820 ezer forintra emelkedhet a pedagógusok átlagbére 2025-ben

A kormány azt ígéri, folytatódik a pedagógusbér-emelés.

  • Székács Linda

2025-ben havi 820 ezer forintra emelkedik a pedagógusok átlagbére - ígérte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.

A jelenleg hatályos jogszabály szerint a pedagógusfizetések alsó határa 2024-ben a következőképp alakul:

  • gyakornok: bruttó 528 800 forint (32,2 százalékos emelés)
  • pedagógus I. kategória: bruttó 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés)
  • pedagógus II. kategória: bruttó 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés)
  • mesterpedagógus kategória: bruttó 630 ezer forint (21,2 százalékos emelés)
  • a kutatótanárok esetében: bruttó 750 ezer forint (19 százalékos emelés)

Gulyás szerint a kormány célja, hogy a pedagógusbérek 2025-re elérjék a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ez az összeg a jövő évben bruttó 1 millió 25 ezer forint lesz, így Gulyás Gergely szerint a pedagógus átlagbér is bruttó 820 ezer forintra fog emelkedni.

A miniszter azt is megjegyezte, hogy "nagyon optimista forgatókönyvek szerint" 2027-re a pedagógusok bruttó fizetése az egymillió forintot is meghaladja majd.

Szerdán egyébként a köznevelési intézmények új igazgatóinak kinevezésén az MTI szerint Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt mondta; a kormány vállalta, hogy a megemelt magas szinten megtartja a béreket 2030-ig, vagyis garantálják, hogy senkinek nem csökkenhet a fizetése.

Arról is beszélt továbbá, hogy az idei felvételin a pedagógusképzések a legnépszerűbb szakok közé tartoztak, és hogy a kormány meg fogja szüntetni a pedagógushiányt.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.