"Meggyőződésünk, hogy korszerű tudást biztosító, hatékony köznevelési rendszert csak a nemzeti és európai azonosságtudatra, hazaszeretetre, valamint aktív állampolgárságra történő nevelésre lehet alapozni. A köznevelés rendszerének szereplői – azon felismeréstől vezetve, amely szerint céljuk a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényre juttatása – a gyermekek, tanulók tekintetében a művelődéshez való jog és a védelemhez és gondoskodáshoz való jog elsődlegességét szem előtt tartva végzik tevékenységüket.

A pedagógus célja, hogy az általa nevelt és oktatott gyermek lelki és szellemi fejlődését lehetővé tegye, továbbá, hogy nevelő-oktató munkája során hozzásegítse a gyermeket, tanulót, hogy a magyar nemzet elkötelezett, értékes tagjává válhasson. Mindezek megvalósítása érdekében a pedagógus nevelő-oktató munkája során arra törekszik, hogy feladatainak ellátását az általános etikai normákkal összhangban, a gyermek, tanuló jogainak, érdekeinek érvényesítése érdekében végezze. Az Országgyűlés e célok elérése érdekében, továbbá a köznevelésben foglalkoztatottak társadalmi megbecsültségét kifejezendő – a köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyának újraszabályozása, tevékenységük anyagi és erkölcsi elismerése, valamint a munkavégzés és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése érdekében – a következő törvényt alkotja"

- ez szerepel annak a közel száz - egészen pontosan 94 - oldalas dokumentumnak a legelső oldalán, amit több hónapnyi tiltakozás, folyamatos demonstrációk és tiltakozások után végül júliusban kétharmados többséggel elfogadott az Országgyűlés.

A pedagógusok új életpályájáról szóló rendelkezés, ismertebb nevén a státusztörvény 2023. július 6-án jelent meg a Magyar Közlönyben. A 2024. január elsejével életbe lépő törvénnyel kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottság korábban azt írta: pedagógusoknak nő a kiszolgáltatottsága a munkáltatóval szemben, nő a munkaterhük, ugyanakkor csökken az autonómiájuk és az önállóság, mindezt pedig "a beígért béremelések nem ellentételezik, a közoktatás válságos helyzetén pedig aligha javítanak."

A jogállásváltás elfogadásáról 2023. szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak. Azok, akik ezt elutasították - vagyis több mint ezerkétszáz pedagógus - a 2023/24-es tanév őszi szünete után már nem tértek vissza az iskolába. Akik viszont, akik elfogadták, ettől a naptól kezdve közalkalmazotti jogviszony helyett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgoznak tovább.

Kikre vonatkozik?

A rendelkezés szerint a jogállásváltás mindenkire érvényes, aki pedagógus, vagy bizonyos nevelést és oktatást segítő (noks) munkakörben dolgozik. A törvényben egészen pontosan azt írják, hogy

"2024. január 1-jével a köznevelési intézményben pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben, ápoló, rendszergazda, laboráns munkakörben foglalkoztatottak"

jogviszonya válik közalkalmazotti jogviszonya helyett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá.

Kivételt csak azok jelentenek, akik egyházi szolgálati jogviszonyban állnak (pl: szerzetestanárok), akik nevelési-oktatási intézményben gondozónők és takarítók, szakorvosok, úszómesterek, műszaki vezetők, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatottak (az ő jogállásuk elnevezése "köznevelési dolgozó"), továbbá azok, akik a közoktatásban csak óraadóként dolgoznak.

Státusztörvény: így változik a pedagógusok fizetése

A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvény végrehajtási tervezete mindössze két nappal a tanévkezdés előtt, 2023. augusztus 30-án jelent meg, és nem lett sokkal rövidebb, mint a korábbi, júliusban elfogadott rendelet. A közel száz oldalas törvényt jogász segítsége nélkül - de még azzal is - meglehetősen sok időbe telne értelmezni. A legfontosabb változásokat éppen emiatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egy részletes táblázatban szedte össze.

