A szakképzésben dolgozókra is vonatkozik a pedagógusok 32 százalékos béremelése?
A PDSZ szerint a 32,2 százalékos béremelés rájuk sajnos nem vonatkozik.
Székács Linda
Frissítés (2024.01.03, 16:36)
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményben cáfolta a szakszervezetek állítását, amely szerint a szakképzésben dolgozók kimaradnának a pedagógusbér-emelésből.
"Bár az operatív programokról folytatott tárgyalások során a szakképzésben oktatók béremeléséhez való hozzájárulástól Brüsszel elzárkózott, a kormány a nemzeti költségvetésből a pedagógus béremeléssel megegyező mértékű emelést biztosít a mintegy 24 ezer szakképzésben oktatónak" - írják.
A béremelésről bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:
"A kormány döntése szerint 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógus-átlagbér, a pályakezdő gyakornokok fizetése pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 000 Ft-os illetményhez képest 528 800 Ft-ra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek" - jelent meg december 29-én a Belügyminisztérium közleményében, egy nappal később pedig a Magyar Közlönyben is.
Orbán Viktor miniszterelnök december 21-én jelentette be, hogy a korábban ígért 10 százalékos béremelés helyett a pedagógusoknak januártól várhatóan 32,2 százalékkal növekszik majd a fizetése. Két nappal a 2023-as év vége előtt a Belügyminisztérium egy táblázatot is közölt arról, hogy a béremelés szerint mik a januártól érvényes bérsávok. Ebben az alábbiakat határozták meg:
Pedagógus I. besorolás esetében bruttó 538 000 forint,
Pedagógus II. besorolás esetén bruttó 555 000 forint,
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének táblázata szerint ez nettóban azt jelenti, hogy a gyakornok bére nettó 351 652 forint, a 25 év alattiak SZJA-mentességével nettó 430.972 forint. Míg
Pedagógus I. fokozat esetén nettó 357 770 forint,
Pedagógus II. esetén nettó 369 075 forint,
Mesterpedagógus fokozatban nettó 418 950 forint,
a kutatótanároknak pedig nettó 498 750 forint. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a kutatótanárok létszáma "elenyésző."
Később azonban Gulyás Gergely az ATV-nek adott interjújában úgy nyilatkozott: a béremelést egyelőre (annak ellenére, hogy a Magyar Közlönyben is közölték) csak társadalmi vitára bocsátották, az Európai Uniótól várt hivatalos dokumentum - amit Orbán Viktor már december 21-én is a béremelés feltételeként emlegetett - még nem érkezett meg. Az ígéret azonban az, hogy a pedagógusok februári bére már a fentebb említett összegek szerint lesz meghatározva.
Jogosan merülhet fel azonban az a kérdés, hogy a fenti bértáblázat (vagy annak tervezete) a szakképzésben oktatókra is vonatkozik-e, hiszen a kormány olyannyira külön kezeli a szakképzést, hogy még a tanév rendje sem egyforma a közoktatásban és a szakképzésben tanuló diákok számára.
A témával kapcsolatban a PDSZ azt írja: mivel az EFOP Plusz programban nincs benne a szakképzés, ezért a béremelés a szakképzésben dolgozókra sajnos nem vonatkozik.
A szakképzésben dolgozók béremelésével kapcsolatban Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára az M1-nek december elején azt mondta: januártól a szakképzésben 10 százalékos bérfejlesztés valósul meg.
Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Több iskola is arról számolt be, hogy megérkeztek a tankönyvek, zajlik azok átvétele és rendszerezése, hogy a szeptemberi becsengetésre minden készen álljon.
Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
