A választások közeledtével hozta nyilvánosságra új oktatáspolitikai javaslatcsomagját a Tanítanék Mozgalom. A pedagógusok, szülők és diákok bevonásával készült dokumentum szerint az oktatásirányításnak végre azokra kellene hallgatnia, akik nap mint nap az iskolákban tapasztalják a rendszer működési zavarait.
Az elmúlt hónapokban egyre több oktatáspolitikai anyag jelent meg, a Tanítanék Mozgalom szerint azonban ezek jelentős része továbbra is nélkülözi azoknak a tapasztalatait, akik a közoktatás mindennapi működését belülről ismerik. A mozgalom immár tíz éve foglalkozik oktatással és oktatáspolitikával, és – saját megfogalmazásuk szerint – következetesen egy gyermekközpontú, demokratikus szemlélet mellett áll ki.
A most bemutatott javaslatcsomag célja nem egy újabb „asztalfióknak szánt” szakpolitikai dokumentum elkészítése volt, hanem az, hogy az oktatásirányítás olyan visszajelzésekre és elvárásokra reagáljon, amelyek pedagógusoktól, szülőktől és diákoktól érkeznek.
Több mint egyéves részvételi folyamat eredménye
A Tanítanék több mint egy éve kezdte el a közös munkát pedagógusokkal, szülőkkel és diákokkal – az úgynevezett „iskolahasználókkal”. A résztvevők először a legfontosabb problémákat azonosították, ezekből egy problématérkép készült, majd erre épült rá a szakpolitikai javaslatcsomag.
Egy hosszú hónapokig tartó folyamat eredményeként egy olyan részvételi alapú javaslat- és elvárásgyűjteményt állítottunk össze, melyet figyelembevéve éppen azokra hallgathat az oktatásirányítás, akik napi szinten „ott vannak a végeken”. És amennyiben a kormányzat meg is fogadja az itt leírtakat, akkor „a választópolgárok” – egyúttal „tapasztalati szakértők” – igényeiknek megfelelően járhat el.
– írják.
A bevonás részleteit a dokumentum melléklete is tartalmazza. A Tanítanék szerint a folyamat egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a rendszer problémáit legpontosabban azok tudják megfogalmazni, akik nap mint nap az iskolákban dolgoznak vagy tanulnak.
A munkában oktatási szakértők is részt vettek, akik segítettek értelmezni a felvetett problémákat, ugyanakkor a Tanítanék hangsúlyozza: a végleges dokumentum nem egy szűk szakmai kör álláspontját tükrözi. Az anyag széles körű bevonás és közös gondolkodás eredménye, amely tudatosan közérthető nyelven fogalmaz.
Újra kell gondolni, mi az iskola feladata
A dokumentum egyik központi állítása, hogy újra kell definiálni az iskola szerepét. A Tanítanék szerint tisztázni kell, mit értünk ma általános műveltség, alaptudás és nélkülözhetetlen kompetenciák alatt, és ezek hogyan kapcsolódnak a gyerekek valós igényeihez.
A javaslatcsomag hangsúlyozza: az iskola a gyerekekért van, nem fordítva. Ennek megfelelően az intézményeknek kell alkalmazkodniuk a tanulókhoz és a társadalmi változásokhoz. A Tanítanék szerint a jelenlegi diák-tanár alá-fölérendeltségi viszony nem segíti a tanulást. A javaslatcsomag az iskolát tanulóközösségként képzeli el, ahol a tanulás együttműködésen és partnerségen alapul. Felmerül az egytanítós modell átalakításának igénye is, valamint az, hogy nagyobb teret kell adni a kooperatív tanulási formáknak, akár az évfolyamkeretek fellazításával.
Tanulási terekre lenne szükség, nem hagyományos osztálytermekre
A dokumentum szerint nemcsak a tananyag és az oktatási módszerek szorulnak átalakításra, hanem az egész iskolai struktúra. Újragondolnák az órarendet, a tantárgyi és osztálystruktúrát, az értékelési rendszert, valamint az iskolaszerkezetet is. A hagyományos osztálytermek helyett olyan tanulási terekre lenne szükség, amelyek inspirálóak, rugalmasak, és támogatják a különböző tanulási formákat.
A javaslatcsomagot itt tudjátok elolvasni.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
