Újabb megoldás a pedagógushiányra: már alsós tanítók is oktathatnak nyolcadikosokat

A januárban érvénybe lépett kormányrendelet szerint az alsós tanítók már nyolcadik osztályig taníthatnak, óvónőként pedig középfokú végzettséggel is el lehet helyezkedni.

Az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) hatályba lépése miatt több változás is történt a tanárok és az óvodapedagógusok foglalkoztatásának szabályaiban - vette észre a Népszava.

A lap felfigyelt arra, hogy a kormányrendelet pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményeiről szóló melléklete szerint az alsós osztályokban (1-4. évfolyam) dolgozó tanítók már az általános iskola végéig, vagyis egészen 8. osztályig beoszthatók tanári feladatokra.

Ennek kapcsán a Népszava felkereste a Belügyminisztériumot, akik azt válaszolták, hogy "a tanítók eddig is jogszerűen taníthattak az 5. és a 6. évfolyamokon, az új szabályozás csak kibővítette ezt a lehetőséget."

A 2024. december 31-éig érvényes rendelet azonban kitért arra is, hogy felsőbb évfolyamokon egy adott tantárgyat csak “a tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett” tanító taníthat. Az új szabályozásban viszont ilyen feltétel már nem szerepel.

Emellett változtak az óvodapedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi követelmények is. A hatályos rendelet szerint ebben a munkakörben

már nemcsak felsőfokú óvodapedagógus diplomával, hanem a középfokú óvodai nevelő szakképzettség megszerzésével is lehet dolgozni.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint egyértelműen a pedagógushiány az oka a foglalkoztatási szabályok megváltoztatásának.

A rendelet megváltoztatásával mostantól lényegében bármilyen tantárgy oktatására beoszthatják az általános iskolák felső tagozatain az alsós tanítókat is

- nyilatkozta az ügyvivő és hozzátette, hogy a tanítóképzés nem a felső tagozatos korosztály nevelésére, oktatására készít fel, sem pedagógiai, sem pszichológiai, sem pedig tantárgypedagógiai, módszertani értelemben.

A pedagógushiányt a pályát vonzóvá tevő jogszabályi környezettel, biztos előmenetellel és abban mindenki számára garantált béremeléssel, jóval kevesebb munkaterheléssel és szakmai autonómiával lehet hatékonyan kezelni úgy, hogy ezzel együtt az oktatás színvonala is emelkedjen – fogalmazott Nagy Erzsébet.

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?