A pedagógusképzésekre felvettek mindössze 20 százaléka fejezi be az egyetemet és áll munkába

9728 felvett hallgató közül csak 2231-en álltak munkába a 2023/24-es tanévben.

  • Székács Linda

Mindössze 2231 pályakezdő pedagógus állt munkába a 2023/24-es tanévben - tudta meg a Népszava az Oktatási Hivataltól.

A 2023-ban diplomázott pedagógusok zöme - mivel a képzés öt évig tart - 2018-ban kezdte meg a tanulmányait. A felvi.hu statisztikái szerint ebben az évben az általános felvételi eljárás során 17 800-an jelentkeztek pedagógusképzésre, a pótfelvételi során pedig további 1005 fővel nőtt a jelentkezők száma. A felvettek száma végül a  tavaszi felvételit követően 9289 fő, a pótfelvételi után 439 fő volt, ami tehát azt jelenti, hogy 2018 szeptemberében összesen 9728-en kezdték meg a pedagógusképzést, azt azonban csak a töredékük, 22,9 százalékuk fejezte be.

Ez egyébként egyáltalán nem kiugró adat. A 2022/23-as tanévben végzett, 2017-ben felvett pedagógushallgatóknak is mindössze körülbelül 20 százaléka fejezte be az egyetemet, majd 1884 pályakezdő állt munkába 2022 szeptemberében.

Ez arra is rávilágít, hogy a pályára lépő pedagógusok aligha enyhítik az egyre súlyosbodó tanárhiányt. Ahogy arról a múlt héten beszámoltunk, tavalyhoz képest idén 1610 fővel csökkent a főállásban foglalkoztatott pedagógusok száma, így a köznevelésben és a szakképzésben dolgozó főállású pedagógusok száma jelenleg 145 589 fő, ami az elmúlt tíz évben a legalacsonyabb. Ennek oka feltételezhetően az alacsony bérek és a státusztörvény.

A 2023-as általános felvételi során egyébként 18 673 fő jelentkezett valamilyen pedagógusképzésre, a pótfelvételin pedig további 3867 diák jelölt meg valamilyen pedagógus szakot. Közülük végül összesen 12 796-an kerültek be és kezdték meg a tanulmányaikat. Az, hogy végül hányan fejezik be a képzést és állnak munkába, évekkel később, 2028-ban fog kiderülni.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.