Kiderültek a 2026–27-es pedagógusbérek alsó határai, a 2025-ös kompenzáció csúszik

A PDSZ és a PSZ képviselői szerint továbbra is bizonytalan a pedagógusbérek jövője: a 2026–27-re ígért emelésekről ugyan részletes számokat közölt a minisztérium, a 2025-re járó bérkompenzáció viszont csak 2026 tavaszán érkezhet meg, miközben az egyéni béremelés garanciája is kikerült a rendelettervezetből.

Többszöri kérés után hívta meg egyeztetésre Maruzsa Zoltán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ). A megbeszélésen a pedagógusbérek 2025-ös és 2026–27-es alakulásáról volt szó. Az egyeztetésen Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke és Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke számolt be a részletekről.

Nagy Erzsébet szerint a találkozón világossá vált, hogy a kormány a nevelést, oktatást közvetlenül segítőknek nem tervez további, célzott bérfejlesztést. Facebookon közzétett videójukban elmondták, hogy: „Ahogyan arra számítottunk is, semmiféle plusz béremelést nem adnak, tehát azzal lehet számolni, hogy a garantált bérminimum 7%-kal nő. Mindenki továbbra is marad a rajtvonalon, és egyszerűen ezzel nem óhajtanak foglalkozni.”

 

A PDSZ szerint a minisztérium továbbra is „kedvező létszámadatokra” hivatkozik, holott több intézményben olyan feladatokat is szülők végeznek szívességből, amelyeket eddig szakemberek láttak el.

Megvannak 2026–27-es bérek alsó határai

A pedagógusbérek 2026–27-es emeléséről Gosztonyi Gábor számolt be részletesen. Kiemelte, hogy: „Mindenki bértömeget fog kapni, intézményenként lesz meghatározva.”

Bemutatta a jövő évre vonatkozó alsó bérhatárokat:
  • Gyakornok: 705 000 Ft
  • Pedagógus I: 718 000 Ft
  • Pedagógus II: 725 000 Ft
  • Mesterpedagógus: 785 000 Ft
  • Kutatótanár: 915 000 Ft

Gosztonyi hangsúlyozta, hogy a fokozatok közti különbségek egyértelműen kimutathatók: „A gyakornoki fizetés 10%-al emelkedik, a pedagógus I. 9,9%-kal, a pedagógus II. 9,8%-kal, a mesterpedagógus 9,5%-kal, a kutatótanár pedig 8,9%-kal.”

A bruttó 25 ezer forintot sem éri el a pedagógusok átlagos őszi béremelése

A PSZ alelnöke hozzátette a most látott rendelettervezetből hiányzik a tavalyi „egyéni munkavállalói béremelési garancia."

 

Facebook

A 2025-ös béremelést csak 2026-ban fizetnék ki

2025 végéig el kellene érni a diplomás átlagbér 80%-át. A szakszervezeti számítások szerint jelenleg csak 78–78,2% körül tartunk, vagyis további emelés járna a pedagógusoknak.

Kértük, hogy kérjék ki a KSH-tól az első kilenc hónap pedagógusátlagbérét és a diplomás átlagbéreket, hogy lássuk, hol tartunk. Nem mondtak semmit

- tette hozzá a Gosztonyi Gábor.

A megbeszélésen elhangzott az is, hogy a 2025-re járó bérkompenzációt csak 2026 márciusában egy összegben fizetnék ki. A szakszervezetek szerint ez azt jelenti, hogy a kormány a választások utánra halasztaná a tényleges korrekciót.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.