Így emelkedik januártól a pedagógusok fizetése - mutatjuk a 32 százalékos béremelés alapján meghatározott illetményeket

Alig két nappal a 2023-as év lezárása előtt a Belügyminisztérium részleteket közölt a december közepén belengetett 32,2 százalékos pedagógusbér-emelésről. Mutatjuk őket.

  • Székács Linda

A pedagógus I. fokozatot elért pedagógusok bruttó bérének összege januártól nem lehet kevesebb, mint 538 ezer forint, a pedagógus II. fokozatú munkavállalóké pedig 555 ezer forint - közölte a Belügyminisztérium csütörtök este.

Orbán Viktor miniszterelnök a december 21-i éves sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy januártól a pedagógusok bére 32,2 százalékkal emelkedik. Ennek feltételeként néhány - akkor még hiányzó - uniós dokumentum megérkezését határozta meg, amikről akkor azt mondta, hogy "bármelyik pillanatban" megérkezhetnek. A hiányzó dokumentumok pedig úgy tűnik, az ünnepek alatt befutottak, a Belügyminisztérium közleményében ugyanis az áll, hogy

"a kormány döntése szerint 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógus-átlagbér, a pályakezdő gyakornokok fizetése pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 000 Ft-os illetményhez képest 528 800 Ft-ra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek. A kormány határozatban rendelkezik arról, hogy az emelt bérek februári kifizetéséhez szükséges források biztosítása a központi költségvetés terhére az állami, egyházi és magánintézmények fenntartói részére is megtörténjen."

A januártól érvényes bérsávok szerint a pedagógusok bruttó bére nem lehet kevesebb, mint

  • Pedagógus I. besorolás esetében 538 000 forint,
  • Pedagógus II. besorolás esetén 555 000 forint,
  • Mesterpedagógus kategóriában 630 000 forint,
  • Kutatótanár esetében pedig 750 000 forint.
Az Eduline egyik olvasója szerint ez - ped I. és ped II. fokozat esetén - körülbelül nettó 50 ezer forintos fizetésemelést jelent.

"Annak érdekében, hogy az átlagos 32.2%-os béremelés megvalósuljon, a fenti új alsó sávhatárok mellett további intézkedés is szükséges" - teszik hozzá a Belügyminisztérium közleményében azt a javaslatot téve, hogy a munkáltatók a pedagógusok bérét a továbbiakban olyan szempontok figyelembevételével állapítsák meg, mint

  • a szakmai gyakorlati idő mértéke,
  • a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, továbbá a további, munkakörébenhasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,
  • a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagytöbb feladatellátási helyen foglalkoztatják,
  • a munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,
  • a munkáltató rendelkezésére álló forrás összege,
  • a pedagógus által tanított tantárgyak száma, továbbá
  • a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetősége.

A Kormány javaslata szerint továbbá ezek közül a szempontok közül a besorolás alapjául szolgáló végzettséget, a mesterfokozat meglétét további 2 százalékkal, a matematika, digitális kultúra, természettudomány, környezettan, fizika, kémia, biológia, földrajz szakos szakképzettséget pedig további 4%-os illetményemeléssel ismernék el.

Annak érdekében, hogy a forrást biztosan a pedagógusok béremelésére fordítsák, a Kormány szabályozza, hogy az illetményemelés céljából biztosítandó támogatást a fenntartók csak a pedagógusok személyi juttatására fordíthatják, valamint hozzáteszik, hogy "az illetményemelés fedezetére kapott többlettámogatást a fenntartók a pedagógusok után kifizetett személyi juttatások, adók és járulékok arányában adják át a fenntartott köznevelési intézményeiknek."

"A bérek emelésének további eszközeként bevezetjük, hogy ha a pedagógusnak három munkában töltött éven át nem emelkedne a fizetése – a magasabb fokozatba történő átsorolásból vagy a teljesítményértékelés eredményeként magasabb összegű illetmény megállapításától eltekintve –, akkor a havi illetményét legalább 2,5%-kal emelni kell" - egészítik ki.

 

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.