Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
„Túl vagyunk egy pilot éven, kipróbáltuk” – olvasható az egyik dián, amit a Belügyminisztérium a szakmai tanévnyitó konferencián mutatott be a pedagógusok teljesítményértékeléséről. Ugyanis a 2024/2025-ös tanév volt az első, ahol a pedagógusok munkáját értékelték. Ebbe pedig az igazgató döntésétől függően beszámolhatták a szülőktől, diákoktól érkezett visszajelzéseket is.
Az Eduline-on is részletesen beszámoltunk arról, hogy még májusban kaptak egy olyan üzenetet a KRÉTA-ban az általános iskolások, alapfokú művészeti iskolások esetében a szülők, míg a gimnáziumba, szakgimnáziumba és szakiskolába járó 9-13. osztályosoknál a diákok, hogy egy egytől ötig terjedő skálán értékeljék a pedagógusok munkáját meghatározott szempontok alapján.
Lakos Gábor
A szülőknek kiküldött szempontok között szerepelt többek között:
- „A pedagógus időben tájékoztatja a szülőket és a tanulókat a programokról, tudnivalókról.”
- „Értékelése, visszajelzései rendszeresek, a szülők számára is követhetőek.”
- „Gyermekem otthoni tanulását tanácsaival segíti.”
- „Felismeri a tanuló problémáit, tanulási nehézségeit és képes segítséget nyújtani.”
- „Szülői kérdésre időben és pontosan reagál.”
A diákok pedig a következő pontok alapján osztályozhatták az őket tanító tanárokat:
- „A diákokkal megértő, jó szándékú, emberséges.”
- „Az osztályban felmerülő konfliktusokat jól kezeli.”
- „Az órákat pontosan kezdjük és fejezzük be.”
- „Ha van az osztályban valaki, aki lemaradt és nem érti a tananyagot, akkor segít neki felzárkózni.”
- „Viselkedése kiszámítható, nem a pillanatnyi hangulattól függ.”
- „Rendszeresen használja a digitális eszközöket és tartalmakat.”
Ez utóbbi különösen érdekes amiatt, hogy a 2024/2025-ös tanévtől jóval körülményesebb bármilyen digitális, interaktív megoldást alkalmazni a tanórán, mert a jogszabály szerint a diákok csak akkor vehetik elő a laptopjukat, okostelefonjukat, ha arra külön a pedagógus engedélyt ad.
Rengetegen töltötték ki a kérdőívet
A kérdőív kitöltése nem volt kötelező. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az eredményt az igazgató döntésétől függően számították be a teljesítményértékelésbe.
A BM prezentációjából kiderült, hogy 57 794 db tanulói kérdőív, és 112 765 db szülői visszajelzés érkezett vissza a tanárok munkájával kapcsolatban.
- az általános iskolában a szülői vélemények átlaga: 4,54;
- a középiskolákban a tanulók válaszainak átlaga: 4,12;
- az óvodákban a szülői vélemények átlaga: 4,82.
A BM szerint ezek a kérdőívek „az igazgatónak a pedagógus munkájáról alkotott teljes képét pontosítják.”
Nem csak négyes-ötöst kaptak a tanárok
Sok pozitív visszajelzést kaptak a pedagógusok. Szorgalmazzuk a kitöltését!
- emelték ki a prezentációban
A valóság azonban nem feltétlen volt ennyire pozitív. Az Eduline tud olyan tanítóról, aki egy-egy gyengébben teljesítő diák szülője úgy "lehúzott a tanév végén", hogy elmondása szerint utána napokig nem tudott aludni.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője pedig korábban azt nyilatkozta, hogy a szakszervezethez több olyan jelzés is érkezett, ahol egyes diákok vélhetően személyes sérelem (például rossz jegyek) miatt szándékosan negatív értékeléseket adtak a tanáraiknak.
Egy fővárosi iskolaigazgató szerint náluk is előfordult, hogy egy tanár indokolatlanul gyenge visszajelzéseket kapott.
A pedagógusok teljesítményértékelésével részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
