A miniszterelnök a Fidesz kaposvári gyűlésén beszélt a pedagógusok helyzetéről, a tanári fizetésekről és arról, hogy szerinte az elmúlt harminc évben nem sikerült megbecsülni a tanári pályát.
A miniszterelnök beszédéből kivágott részletet Balatoni Katalin osztotta meg a közösségi oldalán.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az elmúlt három évtizedben nem sikerült elérni, hogy a tanárok valóban megtalálják a helyüket a magyar társadalomban. Szerinte a pedagógusok hosszú időn keresztül úgy érezhették, hogy kihasználják őket, nem kapnak elég pénzt, és folyamatosan irányítják, utasítják őket.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a nehéz szociális helyzetű térségekben a tanárok gyakran a szülőkkel is konfliktusba kerülnek.
„Ott, ahol nehéz, szociális helyzet volt, ott kivannak szolgáltatva a szülőknek, akik bemennek és balhéznak – beszéljünk egyenesen, ez sem szokatlan dolog. Iskola rendőrséget kellett létrehozunk és így tovább” – mondta.
Beszédében a tanári bérekről is szó esett. A miniszterelnök szerint ma egy átlagos pedagógus 900 ezer forint körüli összeget keres havonta. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem állítja, hogy ez az összeg minden problémát megoldana.
Nem azt akartam mondani, hogy ez sok, vagy hogy bármit megoldott volna, csak azt akartam mondani, hogy megtettük az első lépést, hogy egy tanárnak ne úgy kelljen magára meg a szakmájára tekinteni, hogy ő egy áldozat.
– fogalmazott.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a tanári pálya egyik legnagyobb értéke az, hogy mások gyermekeit teszik „okosabbá, jobbá, nemesebbé”, és ez önmagában is boldogságforrás lehet.
A nyitóképen Orbán Viktor a Fidesz Miskolci rendezvényén 2026 januárjában Forrás: Facebook / Orbán Viktor
A 2026-os béremelési tervezet hiányosságai és a rendszerben meglévő igazságtalanságok miatt mára már több mint 2400 oktatási dolgozó jelezte részvételi szándékát egy kétórás figyelmeztető sztrájkban a PDSZ felmérése alapján. A sztrájk nem csupán a bérekért folyna: a pedagógusok, segítő és technikai dolgozók szerint a rendszer működőképessége forog kockán.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
