A miniszterelnök a Fidesz kaposvári gyűlésén beszélt a pedagógusok helyzetéről, a tanári fizetésekről és arról, hogy szerinte az elmúlt harminc évben nem sikerült megbecsülni a tanári pályát.
A miniszterelnök beszédéből kivágott részletet Balatoni Katalin osztotta meg a közösségi oldalán.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az elmúlt három évtizedben nem sikerült elérni, hogy a tanárok valóban megtalálják a helyüket a magyar társadalomban. Szerinte a pedagógusok hosszú időn keresztül úgy érezhették, hogy kihasználják őket, nem kapnak elég pénzt, és folyamatosan irányítják, utasítják őket.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a nehéz szociális helyzetű térségekben a tanárok gyakran a szülőkkel is konfliktusba kerülnek.
„Ott, ahol nehéz, szociális helyzet volt, ott kivannak szolgáltatva a szülőknek, akik bemennek és balhéznak – beszéljünk egyenesen, ez sem szokatlan dolog. Iskola rendőrséget kellett létrehozunk és így tovább” – mondta.
Beszédében a tanári bérekről is szó esett. A miniszterelnök szerint ma egy átlagos pedagógus 900 ezer forint körüli összeget keres havonta. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem állítja, hogy ez az összeg minden problémát megoldana.
Nem azt akartam mondani, hogy ez sok, vagy hogy bármit megoldott volna, csak azt akartam mondani, hogy megtettük az első lépést, hogy egy tanárnak ne úgy kelljen magára meg a szakmájára tekinteni, hogy ő egy áldozat.
– fogalmazott.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a tanári pálya egyik legnagyobb értéke az, hogy mások gyermekeit teszik „okosabbá, jobbá, nemesebbé”, és ez önmagában is boldogságforrás lehet.
A nyitóképen Orbán Viktor a Fidesz Miskolci rendezvényén 2026 januárjában Forrás: Facebook / Orbán Viktor
A 2026-os béremelési tervezet hiányosságai és a rendszerben meglévő igazságtalanságok miatt mára már több mint 2400 oktatási dolgozó jelezte részvételi szándékát egy kétórás figyelmeztető sztrájkban a PDSZ felmérése alapján. A sztrájk nem csupán a bérekért folyna: a pedagógusok, segítő és technikai dolgozók szerint a rendszer működőképessége forog kockán.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
