Hivatalos: nem maradnak ki a szakképzésben dolgozók a pedagógusbér-emelésből

Közleményben tisztázta a Kulturális és Innovációs Minisztérium a szakképzésben oktatók béremelésének körülményeit.

  • Székács Linda
A 2023. évi kétlépcsős bérfejlesztést követően a 2024. évben tovább emelkedik a szakképzésben dolgozók bére - derül ki a Kulturális és Innovációs szerdai közleményéből.

A minisztériumot korábban azzal kapcsolatban kerestük, hogy valóban kimaradnak-e a szakképzésben dolgozók a pedagógusok 32,2 százalékos béremeléséből, hiszen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezetének képviselői korábban arról beszéltek: mivel a szakképzésben oktatók béremelése nem szerepel az EFOP Plusz program vállalásaiban, ezért ők nem számíthatnak az Orbán Viktor miniszterelnök által december 21-én belengetett, majd december 29-én "társadalmi egyeztetésre" bocsátott, de a Magyar Közlönyben már megjelent béremelésre.

A KIM a szerdán kiadott közleményében azt írja, "a szakképzésben oktatók átlagbérét legalább azonos arányban kell növelni a pedagógusok illetménye emelésének mértékével", ezért a 2023 decemberében bejelentett 10 százalékos béremeléshez képest az esetükben is 32,2 százalékos béremelés valósul meg.

"2023-ban két lépcsőben, összességében átlagosan 15 százalékos béremelésre került sor a szakképzésben oktató tanárok esetében. Az elmúlt napokban megjelent a pedagógusok bérfejlesztéséről szóló koncepció, amelynek intézkedései a szakképzésben dolgozók béremelésére vonatkozóan is végrehajtásra kerülnek. Bár az operatív programokról folytatott tárgyalások során a szakképzésben oktatók béremeléséhez való hozzájárulástól Brüsszel elzárkózott, a kormány a nemzeti költségvetésből a pedagógus béremeléssel megegyező mértékű emelést biztosít a mintegy 24 ezer szakképzésben oktatónak" - írják.

A szakképzésben dolgozók béremelése - a köznevelésben dolgozó pedagógusok emeléséhez hasonlóan - 2024 januárjától lép életbe.

A pedagógusbér-emelésről bővebben ebben a cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.