"A pedagógusokat nem a kiszivárogtatott irományok, nem a kormánypropaganda, hanem az érdekelné igazán, ha az ország most, a jelenben fejlődne"

A PDSZ azt szeretné, ha megérkeznének az uniós pénzek és az elmúlt 15 év elhibázott döntései miatt elszalasztott esélyeket visszaszerezhetné az ország.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közösségi oldalán reagált a Magyar Nemzet oldalán megjelent cikkre, mely szerint a pedagógusszakszervezetet nem érdekli, hogy ha a Tisza Párt nyerné a választásokat, akkor a többkulcsos adózást vezetne be. Ez pedig a lap szerint érzékenyen érintené a tanárokat, mert csökkenne a nettó fizetésük.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a szakszervezet közösségi oldalán egy posztban fejtette ki, hogy a lap szerdán kereste meg őket, ők pedig csak csütörtökön válaszoltak, hiszen a tanév kezdése miatt nagyobb médiafigyelmet kapnak. Nagy megjegyezte, hogy a cikk a PDSZ elküldött válasza előtt jelent meg az oldalon.

A bejegyzésben a szakszervezet ügyvivője kifejtette, hogy "a pedagógusok, ahogy minden dolgozó, azt szeretnék, hogy a bérek ne csökkenjenek, hanem nőjenek, és hogy a fizetés kiszámítható, előrelátható és méltó legyen. A 2031-ig tartó EFOP Plusz programban szereplő kormányzati vállalás alapján a diplomás átlagbér 80%-át kell megkapniuk a pedagógusoknak."

 

Nagy úgy fogalmazott, hogy az arányos közteherviselés és a nagy jövedelmek igazságosabb megadóztatása elvben elfogadható társadalmi cél, azonban "a közoktatásban dolgozókat azonban jelenleg ennél jóval nagyobb gondok sújtják:

  • a kiszámíthatatlan bérek,
  • a megalázó teljesítményértékelésből fakadó tartós hátrányok,
  • a munkaterhek folyamatos növelése,
  • a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkatársak továbbra is rendkívül alacsony bérei."

Nagy kiemelte, hogy ahhoz, hogy a helyzet javuljon egy biztos előmenetelt nyújtó bértáblára lenne szükség, illetve a NOKS-os dolgozók fizetését is sürgősen emelni kellene, hiszen csak a garantált bérminimum plusz legfeljebb 10%-ot kapják.

A pedagógusokat nem a kiszivárogtatott irományok, nem a kormánypropaganda, hanem az érdekelné igazán, ha az ország most, a jelenben fejlődne, az uniós pénzek beérkeznének, és az elmúlt 15 év elhibázott döntései miatt elszalasztott esélyeket végre visszaszerezhetnénk – ez az, ami igazán számít az oktatásban is.

- tette hozzá.

Az Eduline-on is részletesen beszámoltunk arról, hogy a pedagógusok teljesítményértékelésén sokan azért nem fértek bele a kiemelkedő kategóriába, mert az igazgatók szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületektől, hogy az erre szánt bérkeret miatt túl sokan nem érhetnek el 80 pontnál többet. És arra is volt példa, akinek utólag csökkentették 79 pontja az eredményét.

 

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.