Több mint 24 ezer pedagógus maradt ki a teljesítményértékelés utáni béremelésből

A legtöbben mindössze bruttó 20–30 ezer forinttal kaptak többet.

Összesen 24 192 tankerületi iskolában dolgozó pedagógus maradt ki az idei őszi béremelésből, amely az előző tanévben első alkalommal bevezetett teljesítményértékelés eredményei alapján járt – írta meg a Népszava.

A Klebelsberg Központ (KK) adatai szerint idén 58 685 pedagógus részesült béremelésben a munkája alapján, miközben a tankerületi intézményekben 82 877 tanár dolgozott az előző tanévben.

A Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője ismertette a részletes adatokat:

  • 3939 pedagógus kapott bruttó 10 ezer forintnál kevesebbet,
  • 9390 fő 10–20 ezer forint közötti összeget,
  • 29 749 tanár 20–30 ezer forint közötti béremelést,
  • 8801 fő 30–40 ezer forintot,
  • 3734 pedagógus 40–50 ezer forintot,
  • további 3063 fő pedig 50–60 ezer forintot.

A „fejlesztendő” kategóriába 450 pedagógus került.

Megvan, hányast kaptak a pedagógusok a szülőktől és a diákoktól a KRÉTA-ban

Mindez azt jelenti, hogy a tanárok döntő többsége csak szerény mértékű fizetésemelésben részesült, annak ellenére, hogy a KK korábbi tájékoztatása szerint 45 357 pedagógus érte el a kiemelkedő teljesítményszintet.

A pedagógusok értékelését az iskolaigazgatók végezték, akiknek többek között a következő szempontokat kellett figyelembe venniük:

  • a kompetenciamérések eredményei,
  • a tanulmányi eredmények és érdemjegyek alakulása,
  • az érettségi vizsgák eredményei,
  • az óralátogatások tapasztalatai,
  • valamint a tanfelügyeleti értékelések megállapításai.

A pedagógusok legfeljebb 100 pontot szerezhettek. A kiemelkedő teljesítményűnek azokat minősítették, akik legalább 80 pontot értek el – ők havi bruttó 20–60 ezer forint közötti béremelést kaphattak. Az átlagos teljesítményt nyújtó (50–79 pont) tanároknak legfeljebb 20 ezer forint járt.

Nagy Erzsébet szerint az adatok azt mutatják, hogy a teljesítményértékelés erősen szubjektív volt, a besorolások és a béremelések mértéke pedig nem arányos, hanem inkább önkényesnek vagy véletlenszerűnek tűnik. Mint mondta, ez indokolatlanul nagy különbségeket eredményez azok között, akik ugyanazt a munkát végzik.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.