egy tízszázalékos fizetésemelés fogja mindezt megoldani. Reméljük, áprilisban elkezdhetjük a romeltakarítást, és indulhat egy kompetensebb vezetéssel az építkezés is!” – zárta a levelet.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
