Rétvári Bence kijelentette, hogy a pedagógusok végre olyan bért kapnak, amely méltó a hivatásukhoz – a pedagógus szakszervezetek vezetői ezzel szemben azt állítják, a tanárok új bérezése nem emelte jelentősen a pedagógus szakma presztízsét.
Az OECD kimutatása szerint 2021-ben a magyar tanárok keresete nagyjából a felsőfokú végzettségű, teljes munkaidős dolgozók bérének 60 százalékát tette ki – akkoriban ez volt a legrosszabb arány. 2023–2024 között javult a helyzet, de még mindig 34 százalékos a lemaradás, szemben az OECD e körben mért 17 százalékos átlagával.
Az elmúlt évek béremelései után is egy másfél évtizedes tapasztalattal dolgozó magyar középiskolai tanár jövedelme még mindig a legalacsonyabb az OECD-ben: a rangsorban a 34–35. állnak.
A kormány 2022-től több lépcsőben indított béremelési programot, amelynek eredményeként 2025-re az átlagos pedagógusfizetés 75 százalék körüli emelkedést ért el, és a kormányzati kommunikáció szerint az átlagos tanári bérek elérték a havi 777–844 ezer forintot. A kezdők esetében ez 705 ezer forintról indult, a tapasztaltabbak havonta 800–900 ezer forintos bruttó jövedelmet is elérhetnek. A kormány deklarált célja, hogy a tanári átlagbér belátható időn belül elérje a nemzetgazdasági átlagbér 80 százalékát.
A KSH adatai szerint tavaly nagyrészt 680–710 ezer forint közötti sávban mozogtak a bruttó nemzetgazdasági átlagbérek, összességében 9–10 százalék éves növekedési ütemmel.
Az új bérek nem emelték jelentősen a szakma presztízsét
A kérdés, hogy lehet-e ebből arra következtetni, hogy a pedagógusok bére mára megközelítette azt a színvonalat, amelyet a szakma presztízse megkívánna. Erről Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, és Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke (PSZ) beszélt a Hírklikknek.
Nagy Erzsébet elmondta, hogy jelentősen emelkedtek a vezetői megbízási díjak – ezek húzzák felfelé az átlagot is. Ha viszont azt nézzük, hogy az egyes fizetési fokoknak a minimuma hol tart, akkor nem lehet azt mondani, hogy a szakma presztízsét az új bérek jelentően emelték volna. A pedagógusok többsége most a saját fokozatának megfelelő minimummal van besorolva, ami nettó 400 ezer forint körül mozog. Arra is felhívta a figyelmet, hogy összecsúsztak a fizetési fokozatok: ha valaki átminősül pedagógus egyből pedagógus kettőbe, akkor gyakran az a tapasztalat, hogy a fizetése lényegében nem nő, ha előtte valamilyen pótlék miatt többet keresett, mint a fokozathoz rendelt minimumérték.
Egyre több diák éri el az egészséges szintet a Netfit adatai alapján – mondta Pintér Sándor a Diákolimpia 2024/2025 tanévi országos döntőin kiemelkedő sportszakmai eredményeket elért pedagógusok és intézmények részére rendezett díjátadón csütörtökön Budapesten.
A mostani emelés legsúlyosabb ellentmondása, hogy nincs meghatározva az egyes fizetési fokozatokba tartozóknál az, hogy mennyivel kötelező évente emelni a béreket. A rendelet intézményenként 10 százalékos átlagot ír elő, így előfordulhat, hogy valaki egyáltalán nem kap béremelést, vagy csak minimálisat.
Egy ponton ahelyett, hogy nőne, csökken a fizetés
A kezdő 700 ezer forint feletti fizetéssel mindenki elégedett lehet, egészen addig, ameddig valaki át nem kerül gyakornoki státuszból a kötelező pedagógus egybe. A gyakornoki illetményhez kapcsolódik egy 11 600 forintos kiegészítő pénz is, amit a gyakornok kapásból elveszít, amikor a kötelező minősítés után átlép az első pedagógusi fokozatba.
Nagy Erzsébet felhívta a figyelmet, hogy a béremelési hullám európai uniós vállalás volt: előírták, hogy a gyakornoki fizetéseket jobban kell emelni, mint a többi fizetési fokozatot. Ezért van az, hogy esetükben megvalósul a 10 százalékos emelés, de ez valójában mézesmadzag. A kérdés, hogy a gyakornokok a pályán maradnak-e, amikor azzal szembesülnek, hogy később lényegesen kisebb lesz a bérnövekedésük: a pótlékot elbukják, miközben az ellátandó óraszám húszról huszonnégyre emelkedik, ami igazából fizetéscsökkenést jelent.
Mára csak szinten tartásra elég
Gosztonyi Gábor azzal egészítette ki, hogy béremelés csak az előző években volt, ami most van, már jó esetben is csak szinten tartásra, és arra elég, hogy az Európai Bizottsággal kötött megállapodásnak megfelelően, a diplomás átlagbérek 80 százalékához felzárkóztassák, és 2031-ig ezen a szinten tartsák a pedagógusok fizetését.
Hozzátette, hogy Nyugat-Európában is vegyes szinten mozog a tanári pálya elismertsége: van, ahol az OECD által felállított táblázat 100 százaléka körüliek a tanári fizetések, olyan is akad, ahol annál is magasabbak, de a többi diplomás pályához viszonyítva átlagosan mégiscsak annak a 80–90 százalékát keresik az uniós országokban is a tanárok.
A NOKS-os dolgozók közben éhen halnak
Korábban az Eduline is megírta, hogy a nevelést és oktatást közvetlenül segítők bérei továbbra is elképesztően alacsonyak, és a kormány továbbra sem tartja szükségesnek a rendszergazdák, titkárok, pedagógiai asszisztensek béremelését. Egy pedagógiai asszisztens nemrég úgy fogalmazott a fizetéséről, „éhen halni pont elég”. A december 9-i bértárgyaláson Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a szakszervezetek számára világosság tette; a nevelést és oktatást közvetlenül segítők és a technikai dolgozók a kötelező minimálbér és garantált bérminimum emelésén kívül nem számíthatnak egyéb béremelésre. Annak ellenére, hogy sokak fizetése még a nettó 200 ezer forintot sem éri el, a legtöbbeké pedig adókedvezményekkel együtt is havi 250-300 ezer forint között mozog.