Az egyik ilyen, hogy megszűnik a pedagógusok kötelező, háromévente esedékes előremenetele. Míg korábban ez a pedagógus II. fokozatig volt kötelező, mostantól elég lesz a pedagógus I. minősítést megszerezni, a fokozatokhoz pedig az alábbi illetménysávokat rendelik:

• Gyakornok: 440 000 ft
• Pedagógus I: 440 000 - 1 065 000 ft
• Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 ft
• Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 ft
• Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 ft

A pontos összeg megállapításához a szintén a státusztörvényben megjelent teljesítményértékelési rendszert fogják használni, ez azonban feltehetőleg csak a 2024/25-ös tanévtől fogják alkalmazni.

Az ünnepek alatt azonban a kormány újabb döntést hozott: 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógus-átlagbér. A pályakezdő gyakornokok fizetése pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített  illetményhez képest 528 800 Ft-ra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek.

Növekvő munkaidő, változó délutáni felügyelet

A törvényben továbbá a korábban meghatározott, napi maximum 8 órás munkadőt 12-re, a heti maximum 40 órát pedig 48-ra emelik, míg a korábban heti 8 órás kötetlen munkaidő tulajdonképpen megszűnik, a továbbiakban az intézmények vezetői, de akár a tankerületi igazgató is elrendelheti a "szabadfelhasználású munkaidő" intézményben történő elvégzését. Ez lehet például a dolgozatjavításra fordított munkaidő, a szülőkkel való kapcsolattartás, vagy a jegyek beírása a KRÉTA nevű tanulmányi rendszerbe.

De módosul a délutáni felügyelet időtartama is. Ezt korábban 17 óráig, mostantól azonban reggel 7 és 8 óra között, valamint 16-18 óra között kell biztosítani. Arról nem is beszélve, hogy míg korábban a feladatellátási hely egy adott intézmény volt (ami a munkaszerződésben szerepelt), mostantól  a tankerületi központ utasíthatja a pedagógusokat a - járáson belül - más iskolában vagy óvodában történő munkavégzésre.

"Az utasítás akkor rendelhető el, ha az új feladatellátási hely és a lakóhely között − tömegközlekedési eszközzel − történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg" - teszik hozzá.

Ez alól azok a pedagógusok képeznek kivételt, akikek alsó tagozatos, vagy annál fiatalabb gyereke van.

Változik továbbá a próbaidő hossza is. Míg korábban ez 3-4 hónapban volt meghatározva, addig - a korábbi tervezettel ellentétben, ami 6 hónapra növelte volna - mostantól ez 3 hónap lesz, továbbá míg korábban két hónap volt a pedagógusok lemondási ideje, ez mostantól 90 nap, vagyis három hónap lesz, és a korábban napi kettő, heti hat órára limitált helyettesítési korlát is jócskán megnő: akár 28 is lehet egy héten, mivel a helyettesítések száma átcsoportosítható lesz. Sőt, akár vasárnapi munkavégzést is elrendelhetnek, amennyiben valamilyen rendezvényről, vagy intézményen kívüli programról van szó.

Végezetül pedig a nyári szünet is rövidebb lehet, a rendelet szerint ugyanis a 180 napból álló tanév akár július 15-ig is meghosszabbítható. Az elmaradt tanítási napokat mindenképp pótolni kell.

Sztrájk

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a "bosszútörvénynek" is nevezett jogszabály nem véletlen érdemelte ki ezt az elnevezést, az ugyanis nem csak közoktatás általános válságára, többek között a tanárhiányra, a pedagógia teljesítmény romlására, a katasztrofális forráshiányra és az oktatás társadalmi leértékelődésére ad kétséges állami választ, de a pedagógusok elégedetlenségét és tiltakozását is el akarja fojtani.

A jogszabályban ugyanis kitérnek a pedagógusok sztrájkjára és szólásszabadságára is. Ezzel kapcsolatban azt írják: még munkaidőn kívül sem szabad negatívan nyilatkozni a közoktatásról, mivel az gyengíti az abba vetett bizalmat. A sztrájkot pedig azzal a fenyegetéssel igyekeznek visszaszorítani, hogy lehetséges csoportot, vagy akár egész osztályt is megszüntetni, a tanulókat pedig másik iskolába átvezényelni. Ennek eredménye pedig a zsúfolt osztályterem, és hogy ilyen körülmények között lehetetlen lesz tanítani, amiért a PDSZ szerint a szülők a sztrájkoló tanárokat okolják majd.