Pedagógusok fizetésemelése: megérkezett Brüsszelből a pénz

Varga Mihály közösségi oldalán jelentette be a jó hírt.

A pénzügyminiszter posztjában kiemelte, hogy 184 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez

Az év elején végrehajtott béremelésre mintegy 340 milliárd forintot fordítottunk hazai forrásból. A most beérkezett 184 milliárd forint utólagos hozzájárulást jelent a költségvetésből előfinanszírozott béremeléshez.

Tavaly december óta már 734 milliárd forint korábban blokkolt, hazánknak járó uniós forrás érkezett Magyarországr.

- írta Varga Mihály Facebook-oldalán kommentben.

Az Eduline is beszámolt arról, hogy a jogszabály értelmében 2024-ben a pedagógusfizetések alsó határa a következőképpen alakul:

  • gyakornok: bruttó 528 800 forint (32,2 százalékos emelés)
  • pedagógus I. kategória: bruttó 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés)
  • pedagógus II. kategória: bruttó 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés)
  • mesterpedagógus kategória: bruttó  630 ezer forint (21,2 százalékos emelés)
  • a kutatótanárok esetében: bruttó 750 ezer forint (19 százalékos emelés)

Hogy ez a gyakorlatban mennyit is jelent, jól mutatja, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége szerint a pedagógusok döntő többsége a csak a fokozatához előírt minimumösszeget kapta meg, vagy jobb esetben ugyan az előírt minimumnál többet, de nem akkora fizetésemelést kapott, mint amennyire számított.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Abban egyetértenek az SZTE rektorjelöltjei, hogy a kancellári rendszernek mennie kell

Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.

Radikálisabb lépésekre is készek a három hete tüntető baranyai közgyűjteményi dolgozók

„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.

Megszólalt a Fidesz: a Tempus Közalapítvány mindig a jogszabályoknak megfelelően működött

Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.