Több mint 24 ezer pedagógus maradt ki a teljesítményértékelés utáni béremelésből

A legtöbben mindössze bruttó 20–30 ezer forinttal kaptak többet.

Összesen 24 192 tankerületi iskolában dolgozó pedagógus maradt ki az idei őszi béremelésből, amely az előző tanévben első alkalommal bevezetett teljesítményértékelés eredményei alapján járt – írta meg a Népszava.

A Klebelsberg Központ (KK) adatai szerint idén 58 685 pedagógus részesült béremelésben a munkája alapján, miközben a tankerületi intézményekben 82 877 tanár dolgozott az előző tanévben.

A Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője ismertette a részletes adatokat:

  • 3939 pedagógus kapott bruttó 10 ezer forintnál kevesebbet,
  • 9390 fő 10–20 ezer forint közötti összeget,
  • 29 749 tanár 20–30 ezer forint közötti béremelést,
  • 8801 fő 30–40 ezer forintot,
  • 3734 pedagógus 40–50 ezer forintot,
  • további 3063 fő pedig 50–60 ezer forintot.

A „fejlesztendő” kategóriába 450 pedagógus került.

Megvan, hányast kaptak a pedagógusok a szülőktől és a diákoktól a KRÉTA-ban

Mindez azt jelenti, hogy a tanárok döntő többsége csak szerény mértékű fizetésemelésben részesült, annak ellenére, hogy a KK korábbi tájékoztatása szerint 45 357 pedagógus érte el a kiemelkedő teljesítményszintet.

A pedagógusok értékelését az iskolaigazgatók végezték, akiknek többek között a következő szempontokat kellett figyelembe venniük:

  • a kompetenciamérések eredményei,
  • a tanulmányi eredmények és érdemjegyek alakulása,
  • az érettségi vizsgák eredményei,
  • az óralátogatások tapasztalatai,
  • valamint a tanfelügyeleti értékelések megállapításai.

A pedagógusok legfeljebb 100 pontot szerezhettek. A kiemelkedő teljesítményűnek azokat minősítették, akik legalább 80 pontot értek el – ők havi bruttó 20–60 ezer forint közötti béremelést kaphattak. Az átlagos teljesítményt nyújtó (50–79 pont) tanároknak legfeljebb 20 ezer forint járt.

Nagy Erzsébet szerint az adatok azt mutatják, hogy a teljesítményértékelés erősen szubjektív volt, a besorolások és a béremelések mértéke pedig nem arányos, hanem inkább önkényesnek vagy véletlenszerűnek tűnik. Mint mondta, ez indokolatlanul nagy különbségeket eredményez azok között, akik ugyanazt a munkát végzik.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.