Korlátozták a jogaikat, nincs garancia a további béremelésre, több mint ötezren hagyták el a pályát - ezekről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az EconomX-nek adott interjújában a 2023/24-es tanévről.
Ebben a tanévben lépett életbe például a pedagógusok új jogállási törvénye, vagyis a státusztörvény, ami a szakszervezet elnöke szerint korlátozza a pedagógusok jogait, és ami miatt októberben több mint ezer pedagógus döntött a pályaelhagyás mellett, és az őszi szünet után, novemberben már nem tértek vissza az oktatási intézményekbe.
Ugyanakkor hosszas, több évig tartó demonstrációk után a pedagógusok bruttó fizetése idén januártól a kormány szerint 32,2 százalékkal emelkedett, így a fizetésük ma már nem lehet kevesebb, mint
- Pedagógus I. besorolás esetében 538 000 forint,
- Pedagógus II. besorolás esetén 555 000 forint,
- Mesterpedagógus kategóriában 630 000 forint,
- Kutatótanár esetében pedig 750 000 forint.
Ennek megvalósulásához ugyanakkor európai uniós forrásra volt szükség, a kormány ígéretei ellenére pedig Totyik szerint nincs garancia arra, hogy a jövőben további béremelések fognak megvalósulni. A nevelést és oktatást közvetlenül segítő kollégák pedig kimaradtak az emelésből.
"Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár korábban azt mondta, hogy amíg ennyi pénzért találnak pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenst addig nem fognak ebben a szektorban bért emelni"
- mondta.
A szakszervezeti elnök szerint ráadásul a tanárhiányt sem sikerült megoldani. Az adataik szerint jelenleg 140 ezer pedagógus dolgozik a közoktatásban, beleértve ebbe az óvodákat, általános iskolákat és középiskolákat. Ugyanakkor 16 ezer pedagógus még mindig hiányzik a rendszerből, körülbelül négyezren pedig idős, nyugdíjas visszafoglalkoztatottak. Tudnak 78 éves óvodapedagógusról és 81 éves matektanárról is.
Mindeközben a kompetenciamérések eredményei évről évre romlanak. A napokban nyilvánosságra hozott 2023-as eredmények például még a 2022-es pontszámoknál is gyengébbek lettek. A diákok minden évfolyamon, minden tantárgyból rontottak az előző méréshez képest. Ennek Totyik szerint részben a Covid, részben pedig az az oka, hogy "a nemzeti alaptanterv egy csőd" és az a cél, hogy minél több tananyagot tömjenek a gyerekek fejébe.
A hírek szerint egyébként 2025-ben új Nemzeti Alaptanterv érkezhet, erről azonban a pedagógus szakszervezetek még semmit sem tudnak.
Totyik egyébként úgy véli, a következő, 2024/25-ös tanév nyugodtabb lehet majd, mint az idei, ugyanakkor az új alaptanterv, a nyugdíjas katonák pedagógusokká átképzése és a pedagógusok teljesítményértékelése szülhet majd érdekes helyzeteket.
