Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Közleményben tisztázta a Kulturális és Innovációs Minisztérium a szakképzésben oktatók béremelésének körülményeit.
A minisztériumot korábban azzal kapcsolatban kerestük, hogy valóban kimaradnak-e a szakképzésben dolgozók a pedagógusok 32,2 százalékos béremeléséből, hiszen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezetének képviselői korábban arról beszéltek: mivel a szakképzésben oktatók béremelése nem szerepel az EFOP Plusz program vállalásaiban, ezért ők nem számíthatnak az Orbán Viktor miniszterelnök által december 21-én belengetett, majd december 29-én "társadalmi egyeztetésre" bocsátott, de a Magyar Közlönyben már megjelent béremelésre.
A KIM a szerdán kiadott közleményében azt írja, "a szakképzésben oktatók átlagbérét legalább azonos arányban kell növelni a pedagógusok illetménye emelésének mértékével", ezért a 2023 decemberében bejelentett 10 százalékos béremeléshez képest az esetükben is 32,2 százalékos béremelés valósul meg.
"2023-ban két lépcsőben, összességében átlagosan 15 százalékos béremelésre került sor a szakképzésben oktató tanárok esetében. Az elmúlt napokban megjelent a pedagógusok bérfejlesztéséről szóló koncepció, amelynek intézkedései a szakképzésben dolgozók béremelésére vonatkozóan is végrehajtásra kerülnek. Bár az operatív programokról folytatott tárgyalások során a szakképzésben oktatók béremeléséhez való hozzájárulástól Brüsszel elzárkózott, a kormány a nemzeti költségvetésből a pedagógus béremeléssel megegyező mértékű emelést biztosít a mintegy 24 ezer szakképzésben oktatónak" - írják.
A szakképzésben dolgozók béremelése - a köznevelésben dolgozó pedagógusok emeléséhez hasonlóan - 2024 januárjától lép életbe.
A pedagógusbér-emelésről bővebben ebben a cikkünkben olvashattok:
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.