A pedagógusképzésekre felvettek mindössze 20 százaléka fejezi be az egyetemet és áll munkába

9728 felvett hallgató közül csak 2231-en álltak munkába a 2023/24-es tanévben.

  • Székács Linda

Mindössze 2231 pályakezdő pedagógus állt munkába a 2023/24-es tanévben - tudta meg a Népszava az Oktatási Hivataltól.

A 2023-ban diplomázott pedagógusok zöme - mivel a képzés öt évig tart - 2018-ban kezdte meg a tanulmányait. A felvi.hu statisztikái szerint ebben az évben az általános felvételi eljárás során 17 800-an jelentkeztek pedagógusképzésre, a pótfelvételi során pedig további 1005 fővel nőtt a jelentkezők száma. A felvettek száma végül a  tavaszi felvételit követően 9289 fő, a pótfelvételi után 439 fő volt, ami tehát azt jelenti, hogy 2018 szeptemberében összesen 9728-en kezdték meg a pedagógusképzést, azt azonban csak a töredékük, 22,9 százalékuk fejezte be.

Ez egyébként egyáltalán nem kiugró adat. A 2022/23-as tanévben végzett, 2017-ben felvett pedagógushallgatóknak is mindössze körülbelül 20 százaléka fejezte be az egyetemet, majd 1884 pályakezdő állt munkába 2022 szeptemberében.

Ez arra is rávilágít, hogy a pályára lépő pedagógusok aligha enyhítik az egyre súlyosbodó tanárhiányt. Ahogy arról a múlt héten beszámoltunk, tavalyhoz képest idén 1610 fővel csökkent a főállásban foglalkoztatott pedagógusok száma, így a köznevelésben és a szakképzésben dolgozó főállású pedagógusok száma jelenleg 145 589 fő, ami az elmúlt tíz évben a legalacsonyabb. Ennek oka feltételezhetően az alacsony bérek és a státusztörvény.

A 2023-as általános felvételi során egyébként 18 673 fő jelentkezett valamilyen pedagógusképzésre, a pótfelvételin pedig további 3867 diák jelölt meg valamilyen pedagógus szakot. Közülük végül összesen 12 796-an kerültek be és kezdték meg a tanulmányaikat. Az, hogy végül hányan fejezik be a képzést és állnak munkába, évekkel később, 2028-ban fog kiderülni.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.