32 százalékos béremelés: tavasszal és év végén újabb bérkorrekció várható

Az év első sztrájktárgyalásán többek között azt is tisztázták, mihez képest emelkednek 32 százalékkal a pedagógusbérek.

  • Székács Linda

A 32 százalékos béremelést a múlt évi átlagbérhez fogják számolni - tudták meg a szakszervezetek a keddi sztrájktárgyaláson.

Ahogy arról az Eduline-on is részletesen beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök december 21-i bejelentése után december 28-án nyilvánosságra hozta a Belügyminisztérium az ígért 32,2 százalékos béremelés alapján meghatározott bérsávokat, ami szerint januártól nem lehet kevesebb a pedagógusok bruttó bére, mint

  • Pedagógus I. besorolás esetén 538 000 forint,
  • Pedagógus II. besorolás esetén 555 000 forint,
  • Mesterpedagógus kategóriában 630 000 forint,
  • Kutatótanár esetén pedig 750 000 forint.

Az, hogy a 32,2 százalékos béremelés pontosan mihez képest valósulna meg, eddig nem volt tisztázott, a keddi sztrájktárgyaláson azonban a szakszervezetek azt a választ kapták, hogy a béremelés a 2023-as átlagbérhez képest történik majd. Hozzáteszik: ez kevesebb, mint ami a novemberi fizetéshez képest járna, ugyanakkor Maruzsa Zoltán megerősítette, hogy márciusban lesz még egy bérkorrekció, hogy a diplomás átlagkeresetek 72 százalékára felzárkóztassák a tanárbéreket, és év végén is várható egy újabb korrekció.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvezetője azt is hozzátette: ha bértömegre adják az említett béremelést, kell, hogy legyen mozgásterük az intézményeknek, amiben az iskolaigazgatóknak és a tankerületi vezetőknek lesz a legnagyobb szerepe, hogy "ne az alsó határt érjék el a kollégák, hanem attól jóval magasabbakat."

"Egyetértettünk abban, hogy a pedagógus végzettségű, nevelést és oktatást közvetlenül segítükre is vonatkozik a béremelés"

- tette hozzá Nagy Erzsébet, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben egy intézményben ez nem így van, azt feltétlen jelezzék.

A nem pedagógus végzettségű, illetve technikai dolgozók béremeléséről egyelőre nem esett szó Maruzsa Zoltán részéről.

A tárgyalások jövő szerdán, vagyis január 17-én folytatódnak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.