"A pedagógusokat nem a kiszivárogtatott irományok, nem a kormánypropaganda, hanem az érdekelné igazán, ha az ország most, a jelenben fejlődne"

A PDSZ azt szeretné, ha megérkeznének az uniós pénzek és az elmúlt 15 év elhibázott döntései miatt elszalasztott esélyeket visszaszerezhetné az ország.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közösségi oldalán reagált a Magyar Nemzet oldalán megjelent cikkre, mely szerint a pedagógusszakszervezetet nem érdekli, hogy ha a Tisza Párt nyerné a választásokat, akkor a többkulcsos adózást vezetne be. Ez pedig a lap szerint érzékenyen érintené a tanárokat, mert csökkenne a nettó fizetésük.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a szakszervezet közösségi oldalán egy posztban fejtette ki, hogy a lap szerdán kereste meg őket, ők pedig csak csütörtökön válaszoltak, hiszen a tanév kezdése miatt nagyobb médiafigyelmet kapnak. Nagy megjegyezte, hogy a cikk a PDSZ elküldött válasza előtt jelent meg az oldalon.

A bejegyzésben a szakszervezet ügyvivője kifejtette, hogy "a pedagógusok, ahogy minden dolgozó, azt szeretnék, hogy a bérek ne csökkenjenek, hanem nőjenek, és hogy a fizetés kiszámítható, előrelátható és méltó legyen. A 2031-ig tartó EFOP Plusz programban szereplő kormányzati vállalás alapján a diplomás átlagbér 80%-át kell megkapniuk a pedagógusoknak."

 

Nagy úgy fogalmazott, hogy az arányos közteherviselés és a nagy jövedelmek igazságosabb megadóztatása elvben elfogadható társadalmi cél, azonban "a közoktatásban dolgozókat azonban jelenleg ennél jóval nagyobb gondok sújtják:

  • a kiszámíthatatlan bérek,
  • a megalázó teljesítményértékelésből fakadó tartós hátrányok,
  • a munkaterhek folyamatos növelése,
  • a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkatársak továbbra is rendkívül alacsony bérei."

Nagy kiemelte, hogy ahhoz, hogy a helyzet javuljon egy biztos előmenetelt nyújtó bértáblára lenne szükség, illetve a NOKS-os dolgozók fizetését is sürgősen emelni kellene, hiszen csak a garantált bérminimum plusz legfeljebb 10%-ot kapják.

A pedagógusokat nem a kiszivárogtatott irományok, nem a kormánypropaganda, hanem az érdekelné igazán, ha az ország most, a jelenben fejlődne, az uniós pénzek beérkeznének, és az elmúlt 15 év elhibázott döntései miatt elszalasztott esélyeket végre visszaszerezhetnénk – ez az, ami igazán számít az oktatásban is.

- tette hozzá.

Az Eduline-on is részletesen beszámoltunk arról, hogy a pedagógusok teljesítményértékelésén sokan azért nem fértek bele a kiemelkedő kategóriába, mert az igazgatók szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületektől, hogy az erre szánt bérkeret miatt túl sokan nem érhetnek el 80 pontnál többet. És arra is volt példa, akinek utólag csökkentették 79 pontja az eredményét.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.