A miniszterelnök a Fidesz kaposvári gyűlésén beszélt a pedagógusok helyzetéről, a tanári fizetésekről és arról, hogy szerinte az elmúlt harminc évben nem sikerült megbecsülni a tanári pályát.
A miniszterelnök beszédéből kivágott részletet Balatoni Katalin osztotta meg a közösségi oldalán.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az elmúlt három évtizedben nem sikerült elérni, hogy a tanárok valóban megtalálják a helyüket a magyar társadalomban. Szerinte a pedagógusok hosszú időn keresztül úgy érezhették, hogy kihasználják őket, nem kapnak elég pénzt, és folyamatosan irányítják, utasítják őket.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a nehéz szociális helyzetű térségekben a tanárok gyakran a szülőkkel is konfliktusba kerülnek.
„Ott, ahol nehéz, szociális helyzet volt, ott kivannak szolgáltatva a szülőknek, akik bemennek és balhéznak – beszéljünk egyenesen, ez sem szokatlan dolog. Iskola rendőrséget kellett létrehozunk és így tovább” – mondta.
Beszédében a tanári bérekről is szó esett. A miniszterelnök szerint ma egy átlagos pedagógus 900 ezer forint körüli összeget keres havonta. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem állítja, hogy ez az összeg minden problémát megoldana.
Nem azt akartam mondani, hogy ez sok, vagy hogy bármit megoldott volna, csak azt akartam mondani, hogy megtettük az első lépést, hogy egy tanárnak ne úgy kelljen magára meg a szakmájára tekinteni, hogy ő egy áldozat.
– fogalmazott.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a tanári pálya egyik legnagyobb értéke az, hogy mások gyermekeit teszik „okosabbá, jobbá, nemesebbé”, és ez önmagában is boldogságforrás lehet.
A nyitóképen Orbán Viktor a Fidesz Miskolci rendezvényén 2026 januárjában Forrás: Facebook / Orbán Viktor
A 2026-os béremelési tervezet hiányosságai és a rendszerben meglévő igazságtalanságok miatt mára már több mint 2400 oktatási dolgozó jelezte részvételi szándékát egy kétórás figyelmeztető sztrájkban a PDSZ felmérése alapján. A sztrájk nem csupán a bérekért folyna: a pedagógusok, segítő és technikai dolgozók szerint a rendszer működőképessége forog kockán.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazták meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
