Státusztörvény, felmondások, tanárhiány, teljesítményértékelési rendszer. Sem a diákok, sem pedig a pedagógusok számára nem volt unalmas a 2023/24-es tanév, de a szeptemberben kezdődő új tanév is tartogathat meglepetéseket.
Korlátozták a jogaikat, nincs garancia a további béremelésre, több mint ötezren hagyták el a pályát - ezekről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az EconomX-nek adott interjújában a 2023/24-es tanévről.
Ebben a tanévben lépett életbe például a pedagógusok új jogállási törvénye, vagyis a státusztörvény, ami a szakszervezet elnöke szerint korlátozza a pedagógusok jogait, és ami miatt októberben több mint ezer pedagógus döntött a pályaelhagyás mellett, és az őszi szünet után, novemberben már nem tértek vissza az oktatási intézményekbe.
Ugyanakkor hosszas, több évig tartó demonstrációk után a pedagógusok bruttó fizetése idén januártól a kormány szerint 32,2 százalékkal emelkedett, így a fizetésük ma már nem lehet kevesebb, mint
Ennek megvalósulásához ugyanakkor európai uniós forrásra volt szükség, a kormány ígéretei ellenére pedig Totyik szerint nincs garancia arra, hogy a jövőben további béremelések fognak megvalósulni. A nevelést és oktatást közvetlenül segítő kollégák pedig kimaradtak az emelésből.
"Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár korábban azt mondta, hogy amíg ennyi pénzért találnak pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenst addig nem fognak ebben a szektorban bért emelni"
- mondta.
A szakszervezeti elnök szerint ráadásul a tanárhiányt sem sikerült megoldani. Az adataik szerint jelenleg 140 ezer pedagógus dolgozik a közoktatásban, beleértve ebbe az óvodákat, általános iskolákat és középiskolákat. Ugyanakkor 16 ezer pedagógus még mindig hiányzik a rendszerből, körülbelül négyezren pedig idős, nyugdíjas visszafoglalkoztatottak. Tudnak 78 éves óvodapedagógusról és 81 éves matektanárról is.
Mindeközben a kompetenciamérések eredményei évről évre romlanak. A napokban nyilvánosságra hozott 2023-as eredmények például még a 2022-es pontszámoknál is gyengébbek lettek. A diákok minden évfolyamon, minden tantárgyból rontottak az előző méréshez képest. Ennek Totyik szerint részben a Covid, részben pedig az az oka, hogy "a nemzeti alaptanterv egy csőd" és az a cél, hogy minél több tananyagot tömjenek a gyerekek fejébe.
A hírek szerint egyébként 2025-ben új Nemzeti Alaptanterv érkezhet, erről azonban a pedagógus szakszervezetek még semmit sem tudnak.
Totyik egyébként úgy véli, a következő, 2024/25-ös tanév nyugodtabb lehet majd, mint az idei, ugyanakkor az új alaptanterv, a nyugdíjas katonák pedagógusokká átképzése és a pedagógusok teljesítményértékelése szülhet majd érdekes helyzeteket.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
